Visszanézés, nosztalgia nélkül
1968 év

1968: diákok tiltakozó gyűlése Párizsban.

Negyven éve volt 1968. Édsbús slágerek emlegetik, nosztalgikus felhangok kapcsolódnak hozzá, építőtábor, hazai beat-robbanás, balatoni nyarak. Pedig 1968 kulcsév, az európai változások egyik kulcséve. Párizs és Prága, a diákok utcaköveket szednek fel nyugaton és virágot tűznek a tankok csövébe keleten. Szabadság, szerelem. Rövidülnek a szoknyák. Amerikában virágzanak a virággyerekek, megelevenedik San Francisco, betör a pszichedelia. Európában letörik az egyetemisták revolúcióját, kialakul a zöld mozgalom és a szélsőbalos terrorizmus. A rock nagy pillanatai szerte a világban, az Új Mechanizmus és a relatív lazítás időszaka minálunk.

Felvillan egy pillanatra: talán itt is lehet majd élni. Aztán persze kiderül, dehogy lehet. Bevonulunk Csehszlovákiába, lefagy a mechanizmus.

Mégis: 1968 után Magyarország sem lehetett többé ugyanaz, mint előtte. Maradnak filmek, szövegek, zenék, eszmék. A Politikatörténeti Intézet most 68 arcait idézi fel, történéseit és hatásait vizsgálja. A Falak című Kovács András filmmel nyitnak és érdekesebbnél érdekesebb programokkal folytatják. Íme a részletes program!

Debrecenbe kéne menni
Deszka fesztivál

Debrecen © sxc.hu

Most aztán tényleg időszerű a nóta. Debrecen kortás magyar drámafesztivált rendez ismét; s minden esély megvan rá, hogy a Deszka fesztivál a tavalyi elsőhöz képest jobb és jelentősebb eseménnyé váljék. A közönségnek, de a szakmának is.

A fesztivál célja a kortárs magyar drámairodalom értékeinek bemutatása és népszerűsítése, egymás munkáinak és művészi törekvéseinek minél teljesebb megismerése, a mai magyar drámák színrekerülési feltételeinek javítása, és folyamatos, baráti párbeszéd kialakítása szerző és szerző, szerző és színház, színház és közönség - illetve az értékteremtő körforgás minden résztvevője között.

Szép. És vannak pillanatok, amelyekben meg is valósul. A Drámaírói Kerekasztal és a Csokonai Színház idén második alkalommal rendezi meg a kortárs magyar dráma fesztiválját és a hozzá kapcsolódó szakmai rendezvényeket, a Debreceni DESZKÁ-t. A DESZKA a Drámaírók és Színházak Kerekasztala. A Csokonai Színház által befogadott egyhetes fesztivál programjában 7 nagyszínpadi és 10 stúdió illetve kamara-előadás szerepel, amelyet három drámaíró - Békés Pál, Németh Ákos és Sultz Sándor - válogatott az év színházilag és irodalmilag legizgalmasabb produkciói közül.

A hvg.hu kiemelten ajánlja: Vinnai András áés Bodó Viktor Fotel-je február 18-án, és  Térey János Asztalizene című darabja, február 19-én.

Részletes program itt!




Épülés az Olimpia moziban
INFRA

Ulf Meyer terve Stuttgart, pályaudvar-projekt © kek.org

Infrastruktúra és építészet. A fogalompár (infrastructure and architecture) akár az informatikából is ismerős lehet, nem véletlenül. Az infrastruktúrák, hálózatok építése során nagy és bonyolult rendszerek jönnek létre, legyen szó akár számítógépekről, szociális hálózatról vagy városokról. Az ember által létrehozott nagy rendszerek mára rendkívül kifinomult struktúrákat alkotnak. Hogyan hálózza be a világot és hogyan módosul helyileg a
kínai fast food? Milyen mintákat követnek és hogyan jönnek létre a gyorsan növő, új telepítésű közel-keleti és ázsiai városok vagy városrészek? Londonban, Los Angelesben vagy Hong Kongban jönnek létre olyan döntések, amelyek távol-keleti városok, vagy akár a budapesti Hajógyári-sziget jövőjéről szólnak. Mit szól mindehhez Európa, mit jelent mindez Magyarország szempontjából?

Eldönthetetlen, hogy a városfejlődés kényszeríti-e ki az infrastrukturális rendszerek fejlesztését vagy e rendszerek fejlődése következtében alakulnak-e át a városok. Egy biztos: az infrastrukturális fejlesztésekhez kötődnek a legnagyobb építési beruházások (autópálya, vasút, közműhálózat, repülőtér). Hol az építész szerepe mindebben ma Magyarországon és külföldön? Milyen az infrastrukturális beruházások építészete itthon és külföldön?

Mind-mind aktuális felvetés. És nem csak azért, mert infrastrukturális fejlesztésekre a következő hat évben Magyarországon mintegy 1700 milliárd forint hívható le EU-s támogatásként.

A február 15-én megrendezésre kerülő Infrastruktúra és Építészet című nemzetközi szimpózium a fenti kérdésekre keresi a választ, neves magyar és külföldi előadók részvételével. A helyszín az (önmagában is futurisztikus!) budapesti Olimpia mozi.

A részletes program itt!

Mozgó, magyar
A magyar animáció – műhelyek a két világháború között

A magyar animáció több mint nyolcvan éve ismert a világ filmművészetében. Alig húsz évvel Émilie Reynaud Párizsban készült, első rajzolt filmjének vetítése után Magyarországon sorra jelentek meg a „holt” anyagok megmozgatásával kísérletező művészek. Különösen akkor lendült fel az alkotókedv, amikor az 1920-as évek végén az első Walt Disney filmek megérkeztek hazánkba. Azonban az e mintákat követő alkotók kényszerűen felismerték, hogy anyagiak, valamint korszerű filmlaboratóriumok hiányában nem kelhetnek versenyre a nyugati kollégákkal, így sajnálatosan nagy számban mondtak le dédelgetett álmukról, az animációs film (rajz, báb-, papírkivágásos-, tárgymozgatásos film), vagy, ahogy akkoriban nevezték, a trükkfilm készítéséről. Szerencsére azonban voltak olyanok, akik a kilátástalan körülmények ellenére sem hagytak fel a filmezéssel.
 
Alkotók és műhelyek a több évtizedes történetből: Kató-Kiszly István, Kovács Gusztáv, Kovács Kruppka Andor, azaz a Kruppka Gyár, majd a Szivárvány Laboratórium, a Magyar Film Iroda, Marczincsák György, Halász János (John Halas), Vidor Pál, Hegyi György, Szilágyi Ildikó) Kassowitz Félix, a három Macskássy:  Gyula, János és Dezső, és persze mindaz, amiből későbba Pannónia Rajz- és Animációs Stúdió lett...
 

A kArtonban az említett műhelyek és alkotók bemutatása mellett egy-két „szabadúszó” alkotása is látható lesz, és ízelítőt adunk a tárgyalt korszak reklámfilm zenéiből is.

március 14-ig; Bp. kArton Galéria




Lapozz
Pages
– fotós könyvek új generációja Hollandiából

Egyre több figyelmet kapnak a fotóművészeti kiadványok: a robusztus szabványalbumok és kiállítási katalógusok rendszeres megjelenése mellett élénkülőben van az új és használt fotóművészeti kiadványok piaca. Noha az internet elterjedésével ezek divatjamúltnak tűnnek, a látszat néha csal, ugyanis a Dorottya Galéria új kiállítása, a „Pages – fotós könyvek új generációja Hollandiából”, éppen az ellenkezőjéről tanúskodik. A kiállítás azt mutatja be, hogyan formálja újra ezt a látszólag hagyományos médiumot Hollandiában egy új fotográfus-generáció.

Fw:6 Miscellaneous

A kiadványok megjelenési formái legalább annyira változatosak, mint a bennük szereplő fotósok munkái, melyek a személyes képes történetektől a dokumentációs projekteken és a konceptuális kísérleteken át egészen az interaktív munkákig terjednek. A kiadványok némelyike a fotográfus saját kezdeményezésére, gyakran magánkiadásban, míg mások kiadók gondozásában jelennek meg. A Pages kiállításon bemutatott negyven-egynéhány kiadvány olyan alkotók keze munkáját dicséri, mint Melanie Bonajo, Kim Bouvy, Semâ Bekirovic´, Nickel van Duijvenboden, Ringel Goslinga, Wytske van Keulen, Vesselina Nikolaeva, Paulien Oltheten, Reineke Otten, Mieke Woestenburg és mások. Számos kiadványt videó kísér – a kiállításon ezeket is láthatjuk. Ugyancsak megtekinthető néhány fotómagazin, melyek a kortárs Holland fotográfia fontos platformjaként működnek, többek között a Sec, az Fw:, a Capricous és az Archivo.

A Pages kiállítás még március 2.-ig látható a Nederlands Fotomuseumban. Ezzel párhuzamosan, február 13.-tól március 8.-ig a Műcsarnokhoz tartozó Dorottya Galériában is megtekinthető a LOW fesztivál, a 2008-as Holland-Flamand kulturális program keretében.

A rajzoló...
Peter Greenaway, Saskia Boddeke, Vincent van Warmerdam:
Rembrandt tükre

A Rembrandt tükre nagyhatású vizuális és zenés színházi elemek kivételes egyvelege, amelyben Greenaway felvázolja a Rembrandt életéről alkotott elképzeléseit, eddig ismeretlen, meglepő oldaláról mutatva meg a festőt.

A Rembrandt tükre zenés színdarab Rembrandt van Rijn, a fényárnyék holland mestere, egyben páratlan rajzoló és rézmetsző életéről. Az előadás inkább a festő egzisztenciális, mint művészi problémáival foglalkozik. A darabban látható tükör a vakságtól való félelmét, sérülékenységét és az élet múlása feletti aggodalmát
mutatja. Az előadás elsősorban Rembrandt gyermek iránti vágyáról és az életében szerepet játszó három legfontosabb nőről – Saskia van Uylenburgh, Geertje Dircks és Hendrikje Stoffels – szól.

A Rembrandt tükre Peter Greenaway Éjjeli őrjárat című triptichonjának a harmadik darabja, amellyel a filmrendező Rembrandt iránti hódolatát fejezi ki. Az előadást élőben kíséri a Domestica Rotterdam (a Rotterdami Filharmonikusok tagjaiból álló együttes), Wim Steinmann vezényletével.

február 18., 20.00; Bp. Millenáris



Népdalkincs- másképp
Szájról szájra

Herczku, Szalóki, Bognár © mupa.hu

A három kitűnő hazai énekesnő, Bognár Szilvi, Herczku Ági, Szalóki Ági trió által fémjelzett Szájról szájra produkció február 15.-én ad rendhagyó koncertet a Művészetek Palotája Hangversenytermében. Az este különlegessége, hogy – Magyarországon először – szintén fellép Finnország népszerű, népzenei és a Kalevala hagyományokra építő együttese, a finn „Szájról szájra”, a Suden Aika.

Ami miatt az este egy igazi csemege lesz: a két együttes a koncert végén közösen énekel el néhányat egymás dalaiból, majd a Vikár László által gyűjtött cseremisz dalokból.

A Szájról szájra projekt azokat az újító szellemű zenészeket gyűjtötte egy csapatba, akik a világzenei kísérletezések élcsapatát alkotják. Itt a  magyar népdalkincs nem a megszokott, autentikus népzenei környezetben, hanem a jazz és a világzene elemeivel megújítva jelenik meg. A jazz rögtönzése és szabadsága, valamint a más népek hangszeres hagyományaiból merítő és a lelki rokonságot hangsúlyozó világzenei hangzás egy új, rendkívül izgalmas környezetbe helyezik a hagyományos énekeket. Gyerekeknek és felnőtteknek szóló lemezeik egész sora teremtette meg azt az új népzenei hangot, amely mögött érezhetően ott lüktet három, boszorkányosan erős karakter.

Február 15; Bp. MÜPA