Pályázat helyett kinevezés: az időhiány mindent megmagyaráz?

„Nem tekinthető párbeszédnek, ha a pályázatból indoklás nélkül lesz kinevezés, ha a kinevezett programja és koncepciója nem ismerhető meg előre, valamint az sem, ha a szaktárca nem közli, miért éppen Gulyás Gáborra esett a választás” - áll az AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége) magyar tagozatának levelében, amelyet Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárnak küldtek azután, hogy eldőlt, Gulyás Gábor váltja a Műcsarnok ügyvezető igazgatói székében Petrányi Zsoltot.

„Levelünkre tegnap kaptunk választ: az államtitkár úr a kiválasztási forma megváltozását az időhiánnyal magyarázta” - felelte megkeresésünkre Mélyi József, a szövetség magyar tagozatának elnöke, hozzátéve, hogy időközben a minisztériumnak és a vagyonkezelőnek is írtak az ügyben, de választ nem kaptak. „Az időhiány valahogy mindig központi téma a kortárs intézményi rendszerben, s általában a szakmai párbeszéd elmaradását indokolja, így volt ez már a Műcsarnok társasági formájának átalakulásakor is” - összegezte a helyzetet Mélyi, hangsúlyozva, hogy továbbra is azt szeretnék, ha a szaktárca felülvizsgálná a processzus jellegét.

A Műcsarnok élén február elsején bekövetkezett vezetőváltás hónapok óta foglalkoztatja a szakmát és a kulturális szcéna résztvevőit. Petrányi Zsolt ügyvezető igazgató megbízatása 2010. december 31-én lejárt, ezért a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) november 18-án pályázatot írt ki a posztra. A hírek szerint négy jelölt indult: Petrányi Zsolt mellett Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok vezetője - korábban a Műcsarnok vezetője - és Molnár Mária, az Ernst Múzeum korábbi főkurátora is írásban nyújtotta be koncepcióját, ám a második fordulóba már csak Fabényi és Petrányi pályázata jutott be. Decemberben egy újabb lehetséges befutó, Francesca von Habsburg neve is felmerült, ám ő gyorsan ki is esett a potenciális jelöltek köréből. Ahogy arról legfrissebb számában a Műértő is beszámol, a főhercegnő - a világ második legagyobb magángyűjteményével a háta mögött - 2002-ben hozta létre a Thyssen-Bornemisza Art Contemporary alapítványt, amely igen gyorsan a műgyűjtők körében elismert kiállítóhellyé vált.

A pályázatot az MNV végül érvénytelennek nyilvánította, arra hivatkozva, hogy egyik jelentkező koncepciója sem volt meggyőző a szaktárca számára, a pályázók elképzelései pedig „nem voltak összhangban a kormányzati kultúrpolitikával”, amelyről többet nem mondtak. Petrányi megbízatását - 2005 óta állt a Műcsarnok élén - egy hónappal meghosszabbították, végül az ügyvezető igazgatói posztra Szőcs Géza kezdeményezésére február elsejétől Gulyás Gábort nevezték ki, aki 2006 óta a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központot igazgatta.

Szőcs Géza február 2-án, a Petőfi Irodalmi Múzeumban már be is mutatta a közművelődési intézmények januárban kinevezett vezetőit. (A Műcsarnok mellett a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum is új főigazgatót kapott Krámli Mihály személyében.) „A kultúrpolitikánk elsősorban értékalapú döntésekre épül” - mondta akkor Szőcs, kifejtve, hogy a vezetők kiválasztása „szakmai elvek és értékek mentén történt”. Részletesebb indoklásra viszont nem került sor.

Csütörtöki - a Műcsarnok jövőjéről tartott - sajtótájékoztatója előtt Gulyás Gábor elmondta, hogy a novemberi pályázaton nem indult az ügyvezetői posztért, ám mivel azt érvénytelennek nyilvánította a vagyonkezelő és „újabb forduló kiírására már nem maradt idő”, Szőcs Géza államtitkár közvetlen felkérésére elvállalta a megbízatást.

Hogy mit hoz a gyors váltás? Gulyás Gábor a hvg.hu megkeresésére elmondta, hogy a már szerződéssel lekötött tavaszi kiállítások az eredeti terv szerint valósulnak meg. Április elején a kortárs magyar képzőművészet helyzetéről és perspektívájáról tartanak konferenciát - ezen részletesen vázolják majd a Műcsarnok következő öt évének koncepcióját és stratégiáját. Mint mondta, várhatóan 2011 végén rendezik az első nagyszabású kiállítást - Hantai Simon életműtárlatát -, amely az előző igazgató által nyilvánosságra hozott tervekben nem szerepelt. Az elképzelések szerint ekkor jelenik meg a Műcsarnok Alapítvány gondozásában a Flash Art művészeti folyóirat magyar mutációjának első kiadása. A Budapesti képzőművészeti biennále megrendezése, valamint egy nemzetközi galériahálózat kialakítása is az új koncepció része.

Gulyás Gábor 43 éves esztéta-filozófus korábban akkor került célkeresztbe, amikor a MODEM-ben Kósa Lajos debreceni polgármester mellszobrát is kiállította, igaz, egy cetlivel, amelyen feltüntették, hogy a szobor nem Kósa megrendelésére készült. A legfrissebb HVG Portré rovatának nyilatkozva Gulyás elmondta: Gerhes Gábort kérte fel Kósa Lajos szobrának elkészítésére, a polgármester nem is látta az alkotást. Mint mondta, „az volt Kósa elvi álláspontja, hogy az önkormányzat pénzéből önkormányzati cég, önkormányzati kiállítóhelyen ne állítson ki őt ábrázoló művet.”

Múzeumok nehéz helyzetben

Nem csak a Műcsarnok jövője kavarta fel a kedélyeket: január végén kiderült, hogy a Nemzeti Múzeum kertjében mégsem épül mélygarázs. Az előző kormány által kötött PPP-s szerződéseket a kormány felülvizsgálja, a mélygarázs építéséről szóló 2006-os kormányhatározatot pedig visszavonta - ez január végén a Magyar Közlönyben is megjelent. Elvetették a Szépművészeti Múzeum föld alatti bővítésének tervét is. A korábbi elképzelések szerint a Hősök tere alatt 4 milliárd forintból - jórészt uniós támogatásból - épült volna egy nyolcezer négyzetméteres turisztikai központ, ideiglenes kiállítóteremmel, kávézóval, múzeumi üzlettel. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy egy „átfogóbb múzeumi fejlesztés keretében” a földfelszín feletti bővítésre akarják helyezni a hangsúlyt. Konkrét tervekről viszont még nem tudni. Korábban a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) 3 millió forintra bírságolta a Szépművészetit, mert az eredményhirdetés után módosította a föld alatti bővítésre kiírt tender dokumentációját. A múzeum jogorvoslati kérelmet nyújtott be a bíróságon.