Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Fiktívnek tartott számlák miatt, költségvetési csalás gyanújával nyomozást indított a Nemzeti Adó- és Vámhatóság az informatikai piacon ismert Delta Systems Kft. ügyletei kapcsán, és 1,3 milliárd forintot zárolt is a cég vagyonából – derül ki a hvg.hu birtokába jutott adóhatósági határozatból. A Delta Systems a jó kormányzati kapcsolatokkal bírónak tartott, közbeszerzéseket rendszeresen nyerő magyar Delta cégcsoport zászlóshajója. Nemrégiben egy uniós pályázaton is nyert; közel félmilliárd forintot kapott a mikró- kis- és középvállalkozások kapacitásbővítésére szánt programból, aminek a nagy részét ki is utalták neki. A cég honlapján látható, hogy a nyáron befejezték a munkálatokat – épp ebből lett a baj.
Az adóhatóság szerint ugyanis e munkákat valójában egy magyar cég, a Com-Ron Steel Zrt. végezte el, ám a számlákat egy Metal Works SK. s.r.o. nevezetű vállalkozás állította ki. Mivel ez a cég külföldi, nem fizették meg Magyarországon a 27 százalékos áfát, s ezzel mintegy 440 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak a magyar államnak – olvasható ki a NAV határozatának indoklásából.
A részletekről a hatóság illetékes, Észak-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságának őrnagya, Simon Béla semmit sem árult el, mondván, folyamatban lévő ügyben ezt nem teheti. Maga a Delta Systems elismerte kérdésünkre, hogy „Nyíregyházán ismeretlen tettes ellen büntetőeljárás folyik költségvetési csalás gyanúja miatt”. Azt is hozzátették, hogy a társaság együttműködik a hatósággal, de „vitatja a NAV eljárása során tett megállapításait, valamint vizsgálja a NAV eljárásának jogszerűségét is”. Bármilyen ezzel kapcsolatos információt cégük üzleti- és adótitkának minősítettek, amelynek a közléséhez nem járultak hozzá.
Nem reagált a történtekre a NAV által feltételezett szállító, a Com-Ron Steel sem, munkatársunk kérdését hallva letették a telefont.
Csakhogy, ami a Delta Systems háza táján történik, az nemcsak rájuk tartozik, hanem a nyilvánosságra is. Az említett pályázat révén ugyanis közpénzből fejleszthettek, s mint a közbeszerzések nagy haszonélvezői, a bevételeik jelentős része is közpénzből ered. Amint a HVG hetilap nemrégiben megírta, befutottak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nemrégiben lezárult, közel 200 milliárd forint értékű keretpályázatain, olyan ászok társaságában, mint a 4iG tőzsdei nagyvállalat által az év végéig megvásárlandó T-Systems.
Igaz, arra nincs garancia, hogy pont ők fognak elnyerni egy-egy konkrét munkát. Ha pedig az adónyomozás netán gyanúsítással és vádemeléssel zárulna, a bírósági per lezártáig bizonyosan nem kapnának újabb állami megbízást. Ezért piaci szakértők szerint az sem kizárt, hogy a „konkurencia áskálódik ellenük”. A büntetőeljárás természetesen azzal is végződhet, hogy a NAV azt állapítja meg: nem történt csalás.
Mindenesetre nagyon is óvatosnak tűnik a korábbi Microsoft-igazgató, Papp István, aki most a Delta Systems stratégiájának építője. A HVG hetilapnak ugyanis októberben azt nyilatkozta, hiába jók a cég kilátásai a mostani, több százmilliárdos kormányzati informatikai pályázati dömpingben, az állami közbeszerzések rendszerének gyökeres átalakítása miatt óriási a bizonytalanság, ezért ő arra törekszik, hogy „hároméves távlatban a Delta Systems árbevétele legfeljebb 25 százalékban származzék a közbeszerzésekből”. De bárhogyan is lesz, mivel a Delta Systemsnek most vannak állami megbízásai, a vele kapcsolatos kockázatok, bizonytalanságok minden adófizetőre tartoznak.
Közöttük különösen arra a négyezer kisbefektetőre, akik most a tőzsdén jegyzett Est Media részvényesei és akiknek a jövője nagyban függ a Delta Systems sikerétől. A csődeljáráson átesett, üres, vagyontalan, de a tartozásaitól megtisztított Est Media lenne ugyanis az a cégváz, amelybe belebújva a Delta Systems a tőzsdére megy – e koncepciót és a bonyolult folyamat lépéseit már el is fogadta az Est Media október eleji közgyűlése. (Papp István pedig augusztus óta az Est Media elnökeként vezényli e folyamatot.)
Az üzlet kölcsönösen előnyösnek tűnik: a Delta kész tőzsdei licenchez jut, s így megspórolja a parkettre lépéssel járó adminisztrációs macerát és költségeket, az Est Media hányatott múltú tulajdonosai pedig végre izgalmas jövőképet kapnak azzal, hogy egy ígéretes informatikai vállalat társul be melléjük. A tőzsdei jelenlét azonban fokozott átláthatósággal és az egyéb cégekhez képest lényegesen több, kötelező nyilvános információval jár. Vagyis, a leendő tulajdonostársak elől nem lehet eltitkolni a Delta Systemssel kapcsolatos kockázatokat, amelyek kisvártatva egy tőzsdén forgó cég kockázatai lesznek. Márpedig egy büntetőügy miatti milliárdos vagyonzár ilyen.
Azért is fontos a kisrészvényesek képbe kerülése, mert pillanatnyilag a Delta Systemsnek csak a fényes jövőbeni terveit ismerik, a jelenét nem. Friss mérlege ugyanis még nincs, mivel a beszámolóit nem év végén, hanem félévkor zárja. Így azt sem lehet felmérni, mennyire súlyos a számára az 1,3 milliárdos vagyonzár, ami a hvg.hu információi szerint a partnereikkel szembeni követeléseiket is érinti. Annyit tudunk, hogy a teljes csoport éves árbevétele 30 milliárd forint körüli, ebből a Delta Systemsé 16 milliárd. Az utóbbi vételára 28,6 milliárd, aminek az oroszlánrészét az Est Media a saját, újonnan kibocsátandó részvényeivel fizeti ki – így válik benne nagytulajdonossá a Delta holdingvállalata. A tranzakció örömére az Est Media ezen új részvényeit a mostani 140 forint körüli értékhez képest magasan, 210 forinton számítják be.
Eddig sem volt azonban minden rendben ezzel a történettel. Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke a Magyar Nemzeti Banktól, mint felügyeleti hatóságtól kérte az elmúlt időszak Est Media-részvényekkel kötött adásvételeinek a vizsgálatát. A Deltával kapcsolatos közgyűlési döntéseket pedig a bíróságon támadta meg. Mindezt azzal az indokkal, hogy a kisrészvényesek nem kaptak kellő mélységű tájékoztatást sem az eddig történtekről, sem a közeljövő tranzakcióiról, ezért nem tudják felmérni az üzlet valós rizikóit, következményeit. A cég csődegyezségét összehozó, azóta háttérbe vonult egykori főmenedzser, Balázs Csaba szerint viszont Dióslaki nem a kistulajdonosok, hanem valamiféle üzleti ellenfelek érdekében támad, hiszen – érvelt a HVG hetilapnak – a tevékenység nélküli Est Media egyetlen túlélési esélye a Delta-üzlet.
Dióslaki azonban attól tart, hogy csak egy szűk bennfentes csoport, az Est Media eddigi irányítóinak a túlélése a cél. Mint mondja, ők a csődlejárás alatt kivásárolták a követeléseik fejében a cég részvényeit elfogadó hitelezők egy részét, s most busás haszonnal akarnak kiszállni. A többiek viszont beragadhatnak, ha a Delta nagyszabású tervei meghiúsulnak. Köztük olyanok is, mint a Fővárosi Önkormányzat, amely – mint a hvg.hu megírta – mostanáig ügyesen hazardírozott az Est Media részvényeivel.
Pontosítás
Cikkünk korábbi változatához illusztrációként a Pesti Est logóját használtuk, azonban a Pesti Est kiadója, a Minnetonka Lapkiadó Kft. kérésére közöljük, hogy a kiadónak és a lapnak, illetve a Pesti Est védjegy használatára jogosultaknak nincs közük a Delta Systems Kft.-t érintő eljáráshoz. Az érintettektől elnézést kérünk.
