szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egyes kulturális intézményeket összevonna, másokat gazdasági társasággá vagy éppen költségvetési intézménnyé alakítana át az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM); az elképzelésekről Schneider Márta szakállamtitkár számolt be csütörtökön, Budapesten. Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója rögtön sajtótájékoztatót hívott össze. Itt úgy reagált, a Műcsarnok partner a változásokban, akár a gazdasági társasággá alakulásban is, de pontosan kellene tudni, mit is akar a minisztérium.

Miből mi lehet?
Radikális struktúraváltás

Schneider Márta közölte: költségvetési intézményből gazdasági társasággá válna a Műcsarnok, a Honvéd Együttes, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ, míg az Állami Artistaképző Intézetet összevonnák a Magyar Cirkusz és Varieté (MACIVA) Kht.-val.

A tervek szerint viszont költségvetési szervvé alakulna a Nemzeti Filharmonikusok Kht., a megoldásokról szóló elképzelést szeptemberig kell letenni.
 
Szintén költségvetési intézménnyé válna a Nemzeti Színház Rt., amelynek kapcsán a szakállamtitkár megjegyezte: a részvénytársaság annak idején a beruházás megvalósítására jött létre, a jelenlegi keretek között az intézmény soha nem fogja megszerezni külső forrásból költségei 80 százalékát.
 
Egyes kulturális kht.-kat tulajdonba adnának, így például a Játékszín a Fővárosi Önkormányzat fennhatósága alá kerülne.
 
Összevonnák a Magyar Történelmi Film Alapítványt és a Magyar Mozgókép Közalapítványt, az Országos Széchényi Könyvtárat pedig két szakbibliotékával: az Országos Pedagógiai Könyvtárral, illetve az Országos Idegennyelvű Könyvtár és Múzeummal.

A szervezeti változtatásokat előíró kormányhatározat minden tárcát érint - emlékezetett a sajtótájékoztatón Schneider Márta szakállamtitkár, hozzátéve: a cél, hogy a kormányzati struktúra minél inkább átlátható, rugalmas, racionális legyen.
 
Schneider Márta megfogalmazása szerint alapvetően kapacitásokat kell megtakarítaniuk, bár a kormányzat nem ír elő százalékot. Az átalakítási variációk mellé szeretnék helyezni a gazdasági számításokat és a szakmai előnyöket, hátrányokat, ezek alapján születik majd meg a döntés.
  
"Nincs még sem szakmai, sem tartalmi döntés", az érintettekkel együttműködve szeretnék kidolgozni javaslataikat - tudatta.
 
Költségvetési intézményből gazdasági társasággá válna a Műcsarnok, a Honvéd Együttes, az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ, míg az Állami Artistaképző Intézetet összevonnák a Magyar Cirkusz és Varieté (MACIVA) Kht.-val.
 
A kormányhatározat értelmében tizenkét múzeumi intézmény úgynevezett gesztor jellegűvé válna, vagyis bizonyos nem szakmai feladatokat megosztva végeznének.  

Ezek közül jelenleg csak hét tartozik a tárcához, első lépésként a fennmaradó öt intézményt a minisztérium felügyelete alá vonnák. 
Magyarázatként Schneider Márta közölte: bizonyos funkciók egy helyről gazdaságosabban elláthatók, ilyen lehet például az anyagbeszerzés vagy a takarítás.
 
A tizenkét intézmény között van az Iparművészeti Múzeum, a Közlekedési Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és az Országos Műszaki Múzeum. 
 

A Műcsarnok áll elébe (Oldaltörés)



Terelőutak
A Magyar Közlönyből értesült az érintett kulturális intézmények vezetőinek többsége, hogy elérte őket a kormányzati átszervezési hullám.
A HVG cikke a struktúraváltásról.
Schneider Márta szólt arról is, hogy a kormányhatározat alapján felállítanak egy hatósági irodát és egy háttérintézményt. Az előbbihez rendelnék például a filmiroda igazolás-kiadási jogkörét, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatósági jogkörét és a lapnyilvántartást, míg az utóbbi intézmény szakmai, módszertani, tudományos megalapozottságú feladatokat végezne.
 
A szakállamtitkár a sajtótájékoztatón bemutatta Farkas Katalint, a Professzorok Házának eddigi főigazgatóját, aki miniszteri biztosként koordinálja a szervezeti átalakítást a tárcánál.
 
A minisztériumi tájékoztató után a Műcsarnokban Petrányi Zsolt igazgató állt a sajtó képviselői elé. Mint mondotta, bár előzetes egyeztetés nem volt az OKM és a Műcsarnok között a tervezett változtatásokról, a Műcsarnok alapvetően partner az átalakításban. A racionalizálással, mint céllal egyetértenek. A lényeg azonban - mint kifejtette -, hogy nem sérülhetnek a Műcsarnok alapító okiratában megfogalmazott célok, elsődlegesen is a kortárs művészet szakmai alapon történő bemutatása.

Mint Petrányi elmondta, akár az intézmény piaci alapokon történő működtetésétől sem zárkóznak el, sőt, erről már maga a vezetés is gondolkodott, alakított ki elképzeléseket. Elmondta, eddig is érdekeltek voltak a bevételek működésbe való visszaforgatásában, szakmai projektjeikre eddig is jelentős részben maguk teremtették elő a pénzt. Mint jelezte, nem világos, az OKM kft-t, vagy kht-t csinálna-e a Műcsarnokból, s hogyan változna az államhoz való viszonyuk. Nem világos, egy esetleg létrehozandó kft-nek például mi volna a vagyona, illetve ez esetben kapná-e továbbra is az állami támogatást. Ez utóbbit fontos kérdésnek nevezte, hiszen komoly önrész nélkül nagy nemzetközi kiállítások, projektek sem hozhatók Magyarországra.

Petrányi kijelentette, szintén el tudja képzelni a piaci szféra, a cégek fokozottabb bekapcsolását a Műcsarnok fenntartásába és finanszírozásába,  de ehhez az állam részéről "garanciák és kedvezmények" kellenek; itt az igazgató az európai gyakorlatra, az adókedvezményekre célzott. Ez utóbbit egybként a sajtóbeszélgetésen az intézmény előző vezetője, Fabényi Júlia is emlegette, mint a piaci alapú működés egyik alapfeltételét.

Petrányi szerint fontos, hogy az állammal közösen újradefiniálják a kortárs művészet bemutatásának intézményi, kulturális-politikai helyzetét. "A kortárs művészet nem lehet piacorientált, mert társadalmi szerepvállalásával kerül ellentmondásba" - érvelt Petrányi Zsolt, aki ugyanakkor örvendetesnek nevezte azt, hogy a  racionalizálással "harmincéves intézményi struktúrát" tudnak átalakítani. Az esetleg elvárt piaci működéshez azonban bevételeket kell termelni, ám a nagy bevételt hozó, legsikeresebb nevek nem mindig a szakmailag legjobbak. Mint megjegyezte, a siker kiszámíthatatlan, tudomása szerint Magyarországon egyetlen kortárs művész tárlata volt eddig "nullszaldós", Andrés Serranoé a MEO-ban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Kult

Műcsarnok: fordulat a jövő évben?

A budapesti Műcsarnok nemrég hivatalba lépett új igazgatója, Petrányi Zsolt ismertette jövő évi programjukat. Bizonyos megkerülhetetlen kiállítások maradtak, de új szempontokkal egészültek ki, közben pedig nem kevesebbet, mint egy európai szintű kortárs művészeti helyszín megteremtését kísérli meg az intézmény.

Műértő

Új lehetőség előtt a Műcsarnok

Ha nem is példátlannak, de még a magyar kortárs képzőművészeti élet sárdagasztó viszonyai között is szokatlannak tűnik, hogy egy fontos pozíció eldöntésében szerepet játsszon egy névtelen levél.

MTI/hvg.hu Kult

Szemléletváltást hozhat az új igazgató a Műcsarnokban

A fiatal művészettörténész-kurátor, Petrányi Zsolt lesz szeptember 1-jétől a Műcsarnok új főigazgatója; a kinevezés öt évre szól - jelentette be Bozóki András kulturális miniszter csütörtökön Budapesten.