szerző:
hvg.hu

Önnek ki a kedvenc, magyar nyelven is olvasható, egynél több regényben megjelent nyomozóhőse? A vénkisasszony Miss Marple vagy Maigret felügyelő? A szicíliai Montalbano vagy a svéd Wallander? Esetleg Sherlock Holmes? Vagy a cinikus és melankolikus Philip Marlowe? 2005 októberében meghirdetett versenyünket már lezártuk, ám e lista továbbra is értékes segítség lehet azoknak, akik mélyebben szeretnének megismerkedni a magyar nyelven is olvasható krimiirodalommal.

Minden egyes szerző és karakter esetén konkrét tippeket is adunk arról, mely könyvekben található meg az adott nyomozó - legyen az hivatásos rendőr, ügyész, igazságügyi szakértő, engedély nélkül vagy az alapján tevékenykedő magánnyomozó, úri detektív, vagy csupán az orrát mindenhova beleütő civil.

Megkértük a krimiirodalom hazai kedvelőit - Keresztesi Józsefet, a Jelenkor szerkesztőjét, H. Nagy Péter irodalomtörténészt, Varga Bálint könyvkiadót, Ligeti Nagy Tamás főszerkesztőt, Szélesi Sándor krimiszerzőt -, valamint egy magyar származású magándetektívet, Augustine Papayt és Jeremiah Healyt, a Krimiírók Nemzetközi Szövetségének elnökét arra, mondják el, ki a kedvencük, és miért. Az alábbi linkre kattintva megtudhatják, ki kit választott. Elképzelhető, hogy egy-két szerző és karakter kimaradt - ez esetben az olvasó maga is bemutathatja kedvencét fórumunkban.

A versenyt azóta lezártuk (a nyerteseknek elküldtük az Agave kiadó, a Park kiadó és a M-Érték kiadó könyveit), ám e lista továbbra is értékes segítség lehet azoknak, akik mélyebben szeretnének megismerkedni a magyar nyelven is olvasható krimiirodalommal.

Archer, Boruvka, Brown, Carella (Oldaltörés)

Lew Archer (Ross Macdonald)

Ross Macdonald
Ross Macdonald bűnügyi történeteiben fontos detektív jelleme: állandó hőse, Lew Archer képességei azért lényegbevágóak, mert ezen múlik a bűn fölgöngyölítése. Archernek van méltósága és humora, stílusa ellenben kevésbé csiszolt, és kimértebb alkat Marlowe-nál.

Ross Macdonald, aki több mint két évtizede - hosszú és roppant termékeny detektívregény-írói gyakorlat után – halt meg, a műfaj remekműveit hagyta ránk, pedig nagy örökség nyomta vállát. Raymond Chandlerhez hasonlóan ő is Dashiell Hammett köpönyegéből bújt elő. Jól képzett tanuló volt egy olyan iskolapadban, amelyből kiszállva meglehetősen kilátástalannak látszott eredetit alkotni.

És mégis sikerült neki: a detektívregényről kialakult összkép árnyalásához annyiban járult hozzá, hogy történeteiben a valóság torz arca abban a formában jelenik meg, amelynek alapján szereplői mind elmondhatják: életük kész regény, mert egy ponton megbotlottak. Ezekre a frusztrációkra, rossz magatartásmintákra és a bűn mögöttük megbúvó tartományára rezonál Lew Archer magándetektív, aki talán éppen ezért korántsem hívja ki maga ellen annyiszor a kíberek, vagy a bűnözők haragját, mint elődei, viszont szívósságban mindegyikükkel fölveszi a versenyt. Éppannyira jóképű és tisztességes, mint ők. Lásd még Varga Bálint ajánlójában.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

A kék pöröly
A Wycherly-nő
A csontketrec
Búcsúpillantás
Csipkerózsika
A barbár part
Fulladásos halál
Eltűntnek nyilvánítva
Veszélyes ellenfél

Boruvka felügyelő (Skvorecky)

Skvorecky
Boruvka felügyelő nem magányos jelenség a cseh irodalomban, néhány vonása föllelhető Karel Čapek bűnügyi történeteinek kedélyes rendőrfiguráiban, akik életproblémaként élik át, hogy a bűn motívumai egyszerre banálisak és megfoghatatlanok. Öniróniába oldott, kesernyés humora, a világra való hétköznapi rácsodálkozásból táplálkozik. Boruvka tudja, hogy a bűnügy kiderítése nem azonos a valóság pontos másával, a bűneset ugyan az ő asztalára kerül, mégsem kerül ki abból a környezetből, amelyben létrejött, s amely jószerével kiismerhetetlen marad a bűn üldözője előtt. Hétköznapi közegéből kiemelkedik, stilizálódik, rendőrhatósági ügy lesz belőle, de ezzel veszít is „különösségéből”.

Ez tölti el szomorúsággal Boruvka felügyelőt Skvorecky ugyanezen című regényében; a cseh író detektívregény-olvasóként történeti esszét, tapasztalatait összegző naplót, merész, személyes hangvételű összefoglalót írt a műfajról, melyben a detektívregénynek és művelőinek állít lebilincselő elevenségű emléket. Jellemzője, hogy komolyan veszi tárgyát, ez pedig erényre vall. Ebben a gesztusában a tágabb kontextus szerepe nem elhanyagolható: azért állhatott közelebb a kezéhez a detektívtörténet, mert a műfaj nem szigetelődött el a cseh irodalmi hagyományban olyképpen, mint nálunk. Így a XX. század első évtizedeiben hasonló helyzetűnek tekinthető prágai irodalomban polgárjogot nyert műfaj nálunk lenézett jelenség maradt.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Boruvka felügyelő szomorúsága

Brown atya (G. K. Chesterton)

Brown atya...
A jó Brown atya bár essexi illetőségű, nyomozásai az elvadult, szélsőségesen liberális, mohó és mondén Londonhoz kötik. Segítőtársával, az egykori bűnöző, ám jó útra tért Flambeau-val, reverendában és óriási esernyőjével csetlik-botlik az Istentől elrugaszkodott világban. Páter Brown bár jámbor paphoz illően istenfélő, hisz a természetfelettiben, alaposan ismeri a világi gondolkodást. Nyomozási módszere alapjában tér el a hagyományos detektívekétől, nem apró nyomokból rekonstruálja a cselekményt, hanem tökéletesen azonosul a tettessel, és a metamorfózis juttatja el a bűntény megoldásához. A bűnöst a történet végén maga Brown oldozza fel.

... és atyja
Megalkotója, G. K. Chesterton – a XX. század angol irodalmának dugongja – szakított a krimiírás Knox-féle tízparancsolatának azzal a tételével, hogy a bűnregényekben nem játszhatnak meghatározó szerepet az irracionális és intuitív elemeknek. Brown atya igenis számít a megérzéseire, még ha utólag azokat precízen okadatolja is. Ma leginkább Németországban maradt meg a kultusza – legutóbb két éve mutattak be róla tévésorozatot, de az angol páter figurája az amerikai Dowling atya nyomoz szériában is felsejlik. Chesterton – akárcsak hőse – világszerte népszerű volt, könyveit magyarra is lefordították, Kosztolányi méltatta, Szerb Antal tanulmányt írt róla – bár inkább esszéírói munkásságát értékelték. Borges a metafizikus krimi mesterének tartotta, és még Poe-nál is többre értékelte. Chesterton talán legjobb „krimije” nem egy Brown-történet, hanem Az ember, aki Csütörtök volt (1908). Annak, aki illúziókat táplál a terroristák iránt, különösen javallott.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

A jámbor Brown atya
Brown atya botránya
Páter Brown bölcsessége
Páter Brown leleplez

Steve Carella (Ed McBain)

Ed McBain
A McBain-krimik teamben dolgozó detektívjei – Meyer Meyer, Kling, Brown – mind jól kitalált karakterek, mégis mindenkinek Steve Carella neve ugrik be elsőként. Pedig Carella nem zseni, nem sebezhetetlen és nem is túl művelt, nem kedvtelésből nyomoz, és ő is fásult már, mint a többiek. Olasz bevándorlók gyermeke, aki gyönyörű, süketnéma feleségébe regényeken keresztül a legmagasabb hőfokon szerelmes. Persze legény ő a gáton, hidegvérrel verekszik, és pontosan céloz, ha kell, mert egy krimiben adódhatnak ilyen helyzetek. Rámenősen szórja meg kérdéseivel a kemény krimik jellegzetes figuráit: kurvákat, dílereket ugyanúgy, mint a luxuslakások lakóit. És két kihallgatás között még arra is jut idő, hogy a holokausztról vitatkozzon Meyer Meyerrel.

Salvatore Lombino (1925-2005) számos írói álnevének csak egyike volt az Ed McBain név, mely alatt 1956-tól 2004-ig több mint ötven bűnügyi regény jelent meg. Lombino számos műfajban tevékenykedett, kerültek ki kezei közül televíziós- és filmforgatókönyvek, színpadi darabok, regények, de gyermekkönyvek is; Evan Hunter néven például Hitchcock Madarakjának forgatókönyvét is ő írta.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

A heccelődő
 
Fehér por
Tíz plusz egy

Carvalho, Chan, Davenport, Fandorin (Oldaltörés)

Pepe Carvalho (Manuel Vázquez Montalbán)

Imádta Barcelonát
Barcelona, kék-vörös színek, hatalmas lakomák és szex. Manuel Vázquez Montalbánnak, a büszke katalán és baloldali író krimijeinek állandó főszereplője Pepe Carvalho, a Barcelonát és a konyhaművészetet imádó magándetektív, aki esténként egykori kedvenc könyveinek kandallóba dobálásával, vagy prostituált szeretőjének ölelésével melegíti fel magát. Carvalhót azt sem téríti el saját útjától, ha néha nagyon csúnyán elverik, sokkal inkább felbosszantja őt az, ha valami olyan étel kerül elé, ami nem üti meg az elvárt szintet.

Montalbán közel félszáz Pepe Carvalho történetet írt. A regényei alapján készült tévésorozat nagy sikerrel futott a spanyol TVE csatornán. Az 1979-ben született Déltengerek című könyvét két évvel később a Bűnügyi Irodalom Nemzetközi Díjával ismerték el Párizsban. Montalbán élete utolsó éveiben az el Pais spanyol napilapban csípős kommentárokban foglalkozott a spanyol belpolitika és sport helyzetével. Utolsó útja Barcelonába vezetett, ahová azért indult, hogy jelen lehessen a Barcelona - La Coruna labdarúgó találkozón.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Déltengerek
A menedzser magányossága

Charlie Chan (Earl Derr Biggers)

Filmen kevésbé volt finom
Hawaii festői környezetében is történnek rejtélyes bűnesetek. A rendőrség szigorát, leleményességét és eszességét itt Charlie Chan, a Honoluluban élő kínai nyomozó képviseli, így a legfurfangosabb bűnözők is rács mögé kerülnek. Chan egy pocakos, békés figura, akinek otthona és családja a legfontosabb - szinte minden nyomozása alatt születik gyermeke. A szintén nyomozó legnagyobb fiával és más beosztottjaival szemben előforduló szigorúság és határozottság csak a kalandok végén tűnik fel, amikor a törvény keze lesújt a bűnösökre.

Az 1884-es születésű Earl Derr Biggers harvardi tanulmányai után komikusként és kritikusként dolgozott. A krimi műfajára már elég korán, 1913-ban felfigyelt, de az igazi siker 1919-ben indult el az útján, amikor honolului nyaralása során egy ott ténykedő, kínai származású detektívről, Chang Apanáról olvasott. Charlie Chan alakja ezt követően 6 évet érlelődött a szerzőben, majd ezt követően féltucat műben jelent meg. Biggers nyomozójára Hollywood is felfigyelt, filmek tucatjai készültek, többek között Peter Ustinov főszereplésével. A régebbi filmek mára már politikailag inkorrektté vált jeleneteire hivatkozva kínai származású amerikai állampolgárok a közelmúltban e filmek betiltását követelték; a vitatott ábrázolás azonban Hollywood sara volt, Biggers műveiben rasszista sztereotípiák nem fedezhetők fel.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Charlie Chan színre lép
Charlie Chan zavarba jön
Charlie Chan találkozása a fekete tévével

Lucas Davenport (John Sanford)

Sanford
Lucas Davenport egy minneapolisi zsaru, aki személyes ügyként kezel minden egyes asztalára kerülő bűnügyet. Sandford szerint Lucas Davenport leginkább Clint Eastwoodhoz hasonlítható: jó kiállású, gazdag, remekül bunyózik és a nőket is szereti. Tulajdonképpen csak passzióból nyomoz, anyagilag ugyanis igencsak jól áll: egy szoftver fejlesztésének köszönhetően jelentős vagyonra tett szert, így lehetett ő az egyetlen rendőr, aki Porschét vezet.

A John Sandford álnév alatt író John Camp korábban újságíró volt, majd miután bevallása szerint kiégett, regényírásba kezdett. A kezdeti kiadói elutasítások után egy csapásra vált sikeres krimi szerzővé. Az elmúlt másfél évtizedben tucatnyi Davenport-regényt, három Kidd-sztorit és másik három, e két sorozatba nem illeszkedő krimit jelentetett meg.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Keserű hajsza
Titkos préda
A félelem kódja
Meztelen préda
Vendetta

Eraszt Fandorin (Borisz Akunyin)

Jelenet a filmből
Akunyin könyveinek nyomozója, akit a sorozat első epizódjában a moszkvai rendőr-főkapitányság tejfölösszájú írnokaként ismerhetnek meg az olvasók - a XIX. század második felében göngyölíti fel a rá bízott bűnügyeket. Borisz Akunyin lektűríró valódi neve Grigorij Cshartisvili, eredeti foglalkozását tekintve pedig irodalmár, szerkesztő és japanológus.

A műveit sokáig nemcsak álnéven, hanem teljes titoktartás közepette jegyző Cshartisvili szerint az orosz kultúrának volt egy olyan időszaka - a 19. század -, amelyre az oroszok teljes joggal lehetnek büszkék, s amely alkalmas lehet a mítoszteremtésre; Cshartisvili e kor szellemiségét szeretné feltámasztani.

Célja e mítosz segítségével az orosz tömegirodalom felemelése, s ezért a szerző egyáltalán nem bánja, ha műveit színpadra vagy filmvászonra viszik. Az októberi orosz filmhét látogatói láthatták Fandorint a vásznon is, a Nyikita Mihalkov főszereplésével készített Államtanácsos című filmben.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Azazel
Török csel
Leviathan

Fell, Gordianus, Holmes, Maigret (Oldaltörés)

Dr. Gideon Fell (J.D. Carr)

Dr. Gideon Fell
Csaknem kéttucat Carr-regényben jelenik meg Dr. Gideon Fell, a London-környéki amatőr nyomozó. A kezdeti történetekben még mint lexikográfus jelenik meg, később ez a leírás eltűnik, és csak annyit tudunk meg a főhős munkájáról, hogy az angolok sörivási szokásait vizsgáló grandiózus történeti művön dolgozik.

A pennsylvaniai születésű John Dickson Carr 21 éves korában Párizsba utazott; az itt eltöltött diákévek egy életre szóló nyomot hagytak benne. Regényeinek rendszeres színterei német, francia és brit romantikus helyszínek, ezen kívül különösen kedveli a hermetikusan lezárt tereket, ahonnan a bűnügy felderítése előtt senki nem távozhat. Az eredetileg Poe által kitalált „zárt szoba rejtélyét” ő fejlesztette tökélyre. John Dickson Carr rendkívül termékeny író volt, csaknem 90 regényt jegyzett, 1962-ben és 1963-ban elnyerte az MWA (Mystery Writers of America) legnagyobb, nagymesteri kitüntetését.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

A halott kopogtat
A gyilkos óra
A sorozatos öngyilkosságok esete

Gordianus (Steven Saylor)

Saylor - otthon van a
korban
Krimik a Cicero korabeli Rómából. Saylor könyvei nemcsak bűnügyi regények, hanem történelmi korképek is: Gordianus nyomozásai során elénk tárul a korabeli Róma kettős társadalma, emberei, szokásai.

Az 1957-ben született Steven Saylor a University of Texason szerzett történész diplomáját a History Channel ókori Rómával foglalkozó műsorainak szakértőjeként is kamatoztatja. Gordianus, a Nyomozó főszereplésével eddig kilenc regénye jelent meg. Lásd még H. Nagy Péter ajánlójában.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

A végzet fegyvere
Catilina rejtélye
Római vér
Venus kezében

Sherlock Holmes (Arthur Conan Doyle)

Conan Doyle
Sherlock Holmes volt az első detektívfigura, aki a költött világból átlépett a valóságba, és kultusza mindmáig eleven: Baker Street 221/b alatti londoni lakása zarándokhely, akárcsak a svájci Meiringen festői hegyoldalán kialakított emlékhely az óriás vízesés fölött, ahol a bűnözés Napóleonjával, Moriarty professzor vívott tusájában eltűnt a szakadékban. Ám hiába „tette el láb alól” Conan Doyle Holmest, később az olvasók haragjának végül engedve, kénytelen volt föltámasztani. Írva vagyon, hogy Sherlock Holmest 1975-ben díszdoktorrá avatta egy Colorado állambeli egyetem, mi több, megtörtént, hogy rendőrök kértek írásban tanácsot tőle. Megtehették, hiszen a Baker Street-i címre küldött levelekre egy fizetett titkár válaszol.

Kétségkívül minden ízében eltalált detektívhős Holmes, pedig Conan Doyle élő alakról mintázta őt, egyik Edinburgh-i tanáráról. Az érzékeny idegzetű, pipájával a szájában házikabátjában merengő, és kora tudományát a bűnüldözésre fölhasználó alak zsenialitása különc voltában is páratlan típusteremtésre adott alkalmat Conan Doyle-nak, aki ezt meg is ragadta, megteremtve a magándetektív archetípusát. Aki ma hall a detektívregényről, első majdnem biztos, hogy a vadászsapkás magánnyomozó ugrik be neki, hű társával és kalandjai legyezőjével, a földhözragadt doktor Watsonnal. Holmes először a Dilettáns detektív című regényben jelent meg, legjobb teljesítményt pedig hozzáértők szerint A sátán kutyája című könyvben nyújtotta. Ha pedig van, aki az irodalomban megtette az első lépést afelé, hogy polgárjogot nyerjen a a műfaj, akkor az – megszámlálhatatlan filmes-, színpadi és tévés adaptáció után Conan Doyle és hőse, Sherlock Holmes volt.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

A sátán kutyája
Sherlock Holmes emlékiratai
Sherlock Holmes visszatérése
Sherlock Holmes kalandjai

Maigret főfelügyelő (Georges Simenon)

Az egyik Maigret
Az örökösen töprengő, a bűncselekmények indítékait fürkésző Maigret főfelügyelőnek az igazságkeresésen kívül két másik szenvedélye is van: a pipája és az alkohol. Italozási szokásai kiismerhetetlenek: sör, bor, pálinka, vermut bármikor lecsúszhat, akár munkaidőben is. Többek között ennek, meg persze étvágyának köszönhetően Maigret gyakran panaszkodik egészségére. Felesége Colombo felügyelő nejétől eltérően aktív szereplője a regényeknek; a történetek állandó eleme, hogy Maigret hazaér-e ebédre/vacsorára, vagy sem. Simenon művei egyben kitűnő kor- és helyrajzok is: a bűntények felderítése közben legalább annyit megtudunk a francia főváros évszakainak változó hangulatairól, a járókelőkről, az étkezési szokásokról, mint a tettes indítékairól. A regényfolyam cselekményének ideje 1913-tól az ötvenes évek végéig tart: a főfelügyelő pályafutását egészen a Maigret et monsieur Charles című könyvben bekövetkezett haláláig követhetjük nyomon, amikor is 85 éves korában elgázolja egy autóbusz.

Simenon
A belga szerző 1922 decemberében érkezett Párizsba, ahol öt év alatt, 18 különböző álnéven publikál novelláinak, cikkeinek, krimijeinek, szerelmes, erotikus és humoros regényeinek köszönhetően már kizárólag az írásból tartotta el magát. A Maigret-sorozat első kötetei tíz évvel később jelentek meg, és a párizsi Bűnügyi Rendőrség főfelügyelőjét egyik napról a másikra megismerte a világ. Simenon szinte féltékeny volt Maigret-re, úgy érezte, hősének népszerűsége megakadályozta, hogy munkásságát magasabb irodalmi körökben is elismerjék. A 19. kötetben nyugdíjazza főfelügyelőjét, olvasói azonban nem engedik el hősüket – Simenon kénytelen folytatni munkáját. A teljes Maigret-saga 75 regényből, 38 novellából és 103 filmforgatókönyvből áll.

Bár a sorozat egyik-másik darabját filmen is bemutatták, Maigret a tévében tett szert igazi népszerűségre. Franciaországban két sorozat is készült és egy 52 epizódos angol sorozatot is forgattak. Németországban Heinz Rühmann, Hollandiában Jan Teuling, Olaszországban Gino Cervi, Oroszországban Borisz Tenyin, Japánban Kinya Aikava alakította a főfelügyelőt. Mozifilmen Maigret szerepében Albert Préjeant, Charles Laughtont, Michel Simont és Jean Gabint láthattuk.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Maigret és a Langaléta
Maigret dühbe gurul
Maigret és az idős hölgy
Maigret és a hajléktalan
Maigret kudarcot vall
Maigret és a miniszter

Marlowe, Marple, Mason, Montalbano (Oldaltörés)

Philip Marlowe (Raymond Chandler)

Klasszikus
Chandler Philip Marlowe-ja igazi klasszikus, ha nem is az első irodalomban megjelent magánnyomozó, de az egyik legnagyobb hatású figura. Marlowe nem veti meg az alkoholt, se a nőket, cinikus és egyben melankolikus, pénzt pedig csak azért és annyit fogad el, amit saját elgondolásai szerint munkája ér. Kapcsolata a hivatásosokkal finoman szólva sem nevezhető barátinak; ennek köszönhetően egyes regényekben több pofont kap néha korrupt, néha egyszerűen csak féltékeny rendőrtársaitól, mint a kemény fiúktól. (Részletesen lásd Ligeti Nagy Tamás és Augustine Papay ajánlójában.)

Chandler első sikerét az 1939-ben kiadott Hosszú álom című regényével aratta, az ebből készült film forgatókönyvét a későbbi Nobel-díjas William Faulkner írta, a főszerepet pedig Humphrey Bogart játszotta.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:
Asszony a tóban
A kicsi nővér
A magas ablak
Elkéstél, Terry!
Hosszú álom
Kedvesem, Isten veled!

Miss Marple (Agatha Christie)

Joan Hickson Ms. Marple-ként
Az éles eszű vénkisasszony Agatha Christie termékeny képzeletének másik szülötte, aki Poirot londoni eleganciájától, franciás angolságától messze eső vidékeken, az angliai falusi kisvilágok látszólag mozdulatlan mindennapjaiban kamatoztatja páratlan megfigyelőképességét és éppoly nagyszerű emlékezőtehetségét. A Miss Marple nevéhez fűződő bűnesetek kiderítésében mindkettőnek egyformán kitüntetett szerep jut. A csöndes, világtól távoli településeken támadt bűn kiderítésekor ugyanis a horgolgató, teázgató Marple kisasszonyt mindig emlékezteti valami lakóhelyére, egy ott valamikor megesett történet, esemény valamely epizódjára, részvevőjére, ennek némely leágazására, melyek mély emberi szenvedélyekből táplálkoztak. Vagyis a múltból a jelenig érő vonalak segítik. Miss Marple történeteiben voltaképpen Christie a „human nature does not chance” formulájára építi föl bűntényt – az ezt tartó szálak kibogozásában mesteri a vidéki vénkisasszony, aki a detektívek galériájának talán legkedvesebb fürkész-alakja.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Gyilkosság a paplakban
Egy marék rozs

Perry Mason (Erle Stanley Gardner)

Gardner
Perry Mason védőügyvéd – és az olvasó – akkor kapcsolódik be a bűnesemény menetébe, amikor az látszólag már a végkifejlet felé közeledik. Vagyis Gardnernél – aki ügyvédből lett író – a történés előterében mindig a bírósági tárgyalás áll. Perry Mason feladata, hogy a hivatalos megoldást negligálja, és csavaros mutatvánnyal tegyen pontot az ügy végére. Nem pusztán a bűnöst kell tehát megtalálnia, hanem az igazságszolgáltatás hibáját is korrigálni. Ő az, aki a jog alkalmazásának elembertelenítő hatását feloldja, azt érzelmi-logikai ellenőrzésnek veti alá, aki megküzd a vádló főügyésszel és a hivatását slendriánul végző rendőrséggel. Ezért szükségszerű dramaturgia, hogy Perry Masont csak munka közben látjuk, amint rejtvényfejtő logikával, találékony és szellemes megoldással fölmenteti védencét; alakja, egyénisége csakis védőügyvédi szerepkörének függvénye.

A régi garnitúrához tartozó Erle Stanley Gardner amerikai detektívregény-író szerencsés volt, mert nem temette maga alá a műfaj, pedig elképesztő mennyiségű történet fűződik a nevéhez: Perry Mason kifogyhatatlan eseteit nem unják meg olvasni szerte a világon. Számos film- és televíziós széria alapját képezte az a műfajváltozat, amelynek Gardner úttörője, és vitathatatlanul rangos művelője volt. Tartós népszerűsége alaposan hozzájárult a detektívműfaj nemesebb változatainak térhódításához – ez a tény pedig a detektívregény-szerzők katalógusában külön helyet biztosít a számára.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Az alázatos zsaroló esete
Az álmos moszkitó esete
Az elbűvölő kísértet esete
A félszemű tanú esete

Montalbano felügyelő (Camilleri)

Az olasz tévéfilm hatalmas siker
volt
Szicíliai Maigret-nek is hívott Montalbano felügyelő egy nem létező szicíliai kisvárosban, Vigatában ütközik bele nap mint a sziget alvilágának ügyeibe, illetve lakóinak ügyes-bajos dolgaiba. Az embereivel kissé nyers, de mindig végtelenül korrekt, az olasz konyha remekeit – és saját hasát - feltétel nélkül imádó felügyelő a végigdolgozott napok után esténként Vazquez Montalbán-krimiket olvas (Camilleri és Montalbán egyébként szoros barátságban álltak egymással) vagy Észak-Olaszországban élő barátnőjével folytat esetenként csípős hangulatú beszélgetéseket.

Az irodalmár-rendező Camilleri regényeinek, novelláinak olasz kritikusai a szerző legnagyobb erényének a szicíliai dialektus élvezetes bemutatását tartják, de zseniális az egyes szereplők - a felügyelő és beosztottjai – karaktereinek kidolgozása is. Camilleri Montalbano-sorozatából nagysikerű tévéfilmszéria készült, és futott az olasz Rai televízión, Luca Zingaretti főszereplésével.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

A hegedű hangja
Uzsonnatolvaj
Agyagkutya
A víz alakja

Palmu, Parker, Poirot, Queen, Rhodenbarr (Oldaltörés)

Palmu felügyelő (Mika Waltari)

Waltari
Palmu felügyelő egy idősödő, morcos helsinki rendőr, aki a bűn eredetének boncolgatása mellett hazája, az 50-es, 60-as évekbeli Finnország gazdasági életét és társadalmi egyenlőtlenségeit is pellengérre állítja. Három regényben jelenik meg, ezek közül kettő magyar nyelven is olvasható. Palmu felügyelő a termékeny és sokoldalú, főként történelmi regényeket jegyző finn író, Mika Waltari két nagyregény közti ujjgyakorlata. Waltari műveit – közel 30 regényét, novelláit, költeményeit, forgatókönyveit - csaknem 30 nyelvre fordították le világszerte, Palmu felügyelős történetei mindegyikéből készült filmes feldolgozás is.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Megmondják a csillagok
Palmu felügyelő tévedése

Charlie Parker (John Connolly)

John Connolly
Charlie "Bird" Parker mindennél jobban utálja, ha a nevével cukkolják. Igen, az apja szerette Charlie Parkert, a legendás bebop szaxofonost, de ettől ő még nem zenész, sőt a dzsesszt sem szereti. Neki különben is más démonokkal kell megküzdenie: amikor egyszer egy bárban bourbönt ivott, egy elmebeteg megölte a feleségét és kislányát. Parker nem képes elviselni a lelkiismeretfurdalást, felmond a rendőrségnél, és New Yorkból Maine államba költözik. Nagyapja üresen álló házát veszi birtokba, és kezdi összevakarni magát: leteszi a poharat, és magánnyomozó lesz. Parker a nyomozás során nem ismer sem embert, sem istent. Megbízásai általában hétköznapi ügyekként indulnak (pl. eltűnt személy), ám mihelyst dolgozni kezd, régi, sötét rejtélyekre bukkan, amelyek felderítésében két barátja, Angel és Louis segítenek neki. Az egyik betörő, a másik bérgyilkos, ráadásul egymással is élnek. Viszont ha baj van, Parker rájuk nyugton számíthat. A segítségre igencsak szüksége van, hisz ellenfelei olyan bűnöket követtek el, amelyek meghaladják az emberi igazságszolgáltatás határait. Éppen ezért Parkert nem is érdekli a törvény: módszerei kíméletlenek, hatékonyak, és nemegyszer roppant véresek. A démonok mellé (vagy éppen a helyükre) azonban végre befurakodni látszik egy nő, a pszichiáter Rachel, aki felvillantja egy új élet reményét Parker előtt.

Az ír John Connolly 1968-ban született Dubliban, és az Irish Times egyik vezető munkatársa. Ő az első külföldi szerző, aki a nagymúltú amerikai Shamus-díjat megkapta. A Parker-sorozat mellett egyéb regényekre és novellákra is jut ideje.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Arctalan démonok
Gyilkos fajzat
Sötét árnyak

Hercule Poirot (Agatha Christie)

1975-ben Hercule Poirot magándetektívről - amikor a Függöny című bűnügyi történetben 55 éves pályafutás után meghalt -, nekrológ jelent meg a New York Times-ban. Akik ezt a végső laudációt olvasták a világlap hasábjain, egy pillanatra talán arról is megfeledkeztek, hogy a XX. század egyik legismertebb detektívfigurája Agatha Christie képzeletének a teremtménye volt, „csupán” regényalak. Igaz, nem akármilyen, sőt hasonlíthatatlanul eredeti jelenség. Mindenesetre a büszke Anglia néha bizony nem tud mit kezdeni a történetbe szőtt finom christie-s társadalomkritika szerint a zseniális, ám különc kis belgával, akit mesteri, és hasonlíthatatlanul egyedi leleplező technikája tesz eredeti alakjává a detektívek panoptikumának. Christie nagyszerűen ráérzett a figurában rejlő dramaturgiai magra, arra, hogy a megoldhatatlannak látszó bűntény felderítéséhez a leleplezendő gyilkos és az áldozat lélektani és társadalmi környezetét kell tanulmányozni. Poirot aprólékos, minden körülményt alaposan mérlegelő módszere szellemes megoldásokat eredményez.

A Poirot–történetek számtalan földolgozásban jelentek meg a színpadon, a filmvásznon, a televízióban az Oscar-díjas Peter Ustinov alakításától kezdve a legutóbbi világszériáig, amelyet David Suchet jól eltalált szerepformálása fémjelez. Ma nincs irodalombarát a Földön, aki ne halotta volna Agatha Christie nevét, aki a populáris regiszteren alkotó írók közül kevés kivételek egyikeként lovagi címet kapott az angol királynőtől. Lásd még Szélesi Sándor ajánlóját.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Az Ackroyd-gyilkosság
Halál a Níluson
Gyilkosság az Orient-Expresszen
Az ABC-gyilkosságok

Ellery Queen (Ellery Queen)

Ellery Queen szellemes, laza és ironikus, ugyanakkor nem lépi át a jó társaságban bevett viselkedési normák határát. Egy úrifiú a bűnügyek birodalmában, akinek a tekintete előtt minden eset előbb-utóbb bonyolult kirakós játékká alakul, a csavaros következtetések és többlépcsős logikai műveletek terepévé. (Lásd még Keresztesi József ajánlójában.)

A szerző Ellery Queen egyébiránt nem egy ember, hanem kettő, Frederic Dannay és Manfred Bennington Lee (eredeti nevükön Daniel Nathan és Manford Lepofsky), unokatestvérek voltak, a műfaj elkötelezett művelői és kutatói.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Ház a félúton
A bűn eredete
Gyilkosság a spanyol-fokon
Gyilkosság rendelésre

Bernie Rhodenbarr (Lawrence Block)

Block
Bernie Rhodenbarr A betörő, aki parókát viselt című könyvvel mutatkozott be a magyar olvasók előtt. A regény főhőse éles ellentéte a szerző másik ismert alakjának, a világtól megcsömörlött Matt Scuddernek, és a regény színhelye is csak nevében egyezik a scudderi sötét, komor New Yorkkal. A Rhodenbarr-sorozat jelenleg a tizedik könyvnél jár; Magyarországon átlagban évi kettő jelenik majd meg. Az egyik darabban Bernie-t Rudyard Kipling egy antiszemita könyvének megszerzésével bízzák meg, egy másik alkalommal egy Mondrian-festményt „vesz magához”, és Agatha Christie-t idéző szorult kamaradarab jellegű helyzetbe is kerül a harmadik résztől főállásban antikváriumot üzemeltető betörő.

Az 1938-as születésű Lawrence Block első novellája 1957-ben jelent meg, azóta folyamatosan publikál: a mai napig több mint 60 kötete látott napvilágot. Lawrence Block hírnevét alapvetően a Scudder-regényeknek köszönheti, amelyekért Amerikában Edgar-, Shamus- és Maltese Falcon-díjakat, valamint Mystery Grand Master-címet kapott.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

A betörő, aki parókát viselt
A betörő, akit szekrénybe zártak

Scarpetta, Scudder, Spade, Vadim, Wallander (Oldaltörés)

Kay Scarpetta (Patricia Cornwell)

Cornwell
Dr. Kay Scarpetta Virginia állam igazságügyi szakértője, aki folyamatosan rejtélyesebbnél rejtélyesebb haláleseteken teszteli képességeit. Scarpetta Cornwell első regényeinek mellékszereplőjéből vált egy idő után a regények központi figurájává.

Patricia Cornwell egy lap rendőrségi tudósítójaként kezdte pályafutását, majd dolgozott segédrendőrként is. Scarpetta-regényei világszerte a bestsellerlisták élén állnak, különösen hangos sikert hozott neki ezen kívül Hasfelmetsző Jackről szóló könyve is. Cornwell több millió dollárt fordított nyomozásaira, és arra a – mások által vitatott - eredményre jutott, hogy a hírhedt sorozatgyilkos egy Walter Richard Sickert nevű impresszionista festő volt.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Halálnak halálával
Aljas indokból
Fekete halál

Matt Scudder (Lawrence Block)

Matt Scudder egy engedély nélkül dolgozó magándetektív, aki New York sötét világában tengeti életét. Az alkoholista nyomozó egyes szám első személyű elbeszélései egy megfáradt ember utópiája. Életét lecsupaszította az alapvető szükségletekre, s ugyanez a lényeglátás mutatkozik meg az elbeszélésben. A leginkább forgatókönyvekre hasonlító Scudder-regények szövege dísztelen, a mondatok szárazak, a párbeszédek az élőbeszéd igényével lépnek fel – mégis minden mondat a helyén van. A cselekmény nem világrengető, a hétköznapok szintjén mozgunk, hétköznapi bűnök és hétköznapi bűnözők között.

Az 1938-as születésű Lawrence Block első novellája 1957-ben jelent meg, azóta folyamatosan publikál: a mai napig több mint 60 kötete látott napvilágot. Lawrence Block három regénysorozatával szerzett igazán nagy megbecsülést. Hírnevét alapvetően a Scudder-regényeknek köszönheti, amelyekért Amerikában Edgar-, Shamus- és Maltese Falcon-díjakat, valamint Mystery Grand Master-címet kapott.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Az apák bűnei
A halál völgyében
A pusztítás és teremtés ideje

Sam Spade (Dashiel Hammett)

Hammett
Sam Spade, a meg nem alkuvó magándetektív alakja a bűnregény valamennyi rajongója előtt világszerte összefonódott Humprey Bogart nagyszerű színészi alakításával: A máltai sólyom című regény 1941-ben történt nevezetes, John Huston általi megfilmesítése jelentős pillanat volt: legalább annyira szilárd alapra helyezte a magándetektív figuráját, ahogy Dashiell Hammett a detektívregény műfajáét. Az amerikai „keménykötésű iskola” megteremtőjének köpönyegéből bújt elő egyébként a műfajt irodalmi horizontra emelő Raymond Chandler, akinek Philip Marlowe-ja egyenes ági rokona Sam Spade-nek.

Történetesen, ha valaki a híres Pinkerton Nyomozóiroda levegőjét szívta fiatalon, később pedig regényírásra adta fejét, akkor óhatatlanul saját rendőri tapasztalatait is formába önti. Ezen élményvilág fölhasználásával teremtette meg a folytonos cigarettafüst mögül mindent és mindenkit fürkésző, az eseményeket villámgyorsan átlátó, éles eszű Sam Spade figuráját Hammett. A bűnnel átszőtt világban kemény fickókkal szemben csak kemény, meg nem alkuvó fickó veheti föl eséllyel a harcot, akinek ezért még azt is elnézi a regényíró (mi több, az olvasó is), hogy alkalmasint maga is átlépi a törvényt - ám ezt csakis valami erkölcsi többlet (Sam Spade esetében például a Miss Wonderly iránti lovagiasság) jegyében teheti meg. Ez volt Hammett máig ható újítása, és persze a szikár, mégis élettel teli próza, amelynek hatása szinte minden krimiszerzőn érződik.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

A máltai sólyom

Kosztantyin Vadim (Donald James)

Donald James
Vadim felügyelő a lerombolt és anarchiába süllyedt jövőbeli Oroszországban göngyölíti fel a rá bízott kegyetlen bűncselekményeket. Követhetetlen, legfelső körökből származó utasítások, kormányzati összeesküvések, brutális sorozatgyilkosságok, sorsukra hagyott gyermekek keserítik a felügyelő életét. Vadim nem veti meg az alkoholt, gyakran esik depresszióba, a sötétségből való kiutat nem csak ő, hanem egy egész nemzet keresi.

Donald James 1931-ben született. Cambridge-ben történelmet hallgatott, majd hírszerzőként dolgozott. 1968-tól rendszeresen írt forgatókönyveket a Minden lében két kanál című sorozathoz . Első regényét - Shadow of the Wolf - Tony Barwickkal közösen írta 1978-ban James Barwick álnéven. 1982-ben jelent meg The Fall of the Russian Empire című munkája, amelyből a BBC emlékezetes dokumentumfilmet forgatott. James az orosz történelem szakértője, regénytrilógiája a nem túl távoli jövő Oroszországában játszódik ( Monstrum, The Fortune Teller, Vadim).

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Monstrum
A jövendőmondó

Kurt Wallander (Henning Mankell)

Mankell
Wallander egy elvált, félresiklott életén sokat töprengő, depresszióra hajlamos svéd rendőr, aki Ystad város rendőrségének alkalmazottjaként derít fel nem egy esetben határokon átívelő bűnügyeket. Svédország változik, a nem is olyan rég még idillikus társadalomban élő svédek a jóléti rendszer válságának, a hagyományos családmodell felbomlása, illetve a keleti határok megnyitása következtében egyre gyakrabban válnak számukra addig ismeretlen bűnügyek áldozataivá. Wallander nyomozásait nem kísérik látványos verekedések és akciójelenetek, az eredmény, azaz a felderítés aprólékos, szisztematikus, többszörösen kontrollált csapatmunkából áll össze, ahol Wallander zsenijének megcsillanása csak egy adalék, ami néha jól jön – csakúgy, mint a szerencse.

Az 1948-as születésű Henning Mankell Mozambikban él, ahol a krimiírás mellett színházi rendezőként is dolgozik. Könyvei különösen népszerűek Németországban, ahol 1998-ben krimidíjat is nyert. Regényeiből filmsorozat is készült, Rolf Lassgard főszereplésével.

Ajánlat a magyar nyelven is megjelent művek közül:

Arcnélküli gyilkosok
A fehér nőstény oroszlán
A férfi, aki mosolygott
Hamis nyomon

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Kult

Ajánlók hazai krimifanatikusoktól

Cikkünkben a krimiirodalom hazai kedvelőit - Keresztesi Józsefet, a Jelenkor szerkesztőjét, H. Nagy Péter irodalomtörténészt, Varga Bálint könyvkiadót, Ligeti Nagy Tamás főszerkesztőt, Szélesi Sándor krimiszerzőt -, valamint egy magyar származású magándetektívet, Augustine Papayt és Jeremiah Healyt, a Krimiírók Nemzetközi Szövetségének elnökét kértük arra, mondják el, ki a kedvencük, és miért.

Jelöletlen pálinkát találtak a nébihesek egy zöldség-gyümölcs boltban

Jelöletlen pálinkát találtak a nébihesek egy zöldség-gyümölcs boltban

Meghalt Inzelt Péter, a SZTAKI volt igazgatója

Meghalt Inzelt Péter, a SZTAKI volt igazgatója

Sikerült kijavítani a körhintásra restaurált spanyol Szent György-szobrot

Sikerült kijavítani a körhintásra restaurált spanyol Szent György-szobrot

52 ezren leszavaztak, érvényes lehet az előválasztás

52 ezren leszavaztak, érvényes lehet az előválasztás

Megállt a szíve egy tusnádfürdői wellnessközpontban egy 15 éves magyarországi fiúnak

Megállt a szíve egy tusnádfürdői wellnessközpontban egy 15 éves magyarországi fiúnak

A jegybank elmagyarázta, miért nem léptek

A jegybank elmagyarázta, miért nem léptek