Az áltudományos felfedezők és a találmányokra pénzt költő hiszékenyek gyakran kötnek ki a bíróságokon, ahol pro és kontra akadhatnak önmagukat szakértőnek mondó tanúk, akik éppúgy készséggel igazolják a tudományos megalapozottságot, mint annak hiányát - írja Robert L. Park fizikaprofesszor a Chronicle című lapban. 1993-ban például egy család azért perelt egy nagy gyógyszergyárat, mert szerintük születési rendellenességet okozott a cég készítménye. A gyógyszert milliók használták káros mellékhatások nélkül, s a vele foglalkozó tudományos publikációk sem utaltak születési rendellenességek előfordulására; mégis, a felperesek nyolc szakértőt hoztak, akik készek voltak bizonyítani az ő igazukat. Ehhez az esethez kérték fel a cikk szerzőjét, adjon a bíróság számára szempontokat, amelyek alapján felismerhető valamely felfedezés, tudományos bejelentés, kísérleti eredmény tudománytalan volta.
Park professzor szerint ezek a következők:
1. Ha egy tudományos bejelentést először a médiának címeznek. A tudományos életben először a szóban forgó szakterület fórumain, publikációiban illik nyilvánosságra hozni és az ellenérvek próbájának kitenni az új eredményeket.
2. Ha a felfedező azt állítja, nagy hatalommal bíró csoportosulások lehetetlenítik el kutatásait. A tudományos közvélemény ellenállását vagy kétkedését sokszor próbálták meg már nemzetközi nagyvállalatok, illetve kormányok elnyomó összeesküvéseként beállítani.
3. Az eredmény az észlelhetőség határán van, avagy: sajnos, sosem készült éles fotó a Loch Ness-i szörnyről.
4. Állítólagos bizonyítékok, vagyis a pontos adatok hiánya. A hiedelmeknek rendkívüli érzelmi erejük van, ám ha valamit, azt megtanulhatta a modern tudomány, hogy másnak, mint az objektív ellenpróbának, ne higgyen.
5. Magukat régóta tartó hiedelmek. Sokat hangoztatott vélekedés, hogy eleink számos olyan módszert, gyakorlati felfedezést használtak, amelyeknek megalapozottságára a modern tudomány nem talált bizonyítékot. Önmagában a népi bölcsességek régisége nem támaszthat alá tudományos állításokat.
6. A magányosan dolgozó, meg nem értett feltaláló mítosza. Igazi eredmények nemigen születhetnek elszigetelt kutatók bagolyváraiban. A kutatás, részben épp a szerteágazó kísérletek, bizonyítások miatt, ma kollektív műhelymunka.
7. És végül: a felfedező új természeti törvényszerűségekről beszél. Egy-egy találmány, felfedezés, bármilyen rendkívüli is, nem mondhat ellent annak, amit a természet alaptörvényeiről tudunk.
Ön mikor fog gyanút, hogy a szenzációként beharangozott új tudományos felfedezés talán egyszerű sületlenség?