Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Május végén jelentették be, hogy a Budapest Bank csatlakozik az MKB és a Takarékbank stratégiai szövetségéhez, illetve majdani bankcsoporttá alakulásához. Az MKB Bank közel fele Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Takarékbank – és most már a létrejövő bankholding – vezérét, Vida Józsefet pedig Mészáros holdudvarába szokás sorolni.
Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter az Origón kérdés-felelet formában adott tájékoztatást arról, hogyan és miért döntöttek a Budapest Bank sorsáról, és hogyan fog kinézni közelebbről a létrejövő szuperbank.
A Budapest Bank 2015-ben került állami tulajdonba, ekkor vásárolták meg a General Electric Capitaltől a Budapest Bank Zrt. részvényeinek 100 százalékát 700 millió dollár értékben. Ez kicsivel kevesebb, mint 196 milliárd forint volt. Ha a fúziós folyamat sikeresen végbemegy, egy olyan nagyvállalat jön létre, melynek értéke a szinergiák realizálása révén – jelenértéken számítva – 744 milliárd forint. Ebből a Budapest Bankra – a Corvinust (ezen a cégen keresztül birtokolja az állam a bankot) megillető 30,35 százalékos tulajdoni arányra figyelemmel – 225 milliárd forint esik.
Három forgatókönyv volt
Mager Andrea két szakaszra osztja a Budapest Bank állami felvásárlása óta eltelt időszakot. Az első szakasz a koncepciótervezéssel, koncepcióalkotással telt. Mager elmondása szerint olyan megoldást kerestek, amelyben ez úgy teljesül, hogy az állam mégis jelentős befolyással bíró szereplő marad a bankszektorban egy
erős, független, hosszútávon is versenyképes piaci szereplőn keresztül.
„A második szakaszban körül kellett nézni a piacon, hogy kik lehetnek erre alkalmas partnerek” – meséli a miniszter. A Takarék Csoport és az MKB Bank 2020. május 15-én szándéknyilatkozatot írtak alá egy jövőbeni együttműködés kereteinek megvizsgálásáról. Ehhez a „közös gondolkodáshoz” csatlakozott 2020. május 26-án a Budapest Bank. A vizsgálatok megerősítették, hogy
a három bank eltérő lefedettségből, ügyfélköréből, üzleti fókuszából eredően kiegészíti egymást.
Azért más opciók is voltak Mager szerint:
- A részesedés megtartásának lehetőségét is megvizsgálták. Emellett szólt, hogy az állam hosszabb távon is rendelkezhetett volna egy kizárólagos irányítás alatt álló bankkal. Hátránya ugyanakkor, hogy a Budapest Bank továbbra is helyi – nem rendszerszintű – szereplője maradna a bankrendszernek, vagyis növekedési lehetőségei korlátozottak lennének.
- A következő kézenfekvő alternatíva a részesedés eladása volt. Ez ugyan azonnali bevételt jelentene, azonban csak kiélezett verseny esetén, kedvező akvizíciós környezetben eredményezhetne elfogadható eladási árat. A jelenlegi környezet azonban kedvezőtlen az eladás szempontjából, a bankok jellemzően a könyv szerinti értéküknél alacsonyabb vételáron cserélnek gazdát Európa szerte.
A második óriásbank az OTP után
Ami a jövőt illeti, a Magyar Bankholding Zrt. 2021 során dolgozza ki a három bank részletes fúziós ütemtervét, a közös működéshez vezető út mérföldköveit, és részterületeire bontja a korábban kidolgozott üzleti stratégiát – magyarázza Mager Andrea.
A BB, az MKB és a Takarékbank jelenleg a közepes méretű nagybankok közé tartozik.
A létrejövő új bankcsoport a második legnagyobb bank lesz Magyarországon:
összesen 6800 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 3600 milliárd forint ügyfélhitellel és 4500 milliárd forintos betétállománnyal, 900 fiókkal, több mint 1,9 millió lakossági, és mintegy 30 ezer kkv ügyféllel.
Mager szerint a Budapest Bank ügye az állam számára sikeres befektetés, hiszen sikeres az az állami befektetés, ami piaci alapon valósul meg és megtérülést biztosít.
