Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Románia uniós jogot sértve továbbra is fenntartja a Magyarországról érkező agrártermékek beszállításának tilalmát – tájékoztatott Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése után, megkeresésünkre az Agrárminisztérium közölte, hogy pénteken Románia visszavonta a hús, és húskészítmények, valamint a takarmány tekintetében bevezetett korlátozó intézkedéseket.
Az érdekképviseleti vezető elmondta, Románia előkészítetlenül, egyeztetés és tájékoztatás nélkül vezette be a korlátozásokat a ragadós száj- és körömfájásra hivatkozva. A tilalomról szóló döntés 4 napja született, ennek ellenére a román hatóságok azóta sem tájékoztatták erről Magyarországot. Nemcsak a fertőzéssel érintett állatokra, hanem csirkére és lóra is kiterjesztették a tilalmat, emellett a takarmányokra (így a csirketápra is), trágyára és alomanyagokra is.
Az Európai Bizottság 2025. március 12-én megjelent határozatában elfogadta a magyar járványvédelmi intézkedéseket és a kijelölt védőkörzeteket, rámutatva, hogy az ország más részeiről származó termékek bevitele nem korlátozható.
„A közös határszakaszon a magyar takarmánykeverők termékeire támaszkodnak, 10 cég indítaná útnak a kocsijait nap mint nap, ez több száz tonnát jelent” – mondta a HVG megkeresésére Koncz Máté. Szerinte a román takarmányipar nincs felkészülve erre a tilalomra, hiszen a határ túloldalán nincsen elegendő gyártási kapacitás, alapanyag és jármű sem. „Az állatok éhezni fognak a román kormány döntése miatt” – tette hozzá.
Tucatnyi ország rendelt el tilalmat
A rendkívül fertőző ragadós száj- és körömfájás 50 év után jelent meg újra Magyarországon, emiatt 1400 állatot kellett leölni egy Bábolna közelében található állattelepen. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken közölte, hogy ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen, ahova Orbán Viktor és Nagy István agrárminiszter közösen el is látogatott, de végül a járványügyi szabályozásnak megfelelően nem engedték be őket.
Az érintett telepen 1400 szarvasmarhát tartanak, az állatoknál március elején jelentkeztek a tünetek, amelyek között ott van a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken.
A Nébih honlapja szerint számos ország vezetett be korlátozásokat Magyarország ellen a ragályos betegség miatt, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Brazília, Csehország, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Dél-Korea, Lengyelország, Malajzia, Marokkó, Mexikó, Moldova, Oroszország, Románia, Szerbia, Szingapúr és Ukrajna.
