Két év alatt annyi minden történt a munkaerőpiacon, mint ami máskor egy évtized alatt szokott

Finoman fogalmazva is izgalmas munkaerőpiaci folyamatokat láttunk az elmúlt két évben, bár ezeknek az izgalmaknak a nagy részéről örömmel lemondtunk volna. 2020 tavaszán gyakorlatilag leállt a gazdaság, majd a felpörgés után 2020-21 fordulóján újra leállítottak néhány szektort, az azt követő visszarendeződést alaposan megnehezítette az ellátási láncok világszintű akadozása. E közben pedig nagyot nőttek a bérek, már persze azoknak, akik megtartották az állásukat, most pedig újabb válságtól félhetünk, miközben újra itt van a korábbi évekből jól ismert munkaerőhiány. Megnéztük, melyik munkakörök és iparágak szenvedték meg a legjobban az elmúlt két évet, és melyek bírták ki egészen könnyedén.









Németországnak az orosz gáz után új gazdasági modell kell

A német ipar versenyképessége jelentős részben az olcsó orosz energiaimporton nyugodott eddig. Vlagyimir Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt azonban Németország is szabadulni igyekszik az orosz földgáztól és kőolajtól. Ehhez teljesen új modell kell.


Kuponrendszerrel védenék ki az árstop hatásait a benzinkutasok, ha a kormány ragaszkodik a folytatáshoz

A benzinkutasok még kitartanak, de alig várják a május közepét, amikor elvileg lejár az árstop, vagy legalább kiderül, hogyan tovább, és reménykednek az üzemanyagok bioösszetevőjének kivezetésében. Az élelmiszerláncok hallgatnak, a kisboltosok pedig csak vállat vonnak arra, hogy a hétvégén újraválasztott Orbán Viktor belengette a hatósági árak megtartását. Pedig a kormányzati szándék feladja a leckét: az árstoppal érintett legtöbb élelmiszer beszerzése ötödével is többe kerülhet a boltok számára az intézkedés bevezetése óta.