MI-ügynök a HR-osztályon: Mire figyeljünk?
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Románia március 10-én vezette be a tilalmat, erről nem tájékoztatta Magyarországot. A probléma az, hogy az Európai Bizottság döntése szerint a száj- és körömfájással nem érintett területekről származó export nem korlátozható.
Románia uniós jogot sértve továbbra is fenntartja a Magyarországról érkező agrártermékek beszállításának tilalmát – tájékoztatott Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése után, megkeresésünkre az Agrárminisztérium közölte, hogy pénteken Románia visszavonta a hús, és húskészítmények, valamint a takarmány tekintetében bevezetett korlátozó intézkedéseket.
Az érdekképviseleti vezető elmondta, Románia előkészítetlenül, egyeztetés és tájékoztatás nélkül vezette be a korlátozásokat a ragadós száj- és körömfájásra hivatkozva. A tilalomról szóló döntés 4 napja született, ennek ellenére a román hatóságok azóta sem tájékoztatták erről Magyarországot. Nemcsak a fertőzéssel érintett állatokra, hanem csirkére és lóra is kiterjesztették a tilalmat, emellett a takarmányokra (így a csirketápra is), trágyára és alomanyagokra is.
Az Európai Bizottság 2025. március 12-én megjelent határozatában elfogadta a magyar járványvédelmi intézkedéseket és a kijelölt védőkörzeteket, rámutatva, hogy az ország más részeiről származó termékek bevitele nem korlátozható.
„A közös határszakaszon a magyar takarmánykeverők termékeire támaszkodnak, 10 cég indítaná útnak a kocsijait nap mint nap, ez több száz tonnát jelent” – mondta a HVG megkeresésére Koncz Máté. Szerinte a román takarmányipar nincs felkészülve erre a tilalomra, hiszen a határ túloldalán nincsen elegendő gyártási kapacitás, alapanyag és jármű sem. „Az állatok éhezni fognak a román kormány döntése miatt” – tette hozzá.
A rendkívül fertőző ragadós száj- és körömfájás 50 év után jelent meg újra Magyarországon, emiatt 1400 állatot kellett leölni egy Bábolna közelében található állattelepen. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) pénteken közölte, hogy ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) vírust azonosított egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen, ahova Orbán Viktor és Nagy István agrárminiszter közösen el is látogatott, de végül a járványügyi szabályozásnak megfelelően nem engedték be őket.
Az érintett telepen 1400 szarvasmarhát tartanak, az állatoknál március elején jelentkeztek a tünetek, amelyek között ott van a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken.
A Nébih honlapja szerint számos ország vezetett be korlátozásokat Magyarország ellen a ragályos betegség miatt, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Brazília, Csehország, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Dél-Korea, Lengyelország, Malajzia, Marokkó, Mexikó, Moldova, Oroszország, Románia, Szerbia, Szingapúr és Ukrajna.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Bár Magyar Péter szerint a Tisza-kormány erősen támaszkodna a hazahozandó uniós támogatásokra, a pártvezető által emlegetett 8 ezermilliárd forint forrás megszerzése biztosan kivitelezhetetlen.
Radványi Viktória a francia nagykövetség egyik ünnepségén találkozott össze a miniszterrel.