Van-e helye a popnak, a rocknak és más kortárs irányzatoknak a zeneoktatásban a Kodály-módszer szülőhazájában? A hagyományőrzők és a modernizálók vitája még zajlik.

Johann Sebastian Bach helyett az amerikai metálbanda, a Metallica, Giuseppe Verdi helyett a kolumbiai pop-rock énekesnő, Shakira dalait kellene tanítani az iskolai ének-zene órákon. Így summázható az a felfogás, amelynek hívei - főképp tehetséggondozó könnyűzenei szervezetek - a hét végén gyűlnek össze a fővárosban, és A rockzene helyzete című konferencián tiltakozni készülnek a könnyűzenei nevelés elhanyagolása ellen. Igaz, a hat éve érvényes kerettanterv lehetővé teszi, hogy a diákok az általános iskola 8. osztályától kezdve a komolyzene mellett megismerkedjenek a pop-, rock- vagy akár elektronikus műfajokkal is, "ennek ellenére csak elvétve fordul elő, hogy a tanárok például rockszámot is meghallgattatnak, netán elénekeltetnek" - panaszolja Garamvölgyi Zsolt, a konferencia egyik szervezője, a pestlőrinci ifjúsági iroda munkatársa.

© Marton Szilvia
"Külföldön sok helyen, például Németországban, Dániában nem meglepő, ha a fiatalok az énekórán az angol Queen együttes Bohém rapszódiáját hallgatják, sőt éneklik" - jelzi a fiatalok zenehallgatási szokásait kutató Pethő Attila, a bajai Eötvös József Főiskola adjunktusa, hogy más példák is léteznek, mint a hagyományőrzést fő feladatának tekintő magyarországi rendszer. E honi oktatási tradícióval ráadásul valami baj is lehet, ha az iskolások egyfelől heti 20-25 órában könnyűzenét hallgatnak, másfelől az ének-zene órát a kedveltségi rangsor legutolsó helyére rakják, legalábbis a tanári megítélés szerint - derül ki L. Nagy Katalinnak, az Országos Közoktatási Intézet főmunkatársának Az ének-zene tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai című, három éve megjelent tanulmányából. A pedagógusnő a kínos helyezést többek között azzal javítaná, hogy beengedné a könnyűzenét az osztálytermekbe. Az ének-zene tanárok egy része viszont nem szívesen tenne engedményeket úgymond a "közízlésnek".

"Kodály nem pedagógiai fogásnak szánta a népdalból való elindulást. Nem csupán az vezette, hogy »közismert« dallamokból, a gyermek által jól tudott, természetesen használt »anyanyelvből« szűrjünk le különféle zenei ismereteket. (...) Kodályt a népdalhoz az vonzotta, hogy (...) esztétikai és nemzeti értéket hordoz. Ha ezt a felismerést nem tudatosítjuk magunkban, az a veszély fenyeget, hogy közismert, népszerű, populáris zenei rétegnek, vagyis másod-harmadrendű értékeknek a népdal funkcióját, méltóságát adjuk, csupán azért, mert ezeket »anyanyelvnek« tekintjük, s mert rajtuk mint jól ismert dallamokon könnyebb alkalmazni a pedagógiai sablonokat" - foglalja össze a hagyományőrző álláspontot Dobszay László zenetörténész Kodály után című, 1991-ben megjelent könyvében. A könnyűzene-pártiak viszont korántsem tartják "másod-harmadrendű értékeknek" a populáris műfajokat. "Minden műfajban - így a rock-, pop-, countryzenében is - akadnak kitűnő, értékes vagy legalábbis feltűnően professzionális produkciók, amelyekre érdemes lenne a fiatalok figyelmét felhívni. Vajon kinek a feladata ez, ha nem a tanáré?" - véli Gonda János zeneszerző-zenetörténész. S noha a könnyűzenei oktatást ellenzők a rock, a pop vagy az elektronikus zene megoldásait korántsem tartják olyan cizelláltnak, mint a komolyzenei darabokat, a könnyűzenepártiak szerint téved, aki azt gondolja, e területen nem akad tanulnivaló. Aki meghallgatja az 1977-ben elhunyt Elvis Presley Good Rockin' Tonight című pörgős számát, az felfigyelhet rá, hogyan találkozik a rock and roll és a blues, márpedig e két stílus hasonlóságait és különbségeit jól be lehetne mutatni a szóban forgó darab alapján - említ egy példát Gonda János A populáris zene antológiája című, hangkazettákból és tanári segédkönyvből álló gyűjteménye, melyet a szerző már 13 évvel ezelőtt összeállított, éppen iskolai célokra.

Második oldal (Oldaltörés)

A komolyzenepárti pedagógusokat leginkább az ijeszti meg, nehogy már azok a zeneszámok is mintegy tananyaggá váljanak, amelyeken a gyerekek szabadidejükben csüggnek. Pedig lehet, hogy éppen erre lenne szükség. Laczó Zoltán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense bele is foglalta az iskolák számára összeállított tantervi ajánlásába, hogy legalább kéthetente öt percet szánjanak egy-egy menő mai sláger meghallgatására és megbeszélésére. "A fiatalokat a rádiókból elárasztja az igénytelen slágerdömping, és mivel nem járatosak a könnyűzene értelmezésében, az általuk könnyen emészthető, szimpla, akár három hang váltakozásából álló igénytelen számokat választják" - méri fel Laczó Zoltán, mi ellen olthatnák be diákjaikat a zenetanárok a kis adag ellenszérummal. "A zenei észlelést és ezáltal az ízlést csak azzal tudjuk fejleszteni, ha a tanulókat a komplexebb zenei megoldásokat felmutató zenék felé tereljük" - teszi hozzá Laczó.

Márpedig a szórakoztató zene is lehet komplex. A könnyűzenét az iskolába beengedni kívánó pedagógusok szerint a tananyagban amúgy is szereplő zenei jelenségeket akár mai példákon is be lehet mutatni. Hiszen a tanárnak nem kell feltétlenül a 20. századi mesterek darabjait, például az orosz Igor Sztravinszkij Ebony Concerto című 1945-ben született művét elővennie, ha például az ütemváltásra akarja felhívni a figyelmet. Ugyanilyen alkalmas az 1960-as években közönséghisztériát okozó Beatles együttes All you need is love című száma, amelynek témája a négy- és háromnegyedes ütem váltakozásán alapul - említi Gonda János. Ha pedig a komolyzenében igen gyakori szekvencia jelenségét - amikor a dallam minden ismétlődéskor egy-egy hanggal magasabban vagy mélyebben kezdődik - kívánja illusztrálni, úgy Ludwig van Beethoven, bécsi klasszikus zeneszerző szimfóniái helyett napjaink slágereihez is nyúlhat. "Például az érzelmes popot az 1971-es Táncdalfesztiválon való berobbanása óta képviselő Delhusa Gjon Csak fújt közben a szél című dalához" - említi a már idézett Pethő Attila.

A modernizálók azt vallják, hogy a könnyűzene akár meg is nyithatja a tanulók előtt a komolyzene vagy népzene felé vezető utat -, azzal a példával élve, hogy a fent említett Beatles-dal elején a Marseillaise szólal meg, innen pedig nemcsak a francia himnuszhoz, hanem annak komolyzenei idézeteihez is könnyebb eljutni, például a 19. századi német Robert Schumann Farsangi tréfa című művéhez. Vagy a Republic pop-rock együttes kilenc évvel ezelőtti, A 67-es út című slágere után - melyet, mint Pethő Attilától megtudtuk, szívesen énekelnek a középiskolások az ének-zene órán - vele való hasonlósága miatt talán a Csillagok, csillagok című népdal is jobban rögzülhet az ifjú fejekben. A zenehallgatás célja egyébként sem csak az elemzés és a tanulás lenne. "Olyan zenét érdemes hallgattatni a fiatalokkal, mely megszólítja őket, és emberi, morális üzeneteket közvetít nekik" - véli Laczó Zoltán. Mint példaként említi, Bartók Béla Fából faragott királyfi című, 1917-es táncjátékában a szerelmi csalódás és beteljesülés témája juthat el a fiatalok szívéig, de a populáris zene is alkalmas mélyebb érzelmi hatás kiváltására: az angol Elton John Diana hercegnő végső búcsúztatására nyolc évvel ezelőtt újraírt száma - a Candle in the wind - az elmúlás gondolatát közvetítheti.

SINDELYES DÓRA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kult

Pop, állam, satöbbi…

A könnyűzenei irányzat prominens szereplői levelet írtak a kulturális kormányzathoz, amelyben többek között azt tudakolják tőle: "minek tekinti a popzenét", illetve "tervezi-e, hogy státusát valamilyen módon pozitív irányba elmozdítsa?" A már a hivatalos publikálás előtt "kiszivárogtatott" levél apropóján felmerül a kérdés: támogassa-e az állam, illetve a kultúrafinanszírozás a jelenleg szigorúan piaci alapon működő popzenét vagy sem?

Hárs Géza Kult

Gázsi-horizontok a magyar popzenében

Csokonai drámáját, a Méla Tempefőit parafrazeálva elmondhatjuk, az is bolond, aki popzenésszé lesz Magyarországon. Vagyis kijelenthető, hogy popzenéből nem lehet megélni nálunk? Nos, a slágeripar talán kínál valami effélét. Legalábbis ideig-óráig.

hvg.hu Kult

A legkelendőbb lemezek a magyar piacon

A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ) közzétette a tavalyi év albumlistáit. Az eladási listát egy musical lemez vezeti, a Megasztár győztese a 38. helyen áll, a verseny második helyezettje viszont a harmadikon.

Megéri olcsóbb telefont venni? Kipróbáltuk a jóárasított, “lite” verziós mobilokat

Megéri olcsóbb telefont venni? Kipróbáltuk a jóárasított, “lite” verziós mobilokat

Orbán: A magyar demokráciát ért bírálatok politikai természetűek, nincs ténybeli alapjuk

Orbán: A magyar demokráciát ért bírálatok politikai természetűek, nincs ténybeli alapjuk

A komoly összecsapások miatt visszaállította a korlátozásokat az indiai kormány Kasmírban

A komoly összecsapások miatt visszaállította a korlátozásokat az indiai kormány Kasmírban

Spanyolország engedélyezi az Open Arms kikötését

Spanyolország engedélyezi az Open Arms kikötését

Négy beteget agyonvert egy infúziós állvánnyal, kilencet megsebesített egy alkoholbeteg Romániában

Négy beteget agyonvert egy infúziós állvánnyal, kilencet megsebesített egy alkoholbeteg Romániában

Ez történt: megmérték, mennyit ér a Windows beépített, ingyenes vírusvédelme

Ez történt: megmérték, mennyit ér a Windows beépített, ingyenes vírusvédelme