Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) több mint 6000 budapesti vállalkozás véleményére alapozva készítette el 7+1 pontból álló javaslatcsomagját a katára vonatkozó jogszabályok módosítására vonatkozóan. Mindezek mellett a kata adómértékét is a jelenlegi közteherviselési rendszerhez igazítanák.
Közleményükben azt írják, az adónemmel kapcsolatos egyik legmarkánsabb anomália, hogy miközben 2013-ban a kata adómértéke nagyjából az akkori minimálbér után fizetett adóterhek 80 százalékának felelt meg, időközben a minimálbér és annak adóterhei is csaknem duplájára nőttek, a 6 millió forintos kata plafon szintén megduplázódott 12 millióra, de a tb-terheket is tartalmazó kata adómértéke nem változott. A kutatásából kiderül, hogy
- a vállalkozók nagyjából fele el tud képzelni valamilyen adóteher-növekedést a szabályozás egyszerűségének megmaradásáért cserébe,
- míg nagyjából egyharmaduk a maradó adóteher mellett az adminisztráció bonyolításában látja a megoldást.
Miközben alkalmazottként a tényleges jövedelem értéke számít a nyugdíjalapba, addig a katás nyugdíj számításánál nem a valós keresetet, hanem a fix havi adó alapján törvényileg meghatározott összeget veszik figyelembe. Ez a főállású, havi 50 ezer forint katát fizetők esetében 98 100 forint nyugdíjalapot jelent, ami 2013-ban még jól közelített az akkori minimálbérhez, de mostanra már csak a 161 000 forint 61 százalékát teszi ki. Ezt a kormányzat a 75 ezer forintos átalányadó bevezetésével igyekezett kompenzálni.
A kamara azt javasolja,
- állítsák vissza a szabálykövető katások megbecsülését,
- erősítsék meg az ellenőrzést,
- harmonizálják a katát a munkajövedelmek rendszerébe, hogy tartósan fenntartható legyen,
- 5 millió forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, a fölött vezessenek be egy 15 százalékos új adómértéket, azonban a pluszbefizetésért járjon több tb-jogviszony is,
- járjon családi kedvezmény a főállású katásoknak is,
- legyen zéró tolerancia a bújtatott foglalkoztatásra,
- kettő helyett három feltételhez legyen kötve a hétből a kata választása,
- vonják vissza a „Lex Parragh” néven elhíresült 3 millió forintos szabályt.
A nemrég elfogadott 3 millió forint feletti, egy megrendelőtől származó bevételre kirótt 40 százalékos különadó alá jónéhány kisvállalkozó önhibáján kívül kerül, ezt rendkívül nehéz kiszűrni. Ugyanakkor a szabály kijátszható, hiszen a tapasztalatok szerint például egyes könyvelőirodák már szakosodnak, hogyan osszák szét az ügyfeleik bevételeit az általuk könyvelt cégek között – írja a BKIK.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter június végén jelentette be, hogy 2021-től változnak a kata szabályai, 40 százalék adót kell fizetni az ugyanazon felek között, évi 3 millió forintot meghaladó számlák után. A miniszter a bejelentést azzal indokolta, hogy így szeretnék elejét venni a visszaéléseknek. Úgy fogalmazott, hogy a kisvállalkozóknak adott adókedvezményekkel a nagyvállalkozások élnek vissza, ezt akarják megszüntetni. Az Országgyűlés július 3-án fogadta el a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényt, amely módosítja a kisadózó vállalkozások adózására (kata) vonatkozó szabályozást is.
Nem először ugrott neki a kormány a kata szerinti adózás módosításának. A legnagyobb harcosa az ügynek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a hvg.hu-nak azt mondta, a kabinet kis híján szó szerint vette át a javaslatát. Az új szabályozás jövőre lép életbe, célja, hogy felszámolja a munkaviszonynak álcázott foglalkoztatást, és csökkentse a cégek közti versenyhátrányt.
