Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Megkérte pártja parlamenti frakcióját, hogy avatkozzon bele a hazai sör- és üdítő italpiac szabályaiba – írta Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő a közösségi oldalán. Mint írta, az a céljuk, hogy megszűnjön a termékkizárólagosságot biztosító szerződések rendszere.
Kósa úgy véli, a rendszer fenntartja a nagy, multi sör- és üdítőgyártók és -forgalmazók piaci túlsúlyát, korlátozza a versenyt, hátrányos a hazai kézműves, kis méretű gyártók és forgalmazók számára.
A képviselő szerint olyan rendszert akarnak bevezetni, ami
olyan lehetőségeket nyit a magyar sörösök és üdítősök számára, mint amilyeneket élvezhetnek az osztrákok, a csehek, a szlovákok és a németek a saját hazájukban.
A koronavírus-járvány a sörpiacot sem hagyta érintetlenül. Tavaly nagyjából 10 ezer sörfőzde működött Európában, ám az európai sörfőzdéket tömörítő Brewers of Europe szerint a számuk harmadával eshet vissza. A kisüzemi főzdék vannak a legkiszolgáltatottabb helyzetben.
Ali Rawech Szami, a Hop Top magyar kézműves sörfőzde tulajdonosa május végén azt mondta, vendéglátóhelyek két hónapos zárva tartása anyagi kiesést jelentett a kézműves sörfőzdéknek. A vendéglátóipar leállása miatt bennmaradtak a több főzdénél nagy hányadot jelentő csapolt sörök, a legnagyobb problémát azonban a kintlévőségek jelentik: sok vendéglátóhely, söröző nem fizette ki a számlákat.
A magyar kormány április közepén jelentette be, hogy megsegíti a bor- és szőlőtermelőket, a pálinkafőzőket és a kisüzemi sörfőzdéket is. 2020 június végéig az ezekben az ágazatokban dolgozó munkáltatók is mentesülnek a közterhek megfizetése alól, a munkavállalóik után csak az egészségügyi járulékot kell megfizetni.
