Pelevin és társai. Oroszország új arca a frankfurti könyvvásáron.

"Oroszország – új oldalak" – e mottó alatt mutatkoznak be idén a világ legfontosabb könyves seregszemléjén a helyszínen csaknem 100 szerzőt felvonultató orosz kiadók, tágabb értelemben pedig az egész orosz kultúra. Az orosz irodalom először részesül e megtiszteltetésben: 1992-ben ugyan a Szovjetunió lett volna a fesztivál díszvendége, ez azonban a birodalom széthullása miatt elmaradt. A mostani szemle alkalmából a német könyvkiadók 60 új fordítású könyvet dobtak a piacra; az orosz kultúra egésze iránt érdeklődő látogatókat e művek mellett koncertekkel, kiállításokkal, felolvasásokkal várják a szervezők.
A könyvvásáron bemutatkozó kiadók szerint mind az orosz irodalom, mind pedig az oroszországi könyvpiac hatalmas változáson ment keresztül az elmúlt tíz esztendőben. Míg korábban a rendszerrel ellenszegülő, tehetséges orosz szerzők műveihez a cenzúrának köszönhetően nem, vagy csak illegális terjesztés (kézről kézre járó kéziratok, nyugati kiadványok) útján lehetett hozzáférni, ma – főleg Moszkvában és a nagyvárosokban - többemeletes könyvesházak várják hazai és nemzetközi bestsellerek ezreivel az olvasókat. Német könyvkereskedői adatok szerint a több mint egymilliárd dolláros összforgalmú orosz könyvpiacon 6 ezer kiadó működik; a megközelítőleg 70 ezer különböző, átlagosan 3,3 dollárba kerülő kiadvány terjesztését körülbelül 7 ezer könyvkereskedés végzi.
Ha Tolsztoj vagy Dosztojevszkij ma kínálnák fel műveiket, igencsak nehezen tudnának kiadót találni hozzá – mutatnak rá ugyanakkor a könyves szakemberek az orosz könyvpiac elüzletiesedésére. Oroszországban ma kétféle könyv számíthat biztos sikerre: a krimik és a politikai botránykönyvek. Előbbi műfaj szilárdan női kézben van (Alexandra Marinina, Polina Daskova, Darja Donzova), leszámítva talán az Azazel és a Török csel című, félirodalmi történelmi krimijeivel már a magyar piacon is bemutatkozó, Borisz Akunyin név alatt publikáló moszkvai irodalmár-szerkesztőt, aki a 19. századi orosz kultúra feltámasztásával képzeli el a mai orosz tömegirodalom felemelését (hvg.hu: Mítoszteremtő krimik). A másik sikerút egyik legismertebb képviselője a radikális hangvételű műveivel először a késői Brezsnyev-érában feltűnt, Oroszországba azonban csak nyugat-európai kerülővel betörő, ma 48 éves Vlagyimir Szorokin, akiről nyugodtan elmondható: pornográf provokációnak minősített írásainak köszönhetően hazájában összehasonlíthatatlanul többen ismerik a nevét, mint ahányan műveit olvasták.
Moszkvai könyvkiadók és irodalomtörténészek sajnálatára a nyugat-európai kiadók is főként e félirodalmi lektűrök és botránykönyvek iránt mutatnak érdeklődést. A dinamikusan fejlődő új orosz irodalom, többek között az olasz Umberto Eco példájára tollat ragadó egyetemi tanárok (Alexander Csudakov) intellektuális bestsellerei vagy egykori közéleti személyiségek irodalmi igényességgel megírt memoárjai továbbra sem vonzzák a külföldi kiadókat. Kivételt képez ez alól a "cyberkor pszichedelikus Nabokovjának" titulált, Magyarországon is több könyvvel (Generatin "P", Az agyag géppuska, A rovarok élete) bemutatkozó Viktor Pelevin, aki egy méltatója, Alexander Genisz befolyásos irodalomtörténész szerint tengerentúli sikerét más egykori szovjet íróktól eltérően nem a származása kiváltotta egzotikumnak, hanem írói munkájának köszönheti.
Egyre fontosabb szerepet játszik az orosz irodalmon belül a diaszpóra, mind az írókat, mind pedig a keresletet tekintve. Orosz kiadók diaszpóraként kezelik a külföldön élő oroszok mellett a Moszkvától keletre elterülő hatalmas orosz területek lakosságát is, amely az elektronikus kommunikáció, főként az internet terjedésével egyre inkább be tud és be akar kapcsolódni az orosz kultúra jövőbeli alakításába. Ami a szerzőket illeti, az emigráns írók már régóta nem ellenségei az orosz irodalomnak, hanem szerves részei annak. Az emigrációs irodalom egyik legsikeresebb képviselője Nyugaton a Szovjetunióból 1990-ben kivándorolt, ma Németországban élő, 36 éves Vlagyimir Kaminer, akinek idén augusztusban jelent meg legújabb könyve német nyelven, a Mein deutsches Dschungelbuch. Magyarországon a New Yorkban 1990-ben elhunyt, könnyed stílusú, de gyilkos humorú Szergej Dovlatov neve csenghet ismerősen: az Európa kiadó a közelmúltban két kiadványban az író négy kisregényét (Puskinland – Ezek vagyunk mi; Kompromisszum – Külföldi nő) jelentette meg.
A frankfurti könyvfesztivál célja a feltörekvő orosz kultúra bemutatása mellett nem utolsósorban az oroszokról Nyugaton alkotott sztereotip kép eloszlatása. A rendezvény tökéletes eszköze lehet e próbálkozásnak: az orosz tájékoztatási minisztérium felkérésére készített előzetes felmérés szerint ugyanis a németek többsége az oroszok frankfurti szereplésének függvényében alakítja ki a jövőben véleményét Oroszországról.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Lelép a diktátor, akinek ellenfelei három lövéssel lettek "öngyilkosok"

Lelép a diktátor, akinek ellenfelei három lövéssel lettek "öngyilkosok"

Hiába a bírósági döntés, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez

Hiába a bírósági döntés, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez

Ha Windows van a gépén, jobban jár, ha feltelepíti rá ezt a védő bővítményt

Ha Windows van a gépén, jobban jár, ha feltelepíti rá ezt a védő bővítményt

Június közepén tárgyalja a lex CEU-t az Európai Bíróság

Június közepén tárgyalja a lex CEU-t az Európai Bíróság

Lehet, hogy lesz a Skoda Scalából RS-változat, de az hibrid lesz

Lehet, hogy lesz a Skoda Scalából RS-változat, de az hibrid lesz

A Költségvetési Tanács elnöke szerint is visszatér a válság, csak nem akkor, amikor a kancelláriaminiszter várja

A Költségvetési Tanács elnöke szerint is visszatér a válság, csak nem akkor, amikor a kancelláriaminiszter várja