A csecsemőt „felfaló” víziló

Az 1950-es években idehaza és külföldön is elterjedt a szóbeszéd, miszerint a Budapesti Állatkert vízilovának tátott szájába beleesett egy csecsemő, mi több, az állat le is nyelte a babát - erről korábban az urbanlegends.hu is írt. Amint azt Hanga Zoltán állattenyésztő mérnök, a Fővárosi Állat- és Növénykert sajtószóvivője elmondta, a történetből egy szó sem igaz. Az a tény viszont, hogy a vízilónak gyakran tátva van a szája, időnként egészen vad dolgokra ragadtatja a közönséget - tette hozzá Hanga. Az állat tátott szája a fenyegető magatartás része: a vadon élő példányok esetében ez jelzi, hogy hol a határa a víziló territóriumának. Amolyan „eddig és ne tovább” figyelmeztetés.

Az állatkerti vízilótartás hőskorában a közönség elkezdett finom falatokat hajigálni a víziló szájába - mondván, biztos éhes -, ami persze nem egészséges és a legtöbb, világszínvonalú állatkertben ma már tilos is. A 20 század elején viszont ez a szabály még nem volt érvényben, és mivel az állat minden élelemszerzési lehetőséget megragad - ahogy azt a természetben is tenné - a szokás megmaradt, és egészen 1994-ig a látogatók mindenfélét behajigáltak a víziló szájába. „Volt olyan eset, amikor egy bácsi demizsonból bort öntögetett az állat kitátott szájába, egészen addig, amíg a kollégák ki nem vették a kezéből” - említett egy emlékezetes esetet Hanga. 1994-ben aztán elpusztult az állatkert hím vízilova, Süsü. Csak a boncoláskor derült ki, hogy egy gumilabda okozta a halálát, amit az egyik néző dobott a szájába.

Szervezett program: amikor szabad etetni a vízilovakat

MTI / Kovács Attila

Az Elefántház tetejét valóban le kellett bontatni, mert nem tetszett az iszlám híveinek?

Az Elefántház teteje a szóbeszéd szerint szúrta a „muszlimok” szemét, ezért kellett lebontani. A műemlék épület 1909 és 1912 között épült Neuschloss Kornél tervei alapján, keleties beütéssel, szecessziós stílusban. Mint Hanga Zoltán elmondta: akkoriban az volt a szokás, hogy az állatkerti épületeket igyekeztek olyan stílusban megépíteni, amely utalt a benne lakó állatok őshazájára. Neuschloss különböző építészeti irányzatok elemeit ötvözte az Elefántház esetében, így nem meglepő, hogy a felületes szemlélők csak azt látták, hogy keleties kupolája van, és mivel ilyen épületeket a török korban húztak fel, levonták a következtetést, hogy az Elefántház mecsetre emlékeztet, vagyis egykor talán mecset lehetett. Mivel az elefántok lakhelyéül szolgáló épületben sem Mekka felé tájolt imafülke, sem szószék nincs, ez nyilvánvaló tévedés - viccelődött Hanga Zoltán.

Az Elefántház

www.wikipedia.org

Az eredeti tornyot viszont tényleg lebontották, mégpedig azért, mert 1915-ben az Oszmán Birodalom azzal fordult a külügyminisztériumhoz, hogy építsék ujjá a Vastagbőrűek Házát, mert a kupola sértő számukra. És mivel az első világháború idején a törökök a Monarchia szövetségeseként harcoltak, külügyi szempontból kívánatos volt, hogy kérésük teljesüljön. 1999-ben építették fel a jelenlegi kupolát az eredeti tervek alapján. „Ez ma már senkinek nem okoz gondot, de az építkezés előtt azért egyeztettünk a Budapesti Iszlám Közösséggel is” - tette hozzá Hanga Zoltán.

Állati áprilisi tréfa

Amint arról 2009-ben az MTI is beszámolt, Amerikában komoly fennakadást okozott az állatkertek életében, hogy április elsején a kollégák, barátok által megviccelt telefonálók Anna Kondát vagy éppen Sir Mefókát keresték az állatkert számát tárcsázva. Az eset itthon is megtörtént, ráadásul évente újabb és újabb állatnevekkel bővül a lista. „Eredetileg viccnek indult: április elsején azzal tréfálták meg az emberek a munkatársukat, hogy hagytak egy üzenetet az illető íróasztalán, miszerint bizonyos Jónás úr kereste, és visszahívást vár. A telefonszám viszont, amit a jóakarók megadtak, az állatkerté volt” - mesélte a fővárosi tréfa keletkezésének vélt körülményeiről Hanga Zoltán. Mint mondta, Jónást mindenki ismerte a „régi” Pesten, ez volt ugyanis a vízilovak neve. Persze, csak átvitt értelemben, az első vízilóra, Jónásra utalva, ami 1893-ban érkezett az állatkertbe. Az elmúlt években Jónás úr mellett az április elsején betelefonálók már Medve és Farkas urat is keresték.

Dinnyét kaptak a farkasok a nagy melegben

MTI / Kovács Tamás

Az első zsiráf Magyarországon: ilyen nincs is?

Az első zsiráf 1868-ban érkezett Magyarországra, Ferenc József ajándékaként a Schönnbrunni Császári Állatkertből, mégpedig Erzsébet királyné közbenjárására. Akkoriban nem nagyon lehetett Magyarországon zsiráfot látni, ezért a jószágot nagy becsben tartották. Korábban - ahogy az írásbeli forrásokból kiderül - csak egyszer láthattak az emberek Magyarországon zsiráfot, mégpedig 1828-ban, amikor a fiumei kikötőből Bécsig hajtottak egy példányt - ekkor az ország legnyugatibb szegletében élők rácsodálkozhattak a hosszúnyakú csodalényre. Máig él az anekdota, miszerint az öreg bácsi feljön vidékről a családjával az állatkertbe, hosszasan nézi a zsiráfot, majd azt mondja: „szerintem nem kell mindent elhinni, mert ilyen állat nincs is.”

A szökött pingvinek és a „koalák”

Az elmúlt években volt egy-két emlékezetes állati szökés - mesélte Hanga Zoltán, hozzátéve, hogy az emberek többsége általában azt gondolja, hogyha szökésről esik szó, biztos az oroszlán vagy a jegesmedve oldott kereket és riogatja az embereket a városban. A leggyakorlottabb kisurranók kétségkívül a pingvinek: pár éve egy, az állatkert előtti trolimegállóban ácsorgó példányt tereltek vissza a kertbe, de évtizedekkel korábban arra is volt példa, hogy egy sziklaugró pingvinre figyeltek fel a járókelők a Dózsa György úton, a mostani 56-osok terénél. Máskor egy koronás daru tűnt el az állatkertből, de a bejárat közelében be tudták fogni. „Egyszer prérifarkasok szöktek ki, és valahogy átkeveredtek a Vidámparkba, de nem okoztak pánikot, sikerült őket visszaterelni” - említett még egy emlékezetes esetet Hanga.

A jegesmedve is szívesen megeszi a gyümölcsöt

MTI / Kovács Tamás

És hogy a mosómedvéből hogy lett koala? Az állatkert mosómedvéi a Bagolyvár környékén kaptak új kifutót az 1990-es évek közepén. Ez a vasút mellett van, ezért érthető, ha kívülről is láthatóak voltak a fára mászó jószágok. Az egyik kevésbé jó megfigyelő viszont azzal telefonált a Nyugati pályaudvarról, hogy vigyázhatnának jobban is az állatkert koaláira, el fognak szökni. Rossz hír, hogy koalák egyelőre nincsenek a Fővárosi Állat- és Növénykertben.