A londoni Uncut című, popkultúrával foglalkozó lap decemberi száma idézi fel Jean Seberg életét és eleveníti fel ügyét az FBI-jal. Az 1957-ben, a Szent Johanna (rendezte: Otto Preminger) címszerepében debütált színésznőt nem szerette a kritika - egészen 1960-ig, amikor eljátszotta Godard Kifulladásig (A Bout de Souffle) című filmjének női főszerepét. Ezzel nemcsak sztár, de ikon is lett, a francia újhullám emblematikus nőalakja. A kritikai és szakmai siker sem maradt el, innentől kezdve évi egy-két nagyobb szerepet eljátszott. A Szent Johanna-figura azonban kísértetiesen tért vissza életében.
A hatvanas évek végének radikális mozgalmaival szimpatizáló Jean Seberg szóval és később tettel, anyagi segítséggel támogatta a Fekete Párducok (Black Panther) nevű amerikai fekete polgárjogi mozgalmat. A mozgalom fokozatos radikalizálódása miatt első számú közellenség lett a J. Edgar Hoover vezette FBI szemében. Akárcsak John Lennonnak, Vanessa Redgrave-nek, vagy Jane Fondának, akik kifejezték támogatásukat a Hoovernek nem tetsző ügyek és mozgalmak mellett, Sebergnek is meggyűlt a baja a Szövetségi Nyomozóhivatallal. Nemkívánatos személyek lettek, Lennon például nem kapta meg évekig a beutazási engedélyt az Államokba, mert "jelenléte veszélyt jelent a nemzetbiztonságra".
A feltételezés szerint, amelynek az Uncut is hangot ad, az FBI Counter Intelligence Program (Cointelpro) nevű tervében egy Seberg elleni akció is benne volt. A színésznő telefonját lehallgatták,  szállodai tartózkodásai idején átkutatták szobáját, még a rajongóit is megfigyelés alatt tartották. Hoovernek azonban ez nem volt elég. Amikor 1970-ben nyilvánossá vált, hogy Seberg gyereket vár (férje Romain Gary író volt), a sajtóban elhelyeztette a hírt: a születendő gyerek félvér, apja pedig egy Black Panther-prominens, állítólag a mozgalom titkos szóvivője, Ray Hewitt. (A korántsem pletykalap Los Angeles Times ilyen értelmű cikkét a "megrendelésről" szóló FBI kartonnal Jean Seberg rajongói nemrégiben a weben is közzétették.) A rossz idegállapotban levő, meghurcolt Seberg gyermeke a születés után nem sokkal meghalt. Az anya kétségbeesett gesztussal a temetésen nyitva hagyta a koporsót, hogy a fotósok is láthassák a gyermek fehér bőrszínét.
A hetvenes években rosszabbodott Seberg állapota: a zaklatások, gyermekének emléke, a munka okozta stressz elől a gyógyszerekhez menekült. Többször kísérelt meg öngyilkosságot, üldözési mániás tünetek alakultak ki nála: meggyőződése volt, hogy háztartási eszközein keresztül "figyelik". 1979. szeptember 8-án -így a hivatalos változat - autója hátsó ülésén öngyilkosságot követett el, halálos adag altatóval.  Az Uncut cikke nyitva hagyja a kérdést, vajon az FBI állt-e a halála mögött. A színésznő hívei és barátai nyilatkozataikban elfogadták az öngyilkosság tényét, igaz, hozzátették, a politikai meghurcoltatások vezettek ide. Nico, a szintén hányatott sorsú, 1988-ban elhunyt énekes-színésznő szerint "az FBI emberei kipécézték és állandóan rajta voltak. Láttál már FBI-embereket? Pont olyanok, amilyennek képzeled őket."