Tetszett a cikk?

A Munkácsy Mihály-díjas művészt életének 78. évében, a mosdósi szívkórházban hétfőn érte a halál. Szász Endre húszéves kanadai és amerikai emigráció után 1990-ben tért vissza Magyarországra, az utóbbi években Várdán élt.

Szász Endre 1926. január 7-én született Csíkszeredán, ahol diákéveit is töltötte. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. 1950-ben fegyverrejtegetésért 10 évi börtönre ítélték, de 1951-ben kiszabadult. 1951-től 1960-ig mintegy 600 könyvet illusztrált, 1960-tól 1970-ig pedig elsősorban festményeket készített.
1970-ől húsz éven át Torontóban, illetve Los Angelesben élt és szerzett hírnevet magának. Jellegzetes allegorikus fejdíszt viselő barokk nőalakjait, az általa tervezett porcelánokat, ékszereket, bútorokat és kristályokat Európa számos fővárosán kívül Torontóban, Montreálban, New Yorkban és Tokióban megrendezett kiállításokon is bemutatták.
1990-ben tért vissza Magyarországra, s részt vett a Hollóházi Porcelángyár stúdiójának megalapításában, ám törekvése nem járt sikerrel. Ezt követően Sopronba, majd Somogy megyébe költözött, az utóbbi években Várdán élt.
Szász Endre bemutatta műveit Budapest mellett Szófiában, Krakkóban, Pécsett, Szegeden, Párizsban, Berlinben, Helsinkiben, Mexikóvárosban, Oslóban, Bécsben, Ammánban, Johannesburgban, Tokióban, Torontóban, Montreálban, Ottawában, Vancouverben, New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban és New Orleans-ban is.
Munkásságát a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje kitüntetéssel, Munkácsy Mihály-díjjal is elismerték. (MTI)
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!