Tetszett a cikk?

Szaddám Huszein egykori iraki diktátor az amerikai fogságban nemcsak „depressziós és könyörög” – ahogy ezt az iraki ideiglenes kormányfő állítja -, hanem egy regényen is dolgozik. Nem kezdő író: már négy művet publikált, és családjától sem idegen az irodalom.

Három dolog, amit Istennek nem kellett volna megalkotnia: a perzsák, a zsidók és a legyek. Ezzel a címmel jelent meg Szaddám Huszein nagybátyjának könyve még 1974-ben. A rokon akkoriban Bagdad nagyhatalmú polgármestere volt, így nem csoda, ha egy fillért sem kellett marketingre költeni ahhoz, hogy műve egy csapásra bestseller legyen. A szerző maga gondoskodott arról, hogy egymillió példányban elkeljen a termék, utasított például az iskoláknak arra, hogy legkevesebb öt példányban vegyék meg a könyvet - állítja a Courier International francia hetilap.

Persze a siker érdekében Szaddám Huszeinnek sem kellett marketingtanácsadókat alkalmaznia: műveit – nagybátyja módszeréhez hasonló piaci fogással - milliószámra adták el, sőt az egyikből még filmforgatókönyv is készült egy húsz epizódból álló tévésorozathoz. Irak teljhatalmú vezetője rekordsebességgel gyártotta önéletrajzi elemekkel, politikai üzenetekkel és giccses szónoklatokkal teletűzdelt regényeit, öt év alatt négy művet publikált. Jelenleg az ötödiken dolgozik, jóval szerényebb körülmények között, mint korábban, de legalább most nem háborgatják csipcsup államügyek, az elmélyedés körülményei biztosítva vannak számára.

Huszein nem az egyedüli diktátor, aki flörtöl(t) az irodalommal, elég csak Néróra, Napóleonra, Hitlerre vagy Maóra gondolnunk, míg Sztálin nyelvészeti „munkásságával” keltett feltűnést. Huszein kortársa, Líbia jelenlegi diktátora, Khadafi is több novellát publikált.

Irak egykori vezetőjének négy könyve közül (Zabibah és a király, A bevehetetlen vár, Emberek és egy város, Menj el, átkozott lélek!) kétségtelenül az első, a Zabibah és a király a legismertebb és a legtöbb példányban eladott kötet. A 2000-ben kiadott regény szerelmi regénybe bújtatott politikai propaganda, amelyben a Zabibah nevű hősnő szimbolizálja Irakot, kegyetlen férje az Egyesült Államokat, valamint a hatalmas és az igazságosztó szerepében tetszelgő király pedig magát Szaddám Huszeint. A regény úgy kezdődik, akár egy mese: „Volt egyszer egy nagy és hatalmas király (…) Hatalmas befolyása volt (…) ami a tiszteletből, a szeretetből és a bizalomból táplálkozott, valamint a csodálatból és a félelemből."

A történet szerint a rossz házasságban élő Zabibah szerelmi viszonyt folytat a királlyal. Kapcsolatukban a király számos – a hatalommal, az igazságszolgáltatással és a hagyományokkal kapcsolatos – kérdést tesz fel a hősnőnek, aki válaszában visszaigazolja, hogy a király helyesen cselekszik. „Van-e a királynak joga szigorú intézkedéseket hozni a népnek? – kérdezi az uralkodó. Igen, Fenséges Uram” – válaszol Zabibah. A népnek szüksége van a szigorú intézkedésekre, hogy védettnek érezze magát.” A Zabibah és a király között folytatott társalgásokban egyébként mindig a királyé az utolsó szó.

A hősnő egy éjjel éppen hazafelé tart, amikor egy álarcos férfi megerőszakolja. Mint kiderül, ez a férfi a férje (az amerikaiak!), és az incidens lehetőséget ad a királynak arra, hogy a férfin bosszút álljon. Erre egy nagy csata során kerül sor, ugyanabban az időpontban, mint amikor az 1991-es Öböl-háború kirobbant. A regényben az amerikaiakat szimbolikusan legyőzték (a férjet megölték), a rend helyreállt, bár csata közben Zabibah és a király tragikusan szép hősi halált hal.

A Zabibahról szóló történethez hasonlóan A bevehetetlen vár is szerelmi történetekbe csomagolt politikai üzenet: az egyik történetben egy háborút megjárt katona szerelmes lesz egy észak-iraki (kurd) lányba, a másik sztoriban pedig egy szolga szökik meg gazdája nővérével. A kritikusok szerint ez utóbbi történetben Huszein egyértelműen arra utal, hogy a kuvaitiak elárulták őt.

Harmadik, önéletrajzi elemekben gazdag műve, az Emberek és egy város a Báász párt felemelkedését mutatja be.

A negyedik regénye, a Menj el, átkozott lélek! több szempontból is érdekes. Egyrészt ezt a kötetet éppen az amerikaiak támadása előtt, tavaly márciusban fejezte be. Az al-Hurrijá (A szabadság) elnöki könyvkiadó Bagdad eleste előtt éppen csak 400 ezer példányban tudta a könyvet kinyomtatni. A régmúltban játszódó történet főhőse egy Szálem nevű arab férfi, aki idegen törzsek ellen harcol. Valójában a régi törzsek a zsidókat és az amerikaiakat szimbolizálják, akik felett Szálem egy 2001. szeptember 11-ei merényletekhez kísértetiesen hasonló támadással győzedelmeskedik. Huszein környezetében többen állították, hogy a diktátor a 2003-as háború kitörése előtt megszállottan dolgozott a művön, talán nem véletlen, hogy Iraknak nem volt az invázió fogadására katonai stratégiája.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Magyar közgazdászok: A kormány bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit

Magyar közgazdászok: A kormány bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit

Orbán Viktor bemutatja: ilyen egy karanténszülinap

Orbán Viktor bemutatja: ilyen egy karanténszülinap

Gyomrában csempészte a kokaint a Budapesten elfogott brazil futár

Gyomrában csempészte a kokaint a Budapesten elfogott brazil futár