Az első egész estés színes magyar filmmel, a Lúdas Matyival végül az történt, ami főhősével: legyőzte a rosszat. A film esetében a rossz a belga Gevaert vállalat kísérleti nyersanyaga, a Gevacolor tekercs volt, amire az alkotást forgatták, és ami néhány hónap alatt megkopott.

A belga Gevaert vállalat csak egy évig vállalt garanciát a színtartósságra, és lőn: az 1949-es film néhány hónap múlva már nézhetetlen volt, alig maradtak színnyomok a tekercsen. Így aztán, amikor 1961-ben felújították, kénytelenek voltak fekete-fehérben forgalomba hozni, sőt újra kellett szinkronizálni, hiszen a kópiák hangja is „elszállt”. Az időközben elhunyt Soós Imre (ő alakította Lúdas Matyit) ezért Csíkos Gábor hangján szólalt meg.

Az addig minden idők legdrágább magyar produkcióját - melynek költségvetése elérte az akkor lélektaninak minősülő egymilliós határt -, olyan filmre forgatták, amely azonnal megfakult: pár hónap elteltével már csak három százalékban tartalmazott színnyomot. Aztán jött az a bizonyos szocialista szürke, mely mindent elborított: a bérházakat, a társas kapcsolatokat, az ünnepeinket.

És hogy jó film-e a Lúdas Matyi? Nos, annak ellenére, hogy az 1948-as szocialista fordulat kurzus mozija, az 1949-ben államosított filmgyártás első hatalmas erődemonstrációja, igazi filmes élményt nyújt: az 1961-es felújítást követő nézőszámát is beleértve 5 millióan látták Magyarországon. Bár kilógott az ideológiai lóláb, mégsem nyomja agyon a mesét. 1949. augusztus 20-án kezdték a forgatást Dabason. Matyi házát Sári községben találták meg, a környékről kiásták a villanypóznákat, a háztető cserepeit zsupfedélre cserélték. Döbrögi kastélyát a Gyón melletti Halász-kastélyban rendezték be, eredeti biedermeier bútorokkal, a hajdúk kardjait, puskáit a Hadtörténeti Múzeum muzeológusai állították össze, még a „a népnyúzó Eszterházyak derese” is szerepel az első magyar színes filmben.

Jelenet az 1961-es, felújított változatból
©

A magyar irodalom első igazi parasztfiguráját persze újrafazonírozták. A hetyke legényke tanulni szeretne, olyan mint egy nékoszos, parasztpolgári, szocialista elkötelezettségű suhanc, aki Dózsa György parasztlázadását olvassa, érdeklődik a nagy francia forradalom iránt, a szabadság, egyenlőség, testvériség hármas jelszava cseng a fülében, szóval a Lúdas Matyiban majdnem teljes az ideológiai arzenál. A népnyúzó nemesség is megkapja a magáét: „ezer esztendő alatt eleget fogadkozott hamisan”… De nemcsak a forradalmi hevület habzik túl a filmen, az ötven botütés ábrázolása a krisztusi szenvedéstörténetre is utal.

Feltűnő a magyar filmgyártás történetében, hogy milyen gyakori humorforrás a modoros, urizáló beszéd. A Hyppolit, a lakáj és a Mágnás Miska után a Lúdas Matyi sem mond le erről a hálás lehetőségről, a franciásan flancoló Döbrögi família, azaz a burzsoázia ábrázolása olyan ellenszenvesre sikeredett, hogy Marosán György és Révai József elégedetten dőltek hanyatt moziszékeikben. Ugyanakkor akadt olyan is, akinek a paraszti élet skanzenszerű, idilli életképekkel kihímezett jelenetei megülhették a gyomrát.

Bár a filmet a Magyar Nemzeti Filmarchívum már 2004-ben mintegy 35 milliós költséggel, digitális technikával felújította, mégis most, a DVD-n való megjelenéskor lett igazán a miénk, 60 évvel a film premierje után, melyet annak idején szovjet-magyar barátság jegyében mutattak be. „Van én nékem fegyverem, az igazság, de botom is van hozzá” - mondja Matyi a film zárójelenetében. Innen is tudható, hogy míg a proletariátus fegyvere az utcakő, addig a parasztságé a bot. És az is tudható, hogy a kommunista agitprop értelmiségé a színes film.

A kezdetek

Az első magyar filmet (A tánc) 1901-ben, az első teljes estét kitöltő filmet (Ma és holnap) 1912-ben, az első, a mai filmek terjedelmét elérő filmet (Mire megvénülünk) négy évvel később mutatták be. Az első magyar hangosfilmre még másfél évtizedet kellett várni (A kék bálvány). Az igazi sikert azonban a második hazai hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj hozta meg 1931-ben. A „színes technikát” Magyarországon először Radványi Géza próbálta ki 1941-ben A beszélő köntösben, a fekete-fehérben forgatott filmnek akkoriban úttörő módon három színes betétje készült. Az első színes magyar filmet, a Lúdas Matyit a frissen államosított filmgyártás büszkeségét 1949. augusztus 20-án, az új alkotmány hatályba lépésének napján kezdték forgatni.

 

Lúdas Matyi
(színes, magyar játékfilm, 107 perc, 1949)
rendező: Ranódy László, Nádasdy Kálmán
író: Fazekas Mihály
forgatókönyvíró: Szinetár György
zeneszerző: Szabó Ferenc
operatőr: Hegyi Barnabás
jelmeztervező: Márk Tivadar
vágó: Zákonyi Sándor
szereplők: Soós Imre (Ludas Matyi), Solthy György (Döbrögi), Pártos Erzsi (Anyó), Horváth Teri (Piros), Bozóky István (Nyegriczky), Ruttkai Éva (Gyöngyi), Somlay Arthúr (Mohos professzor), Kiss Manyi (Paméla), Görbe János (Nyegriczky)

 

 

 

 

Poós Zoltán

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
2600 ingatlant ürítettek ki eddig a végrehajtók idén

2600 ingatlant ürítettek ki eddig a végrehajtók idén

Mi van, ha szállítás közben összetörik a neten rendelt terméket?

Mi van, ha szállítás közben összetörik a neten rendelt terméket?

Itt a Toyota szupermini villanyautója, ami mellett még a Smart is hatalmas

Itt a Toyota szupermini villanyautója, ami mellett még a Smart is hatalmas

Németh Szilárd verset írt Bangónéhoz

Németh Szilárd verset írt Bangónéhoz

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

Kipróbálták a 2020-as olasz biciklis verseny egyik magyarországi szakaszát

62 ember meghalt, amikor bomba robbant egy mecsetben Afganisztánban

62 ember meghalt, amikor bomba robbant egy mecsetben Afganisztánban