szerző:
Nagy Gergely (hvg.hu)

Budapesten állandósultak a dugók, drága az élet, rossz a levegő. Akkor vajon miért jó itt élni? Talán mert a város eljutott arra a pontra, amikor gyakorlatilag minden egyes napra, estére kínál valami izgalmas, olykor egyedülálló kulturális élményt. A kulturális termelés húzza ki az állóvízből a várost és az országot? Elemzők szerint igen.

 
 
Ha akar, Budapesten minden napra talál valamit a kultúrafogyasztó. Akár egy múzeum megatárlatát, egy kis galéria kiállítás-megnyitóját, egy romkocsma debütálását, akár egy évek óta műsoron levő musicalt, akár egy alternatív színház akcióját egy gyártelepen, vagy egy régi fürdőben rendezett partyt. Bécs gazdagabb és jobban marketingelt eseményeket vonultat fel, Prága nagyobb neveket tud megfizetni, de Budapest "életesebb". Márpedig ezt az érzetet a nyüzsgő város mellett a kulturális és kreatív ágazatok jelenléte is generálja.

Persze, a kultúrát közelről figyelők számára árnyaltabb a kép. Fájó a Kultiplex bezárása. Zavaró, hogy a mennyiség nem áll viszonyban a minőséggel a pesti színházaknál. Hogy a kulturális színtérre "felülről" rápakolt MÜPA éves fenntartási költsége mennyivel terheli a tárca büdzséjét (2007-ben 11 milliárddal). Az is, hogy a nagy sikerű megakiállítások olykor vitatható szakmai kvalitásúak. Mégis - ahogy a költő mondja - az élet él és élni akar. A "big picture", az érzékelhető összproduktum, a kulturális össztermék egy mozgalmas és irigylésre méltó várost mutat.

Corvin tető
Régi épület, új városi térhasználat
© Stiller Ákos




Szerteágazó ágazatok

A kulturális és kreatív iparágak (ágazatok) meghatározása, azaz a terminológia még csak mostanában alakul. Különböző szakértők, felmérések olykor mást és mást értenek ide tartozónak. Az efféle ágazatokkal igen tudatosan foglalkozó brit kulturális politika alkotott egy meghatározást a kreatív iparágakra: azok, amelyek az egyéni kreativitáson, képességen és tehetségen alapulnak s amelyek a szellemi tulajdon kiaknázásával teremtenek érétket és munkahelyeket.

Ez szép, de talán kissé általános. Amerikai vizsgálatok - s a hazaiak is - gyakran a szerzői jogi iparágakat veszik alapul a kiadói ipartól a művészi tevékenységen át a desuign-ig, a divatig, a szoftverkészítésig. Ez kiegészül a kulturális ágazattal, amelybe már a művészeti intézményektől a televíziózásig, filmgyártásig a kulturális termelés egésze beletartozik.

Ennek kiszolgáló-háttere még szélesebb; s a hardverkereskedelemtől a vendéglátóipar bizonyos vonatkozásaiig már a gazdaság más szegmenseit érinti.

A nemzetközi helyzet – e téren is – fokozódik. New Yorkkal lehetetlen versenyezni, de a megapolisz működéséből látszanak a világtrendek. 2005-ben a manhattani székhelyű Center for Urban Future nevű szervezet tanulmányt készített a megapolisz kulturális szektoráról. A kutatásba belevették a design, a képzőművészet, a zene, a táncművészet, az építészet, a kiadói ipar, a divat és a hirdetési iparág tevékenységeit. Az adatok szerint - amelyeket a Time idéz - a város munkavállalóinak 8 százaléka, összesen 309 ezer ember dolgozik ezeken a területeken. Ezzel a kreatív iparágak a bankszektor után - amelyben a New York-iak 20 százaléka dolgozik - a második helyet foglalják el a foglalkoztatási rangsorban, de éppenséggel erősebb hatást gyakorolnak a város imázsára.

Ami pedig az idegenforgalmat illeti, a kultúra vezet New Yorkban. 2006-ban a városba 44 millió látogató érkezett, s 24 milliárd dollárt költött. Az Alliance for the Arts nevű alapítvány kutatása szerint a látogatók 7,5 százaléka direkt kulturális céllal jött a városba. A nevezetességek listáján pedig rendre a Metropolitan Museum of Art vezet, 2007-ben több mint ötmillióan látogatták.

Az Arts Council England (nagyjából a magyar NKA, a Nemzeti Kulturális Alap angliai megfelelője) felmérése szerint csak a londoni kulturális szektor 25-29 milliárd font bevételt realizál évente, ezzel második a hagyományos üzleti szektor mögött. A város harmadik legnagyobb munkáltatója ez a terület, félmillió londoninak adva munkát.  1995 és 2000 között minden negyedik új munkahely a kultúrában teremtődött.

A városban két opera, több mint 150 galéria és múzeum, 19 nemzeti múzeumi intézmény, több mint 200 színházi játszóhely, 125 tánctársulat és 2600 zenei csoport működik. Mindez persze nem csak az ezekben dolgozó "művészeti munkaerőt" mozgatja, hanem a menedzsmenteken keresztül a technikai-kiszolgáló iparon át ezek kereskedelmi és ipari hátteréig sokféle tevékenységet, fontmilliárdokkal járulva hozzá a gazdasági össztermékhez.

Budapestről kevés az adat, nem tudni például, hogy a városi GDP-ben mekkora a kulturális és kreatív ágazatok aránya. A minisztérium és a város a saját fenntartású intézményekről nemigen készít hatékonyság-vizsgálatot sem, igaz, ezt szinte lehetetlen is mérni a kultúrában.

Országos kutatás azonban volt arra nézve, hogy a hazai cultural and creative industry, vagy legalábbis annak bizonyos szegmensei milyen viszonyban állnak a gazdasággal.

A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) az szerzői jogi szektort vizsgálta, azaz a copyright-os iparágat, a kiadástól a szoftverekig, még 2002-ben. A 2005-ös jelentésük is még ezen adatokból indul ki; e szerint a teljes szerzői jogi szektor bruttó hozzáadott értéke 2002-ben 987 milliárd Ft-ot képviselt, ami a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 6,67 százalékával volt egyenlő. A bruttó kibocsátáshoz való hozzájárulása 9,68% volt. 278 ezer főnek adott munkát, és ez akkor az összes foglalkoztatotti létszám 7,1 százalékának felelt meg.

Összehasonlításképpen, a mezőgazdaság részesedése a bruttó hazai GDP-ben 2007-ben 4 százalék volt. A korábbi összevetésben a teljes szerzői jogi szektor 6,67%-os, illetve a primer szerzői jogi ágazatok 3,96%-os GDP-hez való hozzájárulását olyan ipari ágazatokkal állították párhuzamba, mint a gépipar (7,53%), a vegyipar (4,43%), az építőipar (5,32%), a textilipar (1,26%), a kohászat, a fémfeldolgozás (1,79%), a villamosenergia-ipar (2,98%).

Kreatív osztály: sokan, de nem elegen? (Oldaltörés)


Az MSZH-vizsgálat egyébként egy amerikai módszeren alapult, a vállalkozások TEÁOR-számát, azaz tevékenységeit alapul véve. 2002 óta azonban sokat változott a hazai gazdaság, a kulturális fogyasztás és termelés is gyorsan változik, tehát időszerű volna egy újabb kutatás. Az MSZH-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy  amint összeáll rá a pénz, megvalósul.

Mindenesetre követketetésekre ez is alkalmas. Szokolai Zsolt, aki ma a Pécsi EKF-projektben dolgozik, egy 2005-ös cikkében vizsgálja az adatokat s kimutatja, nemzetközi összvetésben jól állunk. "Nagy-Britanniában a kreatív ipar 2002-ben 8 százalékkal járult hozzá a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez, évi átlagos növekedési üteme 1997 és 2002 között 6% volt, szemben a gazdaság egészének évi átlagos 3 százalékos növekedésével. A kreatív ipar összesen 1,9 millió embernek adott munkát, a fenti időszakban évi átlagos 3 százalékos bővülés mellett, amely háromszorosa volt a gazdaság egésze által teremtett munkahelyek növekedési ütemének” – írja Szokolai a Pécsi ECHO-ban (2005. 4-5.) megjelent cikkben.

Roberto Alagna fellépése a MüPa-ban, a Tavaszi Fesztiválon
Pozitív országkép
© BTF

Megéri?

A most zárult Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) főleg komolyzenére épülő programosorozatán a látogatók 32 százaléka külföldi volt. Nagy részük egyéni szervezésben, tehát nem irodán keresztül érkezett. A tipikus külföldi BTF-néző 3-4 éjszakát tölt nálunk, de mivel számottevő az ennél többet, akár több hetet is itt tartózkodók aránya, ezért a fesztivállátogató külföldiek által Magyarországon eltöltött éjszakák száma átlagosan 6,3 éjszaka.

A külföldi nézők éjszakánként és személyenként 17 ezer forintot költenek szállásra, ami – a hotelben megszállók esetében – általában 4–5 csillagos szállodát jelent. A Magyarország különböző részeiből érkező látogatók (összesen 10 %) fele ezzel szemben egyetlen éjszakát sem tölt Budapesten, de akik maradnak és fizetnek is a szállásért, azok közel annyit költenek erre (15 ezer Ft), mint a külföldiek. A BTF külföldi látogatóinak összes költése: 10 487 493 (EUR), ebből 3 446 048 (EUR) a szállodai költés.

A BTF idei összköltségvetése az állami, önkormányzati támogatással, a szponzori és jegybevétellel együtt másfél milliárd forint volt.

(Adatok: Budapesti Fesztiválközpont Közhasznú Társaság)

Az MSZH is nemzetközi kontextusba helyezte a számokat. E szerint a hazai szerzői jogi ágazatok gazdasági teljesítménye európai viszonylatban is kimagaslónak számít. Felülmúlja az EU 15 régi tagállamánakátlagát (3,9%). Előzzük – azaz akkor előztük - Németországot (3,5%), Franciaországot (3,4%), Olaszországot (3,3%), Finnországot (3,2%), Ausztriát (2,3%) és Írországot (2,1%). Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert az ír kulturális jelenlét (export) a világban jelentős és sikeres, az ír kultúra dicséretét zengi a U2 együttestől az ír kocsmák hálózatáig sok minden.

Nos, itt a hatékonyságról is szó van. Az elemzők ugyanis azt is kijelentik: „a hazai 4,1 százalékos foglalkoztatási súly jóval meghaladta az EU 15 tagállamának 3,1 százalékos átlagát. Ez az átlagosnál nagyobb munkaerőigény kifejeződése, és jelzi a fejlett ipari országokhoz viszonyított ’termelékenységi’ lemaradást is.”

Jók vagyunk, de nem elég hatékonyak? A kreatív dolgozók még mindig nem jelentenek országformáló erőt? Noha a budapesti polgárnak gyakran az az érzése, hogy a város arcát a nagyáruházakat építő nagyvállalkozók, mikrovilágát pedig a tizenöt éves BMW-jüket túráztató kisvállalkozók határozzák meg, a kreatív iparágak jelenléte társadalmilag összekapcsolódik a "kreatív osztály" megerősödésével. Bojár Iván András, aki éveken át az OCTOGON című építészeti folyóirat körüli műhelyt vezette s ma a Városházán a városarculatért felelős szakember, így jellemzi ezt az osztályt tanulmányában (Budapest a kreatív város - a lehetőségek kapujában; Demos; 2005).

"A kreatív osztály lényege, hogy nem definiálja magát osztályként, tagjai a technológiától kezdve a művészeteken át a szórakoztatóiparig rendkívül széles skáláról kerülnek ki, az egyetlen összetartó, ám igen erős elem az értékrend: a kreativitást, az egyéniséget, a nonkonformitást és az egyéni érdemeket különösen megbecsülik."

S hogy merre mozognak a városban? "Kis sarkítással: nagyobb számban vannak jelen a kreatív osztály tagjai ott, ahol stimuláló építészeti és szellemi környezetet, karakteres városrészeket, illetve pezsgő éjszakai életet, kulturális sokféleséget és széles skálájú sportlehetőségeket találnak – az innovatív munkát végzők nagyarányú jelenléte pedig pozitív hatással van a város gazdasági teljesítményére."

Ha pedig - tesszük hozzá mi - a kulturális politika meghatározói s a városi potentátok szeretnék meg is tartani ezt a réteget, tegyék fel maguknak a kérdést: Budapest ma képes erre?

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Izraeli választások: Netanjahunak nem sikerült többséget szereznie

Izraeli választások: Netanjahunak nem sikerült többséget szereznie

Őrült árával is kitűnik ez a fehérorosz közúti Batmobile

Őrült árával is kitűnik ez a fehérorosz közúti Batmobile

Képtelenség megfékezni a kórházi adósságot

Képtelenség megfékezni a kórházi adósságot

A mindennapos éneklésnek már nemcsak bizottsága, hanem operatív vezetője is van

A mindennapos éneklésnek már nemcsak bizottsága, hanem operatív vezetője is van

Fischer Iván: "a zene a legjobb eszköz hidakat építeni"

Fischer Iván: "a zene a legjobb eszköz hidakat építeni"

27 millió forintot fizethet a nő, aki száznál is több kutyát tartott szörnyű körülmények között

27 millió forintot fizethet a nő, aki száznál is több kutyát tartott szörnyű körülmények között