Az okleveleket és emlékplaketteket Judith Varnai Shorer, Izrael budapesti nagykövete adta át a kitüntetetteknek, illetve hozzátartozóiknak kedden, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy a második világháború idején sok, Budapesten dolgozó diplomata és magyar ember fordult szembe a kor gonosz szellemével és próbálta megfékezni a gyilkos gépezetet. A fővárosban legalább 120 ezer zsidó menekült meg a segítőknek köszönhetően, akik életük kockáztatásával, sokszor személyes papírjaikkal mentették az üldözötteket - mondta. A Talmud sorait idézve kiemelte: aki megment egy életet, az a világot menti meg.
A kitüntetettek közül Lukács István annak idején hamis papírokkal, személyesen mentett ki a téglagyárból egy nőt. A férfi egy pincében bújtatta az üldözöttet, ellátta őt élelemmel, meleg ruhával, takaróval. A háború után a megmentett feleségül ment megmentőjéhez és öt gyermekük született.
Asbóth István, aki feleségével és három gyermekével élt, magához vett két menekülő nőt. Később a férfi kimentette az üldözötteket egyik rokonuk házába, a bujkálók ott élték meg a felszabadulást.
A három gyermeket nevelő Bauer Gusztáv és felesége egy úgynevezett csillagos ház házmestere volt. A lakók deportálásakor a Feledi (Feit) család hamis papírokkal hagyhatta el a házat, Bauer Gusztáv és Ferenc nevű fia, a házparancsnok ugyanis igazolta a papírok valódiságát. Ezután a házmester a padlástérben adott menedéket a családfőnek, s a másutt bujkáló feleséget és két gyermeket is rendszeresen segítette. A kitüntetést a gyermekeknek is odaítélték.
Bontos Ferenc tanácsára több menekülőnek sikerült megszöknie egy csoportból és egy kukoricaföldön elbújnia. A 18 éves fiatalember később apjával, Györggyel értük ment és lakásukra vitték az üldözötteket. Ferenc ezután saját húga születési anyakönyvi kivonatával mentette meg a családfő 11 éves lányát.
Bolekláv József és felesége, Sára kihozta a Klein családot a gettóból és lakásukon adtak menedéket nekik. A 38 négyzetméteren eleve nyolcan laktak, de mindenüket megosztották az üldözöttekkel. Később elvitték Kleinéket Monorra, s Budapest felszabadulásáig az asszony testvére, Irma és annak férje, Fazekas József látta el a menekülteket.
Gombay Jenő főtörzsőrmester, aki a nagybányai, zsidó munkaszolgálatosokat foglalkoztató zászlóaljnál állományvezető volt, több száz zsidó embert mentett meg. Százszámra készítette a SAS-behívókat, a kitöltetlen, lepecsételt és aláírt nyílt parancsokat és menleveleket a munkaszolgálatosoknak. Két éven át éjt nappallá téve tette a dolgát, kockáztatva életét.
Bors Frigyes Magyarország 1944-es német megszállása után a Marosi család segítségére sietett: a feleséget és a két gyereket egy ismerős családnál rejtette el, az apát, Marosi Endrét megszöktette a csepeli gyűjtőtáborból és lakására vitte. Később hamis papírokat szerzett neki, s együtt bujkáltak egy pesterzsébeti tanyán.
Ozoray Mária és testvére, Imre 25-30 zsidó embert mentett meg. Apjukkal együtt otthonukban bújtatták és hamis papírokkal látták el az üldözötteket. Imre kollégái hozzátartozóinak, Mária pedig zsidó származású volt osztálytársainak, évfolyamtársainak adott menedéket. Az apa, Ozoray Imre ezredes 1986-ban már megkapta a Világ Igaza-kitüntetést.
Dencz Ákos és felesége balatonboglári panziójában magához vett egy 11 hónapos kisfiút, akinek anyja a gettó helyett szüleivel a bujdosást választotta. Később az anya is hozzájuk költözött, őt mint nagynénit mutatták be a környezetnek. Denczék rajtuk kívül nagyon sok üldözött embert bújtattak. Dencz Ákosné tavaly megkapta a Világ Igaza-kitüntetést.
Halmi Gyula és felesége befogadta a férfi ügyvéd barátjának tízéves kislányát, akit a szomszédok előtt vidéki rokonként mutattak be. A kislány családja később kivándorolt az Egyesült Államokba. Halmi Gyula és Lujza kitüntetését a Jad Vasem Intézet őrzi.
Az izraeli parlament, a Knesszet 1953-ban hozott törvényt arról: létrehozzák a Jad Vasem Intézetet azzal a céllal, hogy összegyűjtsék a holokauszttal, a hatmillió zsidó elpusztításával összefüggő dokumentumokat, és felvegyék a kapcsolatot azokkal a keresztény emberekkel, akik segítettek üldözött zsidó társaikon. Eddig 24 országból 17 ezer olyan embert kutattak fel, aki önzetlenül mentette zsidó barátait, munkatársait, ismerőseit és ismeretleneket a holokauszt idején. Nevüket emléktáblán örökítik meg a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeumban. Magyarok az 1967-ben megszakadt magyar-izraeli diplomáciai viszony helyreállításának évében, 1989-ben részesültek először a Világ Igaza elismerésben, amelyet azóta több mint ötszázan kaptak meg. (MTI)