Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A koronavírus-járvány negatív hatásának enyhítésére bevezetett hiteltörlesztési moratórium egyik részletszabályáról adott ki állásfoglalást a Magyar Nemzeti Bank. Arról, amely úgy rendelkezik, hogy 2021. január 1-jétől a korábban felvett hitel eredeti törlesztőrészletének nagysága nem növekedhet, a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy a törlesztőrészlet nagysága a futamidő időtartama alatt változatlan.
Ebből arra lehetett következtetni, hogy a moratórium elrendelése előtti összeg lesz a mérvadó a továbbiakban is. A Bankmonitor cikke szerint azonban a jegybanki állásfoglalásban az olvasható, hogy
a moratórium utáni törlesztő a hitel felvételét követő legmagasabb törlesztőt nem haladhatja meg. Ez pedig jelentős emelkedést jelent majd azoknál a kölcsönöknél ahol – az elmúlt időszak kamatcsökkenésének köszönhetően – korábban volt magasabb is a havi fizetnivaló.
A lap számításai szerint ez leginkább a változó kamatozású hitellel rendelkezőket érintené érzékenyen, akik között több százezren vannak még olyanok, akik a forintosított devizahitelüket törlesztik.
A hitelmoratórium ideje alatt – idén március 19-től egészen az év végéig – az adósoknak nem kell fizetniük a meglévő hiteleiket. A lehetőség vonatkozik a lakáshitelekre, a személyi kölcsönökre, a Babaváró támogatásra és a céges hitelekre is. A hitelmoratórium automatikusan életbe lép, ha az adós nem jelzi a bankjánál, hogy tovább fizetne.
Mindez azonban nem jelenti sem a tartozás, sem a kamat elengedését: a rendelkezés értelmében csak átmeneti fizetési könnyítést kapnak azok, akiknek a veszélyhelyzet alatt csökkent a bevételük. A szüneteltetés alatt felhalmozott kamatot utólag kell majd megfizetni, mégpedig a futamidő alatt egyenlő részletekben – figyelmeztetett a Bankmonitor.
Update:
Az MNB 2020.05.15-én pontosította is állásfoglalását. Az új értelmezés alapján a moratóriumot megelőző utolsó részletet, illetve a szüneteltetés időszaka alatt felmerülő legmagasabb havi fizetnivaló összegét nem haladhatja majd meg a moratóriumot követő törlesztő. Vagyis a kalkuláció során nem kell figyelembe venni a futamidő során korábban megfizetett törlesztők nagyságát.
De hogyan lehet értelmezni azt, hogy "a moratórium ideje alatt felmerülő törlesztőrészletek"? Hiszen az adósnak nincs fizetési kötelezettsége a szüneteltetés alatt. Jó megközelítés lehet az MNB szerint, ha a bank azt veszi alapul, hogy a moratórium igénylése nélkül miként alakult volna a havi törlesztő. Ezeket kiszámolja az év végéig, majd megnézi, hogy a moratóriumot megelőző utolsó esedékességhez képest emelkedett volna-e a havi fizetnivaló. Amennyiben lett volna annál magasabb törlesztőrészlet, akkor azt tekinti a szüneteltetést követő maximális részletnek, melyet nem haladhat meg a tényleges fizetési kötelezettség.
