Tetszett a cikk?

A könnyűzenei irányzat prominens szereplői levelet írtak a kulturális kormányzathoz, amelyben többek között azt tudakolják tőle: "minek tekinti a popzenét", illetve "tervezi-e, hogy státusát valamilyen módon pozitív irányba elmozdítsa?" A már a hivatalos publikálás előtt "kiszivárogtatott" levél apropóján felmerül a kérdés: támogassa-e az állam, illetve a kultúrafinanszírozás a jelenleg szigorúan piaci alapon működő popzenét vagy sem?

"Ez nem egy pénzszerzési lobbi, mi nem akarunk pénzért kuncsorogni az államnál. Azt szeretnénk, ha más művészeti ágakhoz hasonlóan a könnyűzene sem kizárólag piaci alapon működne, s ha az állam a kortárs kultúra részeként tekintene erre a műfajra" - foglalta össze a könnyűzenei szakma néhány prominens képviselője által indított kezdeményezés lényegét Németh Róbert, a Heaven Street Seven zenekar basszusgitárosa. A zenész a hvg.hu-nak elmondta: a levéltervezet aláírói azt szeretnék, ha az állam - a filmtörvényhez hasonlóan - létrehozna egy, a műfaj jogi környezetét szabályozó törvényt, amelyben a könnyűzenével kapcsolatos esetleges jövőbeni támogatások rendszere is helyet kapna.

A kulturális tárcának címzett levél aláírói szerint a hazai könnyűzene mély válságban van, amelynek jelei, hogy a magyar dalok médiasugárzásának aránya alacsony és több, közérdeklődésre számon tartott zenekar működésének alapfeltétele sem adott. Az aláírók úgy vélik, megoldást jelenthetne, ha a Nemzeti Kulturális Alapprogramban (NKA) lennének olyan célpályázatok, amelyeket popzenészek, kiadók, kis alkotói közösségek számára írnak ki, többek között próbahelyek létesítésére, demolemez-készítés, vagy külföldi fellépések - közöttük a szomszédos, magyarlakta településeken való szereplés - támogatására.

A könnyűzenészek - akkor hivatalosan még nem publikált, ám kiszivárogtatott - levelére Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára a múlt héten kedvezően reagált, közölve, hogy a minisztérium nyitott a kezdeményezés iránt és megfontolja, miként lehetne a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatási rendszerébe bevonni az értékes műveket alkotó könnyűzenei előadókat. Bár az NKA zenei kollégiumának nincsenek műfaji korlátai, tény, hogy a könnyűzene nem tartozik az intézmény kedvencei közé: az évi háromszázmillió forintos zenei keretből a popzenei rendezvényekre idén mindössze 3 millió forintot szánt a szervezet.

"A popzenészek által felvetett gondok java része nem kultúrpolitikai kérdés, így annak megoldása nem elsősorban a támogatási feladatokat ellátó NKA dolga" – nyilatkozta a hvg.hu-nak dr. Harsányi László, az évi 7-8 milliárd forintos költségvetés felett diszponáló NKA elnöke. Harsányi biztos abban, hogy fenntartó támogatást a kizárólag mecenatúrában utazó intézmény nem fog nyújtani a zenészeknek, csak egyedi produkciókat támogat majd. A zenészek ugyanakkor több fórumon jelezték, hogy elsősorban nem pénzre, hanem törvényileg kidolgozott, a műfaj szereplőit segítő "koncepcióra" várnak, amely egyben szemléletváltást is igényel. Csakhogy a szemléletváltozást törvényi szabályozásnak, illetve a mögé épített támogatási struktúrának és pályáztatási rendszernek kell követnie, amelyek viszont az adófizetők pénzéből születhetnek meg.

A zenészek segélykiáltása felveti a kérdést, hogy a rockzenekarok jogot formálhatnak-e állami szubvencióra csak azért, mert szerintük a nemzeti kultúra szerves részét képezik, s fennmaradásuk veszélyben forog. A kezdeményezés ellenzői szerint a popzenészek éljenek meg úgy, ahogy tudnak, az ő dolguk. A levél bírálói úgy vélik, állami támogatás esetén fennáll a veszélye annak is, hogy a gyakorta lázadást, szabadságot és függetlenséget hirdető popzene függőségi viszonyba kerül az állammal. A zenekarokkal szimpatizálók és az érintett zenészek viszont azzal érvelnek, ha a filmművészet, a képzőművészet képviselőinek, sőt a kultúrához nem kapcsolódó rendezvények (pl. Budapest Plázs) szervezőinek is csurran-cseppen az állami büdzséből, akkor a támogatásra ők is jogosultak.

Nyugat-Európában egyébként nem ismeretlen az állam és a könnyűzene szorosabb viszonya. Nagy-Britannia és Franciaország kormányzata kiemelten, a nemzeti kuturális örökség részeként kezeli a popzenéjét, beleértve a jazzt, a folkot és a kortárs tánczenéket is: egyes popzenei projektek állami pénzekre is pályázhatnak, és a kormányzat erőteljesen "nyomja" a hazai popzene európai exportját. (Jó példa erre, hogy a budapesti British Council tucatnyi brit előadónak segített abban, hogy felléphessen az idei Sziget Fesztiválon.) Franciaországban pedig egyfajta szociális hálót is kifeszítenek: egy igazoltan aktív, koncertező francia zenész állami támogatásra jogosult. Ön egyetért-e a azzal, hogy a popzene – a többi művészeti ághoz hasonlóan - Magyarországon is hozzáférhessen az állami forrásokhoz?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Tüntetők foglaltak el egy kormányzati épületet Örményországban

Tüntetők foglaltak el egy kormányzati épületet Örményországban

Újra sztrájk kezdődik Makón, most határozatlan időre szüntetik be a munkát

Újra sztrájk kezdődik Makón, most határozatlan időre szüntetik be a munkát

Vízi mozit álmodnak a városligeti csónakázótóhoz

Vízi mozit álmodnak a városligeti csónakázótóhoz