Tetszett a cikk?

Ha csak egy százaléknyi esély lenne arra, hogy működik az antigravitáció-gép, vagy a vákuumból energiát nyerő generátor, érthető lenne, hogy hivatalos intézmények is bedőlnek időnként áltudományos felfedezéseknek, súlyos pénzeket költve a fejlesztésükre, ahelyett, hogy sutba dobnák őket. Egy amerikai fizikaprofesszor a sületlenségek kiszűrését segítendő összegyűjtötte a tudománytalanság hét biztos ismertetőjelét. Ön szerint ezek alapján valóban eldönthető, tudománytalan-e a felfedezés?

Az áltudományos felfedezők és a találmányokra pénzt költő hiszékenyek gyakran kötnek ki a bíróságokon, ahol pro és kontra akadhatnak önmagukat szakértőnek mondó tanúk, akik éppúgy készséggel igazolják a tudományos megalapozottságot, mint annak hiányát - írja Robert L. Park fizikaprofesszor a Chronicle című lapban. 1993-ban például egy család azért perelt egy nagy gyógyszergyárat, mert szerintük születési rendellenességet okozott a cég készítménye. A gyógyszert milliók használták káros mellékhatások nélkül, s a vele foglalkozó tudományos publikációk sem utaltak születési rendellenességek előfordulására; mégis, a felperesek nyolc szakértőt hoztak, akik készek voltak bizonyítani az ő igazukat. Ehhez az esethez kérték fel a cikk szerzőjét, adjon a bíróság számára szempontokat, amelyek alapján felismerhető valamely felfedezés, tudományos bejelentés, kísérleti eredmény tudománytalan volta.
Park professzor szerint ezek a következők:
1. Ha egy tudományos bejelentést először a médiának címeznek. A tudományos életben először a szóban forgó szakterület fórumain, publikációiban illik nyilvánosságra hozni és az ellenérvek próbájának kitenni az új eredményeket.
2. Ha a felfedező azt állítja, nagy hatalommal bíró csoportosulások lehetetlenítik el kutatásait. A tudományos közvélemény ellenállását vagy kétkedését sokszor próbálták meg már nemzetközi nagyvállalatok, illetve kormányok elnyomó összeesküvéseként beállítani.
3. Az eredmény az észlelhetőség határán van, avagy: sajnos, sosem készült éles fotó a Loch Ness-i szörnyről.
4. Állítólagos bizonyítékok, vagyis a pontos adatok hiánya. A hiedelmeknek rendkívüli érzelmi erejük van, ám ha valamit, azt megtanulhatta a modern tudomány, hogy másnak, mint az objektív ellenpróbának, ne higgyen.
5. Magukat régóta tartó hiedelmek. Sokat hangoztatott vélekedés, hogy eleink számos olyan módszert, gyakorlati felfedezést használtak, amelyeknek megalapozottságára a modern tudomány nem talált bizonyítékot. Önmagában a népi bölcsességek régisége nem támaszthat alá tudományos állításokat.
6. A magányosan dolgozó, meg nem értett feltaláló mítosza. Igazi eredmények nemigen születhetnek elszigetelt kutatók bagolyváraiban. A kutatás, részben épp a szerteágazó kísérletek, bizonyítások miatt, ma kollektív műhelymunka.
7. És végül: a felfedező új természeti törvényszerűségekről beszél. Egy-egy találmány, felfedezés, bármilyen rendkívüli is, nem mondhat ellent annak, amit a természet alaptörvényeiről tudunk.
Ön mikor fog gyanút, hogy a szenzációként beharangozott új tudományos felfedezés talán egyszerű sületlenség?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!