Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzést tett közzé az egészségügy helyzetéről és finanszírozásáról. Az elemzés a kórházakat érintő ellenőrzési tapasztalatok és nyilvánosan elérhető adatok, információk alapján, közpénzügyi szempontból mérte fel és értékelte azokat a lényeges kockázatokat, változtatási irányokat, amelyek az egészségügyi rendszer és finanszírozás fenntarthatóságát befolyásolják.

Ami a pozitívumokat illeti, azok jórészt formálisak: az ÁSZ szerint az egészségügyi ellátás az állam intézkedései alapján folyamatosan biztosított volt. Az Alaptörvényben a gazdálkodással szemben támasztott alapelvek meghatározottak. A kormány jóváhagyta az egészségügy stratégiai céljait, az egészségügyi rendszer és finanszírozás szabályozott.

A gyakorlati kérdéseket illetően a szervezet következtetései már koránt sem hízelgőek a nyolc éve kormányzó Fideszre nézve. Az ÁSZ elemzésének közpénzügyi értékelése szerint az egészségügyi rendszerben, finanszírozásban a szemlélet nem változott olyan mértékben, hogy az Alaptörvény közpénzügyekre vonatkozó alapelvei megfelelően érvényesülhettek volna. Sem az ellátás struktúráján, sem a finanszírozás szabályaiban nem történt olyan mértékű és léptékű változtatás, amelyet elsősorban a minőség- és költségmérés, a hatékonyság növelés követelményei, illetve ezek elemeinek finanszírozás rendszerébe történő beépítése indokolt volna. Az ÁSZ ellenőrzései szerint a gazdálkodási szabálytalanságok, az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás hiányosságai miatt nem egyértelmű, hogy mi mennyibe kerül egy-egy kórház esetében, mennyi finanszírozást igényel a kórházak működtetése. Az ÁSZ által ellenőrzött kórházak döntő többségének átláthatatlan gazdálkodása önmagában is kizárja, hogy a rendszert intézményi szinten fenntarthatónak lehessen tekinteni. A valós költségek megállapítását akadályozza továbbá, hogy az állandó és változó költségek köre nem megfelelően tisztázott és gyűjtött – világít rá az ÁSZ elemzése.

Az ÁSZ közpénzügyi megközelítéssel készült elemzése több felvetést is megfogalmaz a fenntarthatóság biztosítása érdekében:

• Az egészségügyi rendszer eredményesebb működését ösztönözheti a nyújtott ellátások minőségének mérése, és annak beépítése az egészségügyi finanszírozás szabályozásába, rendszerébe. A mért ellátási kiadások képezhetik az alapját annak, hogy az egészségügyi rendszert érintően hol szükséges a változtatás, vagy új irány bevezetése a fenntarthatóság érdekében.
• A hatékony ellátási struktúra, a valós költségeken alapuló finanszírozás és az átlátható, illetve hatékony kórházi gazdálkodás segítheti elő a kórházi adósságállomány újratermelődésének megakadályozását és az évenkénti konszolidáció elkerülését, a fenntartható működés elérését.
• A tényleges vészhelyzeti esetekhez kapcsolódó ellátás folyamatos fenntartásának, finanszírozásának szükségessége vitathatatlan, ez kiemelt prioritást kell, hogy jelentsen.
• Az Alaptörvény gazdálkodási alapelveinek fokozott érvényesítése szükséges a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál és a finanszírozási rendszer egészét tekintve is.

A teljes jelentés itt olvasható.