Robbantással is fenyegetőztek a Queen 1986-os budapesti koncertjén
A magyar rendezők profi nyugati, a Queen viszont profi keleti filmen akarta látni a zenekar 1986-os budapesti koncertjét. Akik nem akarták, hogy a zenekar a Népstadionban lépjen fel, már akkor is bombafenyegetőzéssel játszadoztak, akik hittek benne, elkapkodták a 76 ezer belépőt. Baljós előjelek, használhatatlannak tűnő üzleti terv, hókusz-pókusz és frenetikus siker. A profizmus működött az egyik oldalon, de a szocialista összeköttetések rejtélyes rendszere sem mondott csődön a másikon. A 16 legjobb magyar operatőr munkájával megörökített koncertfilm szeptember 20-án jelenik meg Hungarian Rhapsody (Magyar rapszódia) címmel.
A Queen 1986-os legendás budapesti fellépését bemutató film egyszer már megjelent videókazettán, de szeptember 20-ától először lesz látható és hallható a teljes, technikaialg kifogástalan anyag. A Hungarian Rhapsody című film egy olyan eseményt dokumentál, amelynek létrejöttében kevesen hittek. Hegedüs László, a Multimedia igazgatója kitalálta, J.Hidasy Eleonóra meg még néhány fanatikus csatlakozott, és mire eljött a nagy nap - július 27. - nemcsak a Queen lépett a Népstadion színpadára, hanem a 16 legjobb magyar operatőr is, hogy Zsombolyai János irányításával rögzítse a Varázslatot.
hvg.hu: A Népstadionban inkább a futballpályán fordultak meg világsztárok, a játékoskijáró elé épített színpadon viszonylag ritkán. Louis Armstrong még valamikor a hatvanas években járt errefelé, utána első osztályú művészek és príma bohócok legfeljebb a Színészek-Újságírók meccs előtt szórakoztattak egyszerre több tízezer embert. Miként jött az ötlet, hogy a Queen-t hívják meg?
Hegedüs László: A Queen a nyolcvanas évek közepén az egyik legizgalmasabb és legnépszerűbb popprodukció volt. Számunkra megfizethetetlennek és elérhetetlennek tűntek, de egy próbát megértek. A koncert két óra alatt lezajlott, az előkészítése azonban évekig tartott. A Queen menedzsmentjének nem volt elég, hogy kifizetjük a fellépti díjat, a költségeiket, garantáljuk a biztonságukat meg minden extrát, ennél sokkal többet akartak: el kellett nyernünk a bizalmukat.
Még 1983-ban egy Santana koncerten sikerült eljutnom a Queen előszobájáig, egészen pontosan Jim Beach titkárnőjéig. Ő kotyogta el, hogy Beach-et és a Queent elvben érdekli egy kelet-európai koncert. Elkezdtem bejárogatni a londoni irodájukba, aztán a titkárnő bemutatott a főnökének. Jim Beachet egy háromnegyed órás beszélgetés alatt sikerült meggyőznöm, hogy meg tudjuk csinálni a koncertet. Meg is csináltuk, három év múlva. 1985-ben a Live Aid-en a Queen adta a legjobb showt. A Wembley backstage-ben, a Hard Rock Caféban összefutottam Brian May-jel és Beach-csel, újra beszéltünk a budapesti koncertről, innen kezdve pedig nem volt megállás.
hvg.hu: 1986-ban senki nem rendezhetett csak úgy, magánszorgalomból ilyen nagyszabású, a május 1-jékkel konkuráló eseményt, aminek ráadásul nyugati sztárok a főszereplői, sőt sokan azt mondták: ha nem is állami megrendelésre dolgoztak, állami jóváhagyással. Szóval, a Queen koncert is a hangulatjavító ötletek része volt. Miként került képbe a koncert többi szervezője?
Hidasy Eleonóra: Én akkoriban az IRI-ben (Ifjúsági Rendező Iroda - a szerk.) dolgoztam művészeti vezetőként. Most, utólag is azt gondolom, beszéltünk a fiatalok nyelvén, ismertük az igényeiket, csináltunk mindent, a Váci búcsútól a március 15-i ünnepségekig. Amikor megtudták, hogy benne vagyunk a Queen buliban, a szakmában még jobban utáltak.
A Queen a nyolcvanas évek közepétől az igazi nagy hal volt, a popbiznisz legjobban eladható produkciói közé tartozott: világturnékat csináltak, irreálisan magasan tartották a gázsijukat, luxus ellátásra tartottak igényt, amelyeket bármelyik nyugat-európai országban garantálni lehetett, de Magyarországon legfeljebb az ígéret szintjén.
hvg.hu: Bár akkor már nem 3 forint 60 fillér volt a kenyér, már nem 2.80-ba került a kettőnyolcvanas kolbász, de azért a 300 forint körüli jegyár nem tűnt kifizethetetlenül magasnak.
H.L.: Huszonvalahány év távlatából nem. A koncert költségvetése 20-22 millió forint volt, ehhez kalkuláltuk a jegyárakat, amely akkor az elképzelhető legdrágább koncertjegy-ár volt: helytől függően 160, 250 és 300 forint (amikor 2008-ban a Queen, akkor már Paul Rodgers énekessel a Papp László Sportarénában lépett fel, voltak 16 ezer forintos belépők is - a szerk.) Az állami szervek rettegtek, hogy a sajtó megtámadja őket a magas jegyárak miatt.
Az Országos Rendező Iroda vezetője, Bulányi László például azt mondta: ők nem értenek egyet semmilyen drága koncerttel, amíg a patikákban nincs elég import gyógyszer a devizahiány miatt, és ellenségesen kiszálltak a vállalkozásból. Akkor 20 forint körül volt egy nyugatnémet márka (a dollár mellett a másik kedvelt fizetőeszköz – a szerk.), és a presztízs mellett az is fontos volt, hogy a koncert nyereséges legyen, ellenkező esetben lemondhattunk volna az összes jövőbeli stadionkoncertről. Bukni senki nem szeretett, még a szocializmusban sem.
hvg.hu: Honnan vették a gázsi kifizetéséhez a valutát? Akkor nem úgy működött a dolog, hogy mindenki szabadon átválthatta a forintját saját kockázat vállalással. Illetve a magánváltás csak kockázattal járt. Még érvényben volt a valutakorlátozás a külföldi utakra, sőt az engedélyzettnél nagyobb mennyiség birtoklása dollárból, márkából, schillingből szabálysértésnek vagy bűncselekménynek számított.
H.L.: A zenekar gázsiját, a szállítási költségeket és a színpad építése, berendezése, a rendezési, biztosítási és biztonsági költségeket devizában kellett fizetni. A gázsijuk a mai napig titok, mert így állapodtunk meg a szerződésben. A Queen ragaszkodott hozzá, hogy ne hozzuk nyilvánosságra az összeget, mert nem akartak szánalmassá válni a háromszor-négyszer többet kínáló nyugati promóterek előtt.
A szükséges pénzt egyébként az IPV és a Népstadion biztosította a Nemzeti bankon keresztül. Az igényelt összeg az akkori viszonyokhoz és arányokhoz képest elképesztő, irreális volt, így külön engedélyt kellett kérni. Magunk is csodálkoztunk, milyen gyorsan megadták.
hvg.hu: A Quennel is sikerült elfogadtatni, hogy itt más játékszabályok vannak?
H.E.: Nem kellett megértetni velük. Tudták, hogy nem Bécsben vannak. Márcsak azért is tudták, mert mint egy nagyoperettben, onnan jöttek szárnyashajóval. László kicsit rettegett a magyar vámvizsgálattól, vagy csak túlparázta, de minden esetre felhívott Bécsből, hogy menjek fel a Queen fogadására Esztergomba. Pár perc alatt sikerült a vámosokat meggyőznöm arról, hogy vagányabb támogatni a Queen koncertet, mint nehezíteni.
hvg.hu.: A Queen koncert mellé még bevállaltak egy Queen-filmet is. Nem volt ez két emészthetetlenül nagy falat egy olyan országban, ahol ha valaki egy autót akart, sorszámot kapott, ha pedig utazni, akkor esetleg elutasítást?
H.L.: Beach vetette fel, hogy forgassunk filmet a koncertről, mert annak a bevételeiből - a moziforgalmazásból, a nyugati VHS eladásokból - meg lehet úszni a veszteséget. Magyar részről a hivatalos állami „kultúrimportőr", az Interconcert, és annak igazgatója, Pentz Zsolt kezdettől támogatta az ötletet, azzal a feltétellel, hogy szerzünk megfelelő devizakerettel rendelkező hivatalos állami közreműködőt.
A Népstadion és Intézményei vezetője, Müllner Jenő valamint a BS-től Lehet László is benne volt a buliban, de mivel ők már elhasználták az 1986-os valutakeretük túlnyomó részét, bevontuk az Idegenforgalmi Propaganda- és Kiadó Válalatot, akik egyrészt a Budapesti Tavaszi Fesztivált szervezték, másrészt megvoltak a szocialista összeköttetései – a pesti pletykák szerint ez abból adódott, hogy az IPV egy echte hírszerzési fedővállalat volt. A csapat úgy lett teljes, hogy csatlakozott hozzánk az MTK stadionos koncertek rendezésében akkor már a Multimediaval együttműködő Ifjúsági Rendező Iroda.
hvg.hu: A háttér és a pénz tehát összeállt. Milyen szempontok alapján választották ki a filmes stábot?
H.L.: Magyarországon fejlett filmipar volt abben az időben, meglepően jó technikával: mindössze a hangfelvételhez szükséges gördülő stúdiót kellett (Nyugat) Németországból behozni. A teljes magyar filmes szakma megmozdult. Mihály György, Gárdos István és Marx György szedte össze a csodálatos szakemberekből álló stábot. Mindenki egyetértett, hogy a rendező Zsombolyai János, a fantasztikus magyar operatőri iskola legjobbjainak a főnöke pedig Ragályi Elemér legyen. Mindenki kiváló munkát végzett, például a vágók is, akik elektronikus eszközök nélkül, a fülükre és a szemükre hagyatkozva tökéletes szinkronban tudták tartani a filmet a zenével.
hvg.hu: Azon kívül, hogy több kamerával rögzítik a Népstadion beli előadást, volt még valami koncepció?
H.E.: Mi szerettünk volna egy profi nyugati koncertfilmet csinálni. A Queen tagjai és a menedzsment másként gondolkodtak: ők egy profi keleti filmet akartak.
H.L.: A mozikban akkoriban elég sok egész estés koncertfilmet mutattak be, például a Led Zeppelinnel A dal ugyanaz marad címűt, de sem az, sem a többi nem volt átütően sikeres, mert a zenei tartalmat nem sikerült koncertminőségben prezentálni.
Arra gondoltunk, használhatnánk egy csomó, Nyugaton egzotikusnak tartott keleti motívumot, ezért szerződtettük előzenekarnak a popot a népzenével mixelő ZiZi Labort és a Veresegyházi Asszonykórust. Beach szorgalmazta, hogy legyenek a filmben helyi riportok és hangulatképek, Freddie Mercury pedig hozta az ötletet, hogy a színpadon elénekli a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdalt.
hvg.hu: Freddie Mercury nehezen kezelhető személyiség hírében állt. Az is volt?
H.E.: Ha az volt, számunkra végig csalódást okozott. Nemcsak profin és együttműködően viselkedett, hanem megértőn, készségesen és érdeklődőn. A Queen a koncertek szokásos forgatókönyve szerint dolgozott a Magic turné minden helyszínén: odarepültek, ha kedvük volt vagy a szerződés előírta számukra, adtak egy rutinis interjút, lejátszották a showt, elütötték az estét a szállodai szobájukban, aztán továbbrepültek a következő helyszínre. Ezzel szemben Budapesten majdnem egy egész hetet töltöttek: nézelődtek, megjelentek hivatalos és privát fogadásokon, dunai hajótúrán, Szentendrén.
H.L.: Freddie-nek – aki mellett végig ott volt a személyi biztonságáért felelős ember, egy másik személyes kísérője, a pubicistája és Mary Austin, a korábbi élettársa - voltak sztárallűrjei, de ezek kiszámított, pontosan adagolt gesztusok voltak a sztárnimbusz megtartására. Néha felénk kacsintott, jelezve, hogy ezt egy pillanatig sem kell komolyan venni. Akárhová mentünk vele a Mercedesekkel, mindig 15-20 ember mozgott vele együtt, percek alatt több száz rajongó gyűlt össze körülötte. Volt olyan is, hogy turistának maszkírozta magát, így néztük meg a pesti alsó rakpartot és a Tolbuchin körúti (ma: Vámház körút – a szerk.) Vásárcsarnokot.
H.E.: A film utómunkálataiban is aktívan részt vettek, úgy kezelték a projektet, mint egy koncertalbumot, ráadásul olyan koncertalbumot, amit fontosnak és jellemzőnek tartanak. A felvétel zenei anyagának korrigálását maguk végezték, a vágás idején folyamatos betekintést kértek a készülő anyagba, és rengeteg jó ötlettel segítették a munkát.
hvg.hu: A Magic turné budapesti anyaga a kilencvenes évek elején egyszer már kijött videókazettán. Akik látták és ott voltak a Népstadionban, azt mondták: nem mindig ugyanaz volt a kép és a hang, mint a showban.
H.L.: Ez mitsem változtat azon az élményen, amiben a Népstadion közönsége részesült. Ennek az előadásnak több különlegessége volt: ezen a koncerten viselte Mercury azt a hermelinpalástot, ami a királyi koronával együtt a jelképévé vált. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a budapesti show után a Queen eredeti felállásában már csak 5 koncerten volt látható, legutoljára az angliai Knebworth-ban.
A Népstadion beli koncert tele volt problémával: voltak bombafenyegetések, de szerencsére minden alkalommal én vettem fel a telefont, és azt mondtam - robbantson nyugodtan. A show elbűvölően sikerült, ezért is lett később a címe Varázslat, bár ez a hangulatra volt inkább igaz. A zenekar a színpadon rengeteget hibázott, elsősorban azért, mert zavarták őket a kamerák, főleg az, hogy az operatőröknek 10 percenként filmkazettát kellett cserélni. A közönség ebből semmit nem vett észre, akik pedig a VHS-t látták, egy tökéletes Queen produkciót kaptak.
A Hungarian Rhapsody főmenüje 5 perc híján 2 órás anyagot tartalmaz. Nemcsak a filmet újították fel teljes értékű képpel és hanggal, hanem a korábban érzékelhető technikai problémákat is kiiktatták, és természetesen telepakolták extrákkal, a film készítésének körülményeivel, a BBC dokumentumaival és más érdekességekkel.
hvg.hu: Akkor 26 év után a Queen Népstadion-koncertje végre behozza az árát?
H.L.: Valakinek biztosan. A kelet-európai forgalmazást annak idején 15 évre kaptuk meg: a jogok, így a Hungarian Rhapsody bevételei is, a zenekar tagjait és menedzsmentjét illetik.
H.E.: Nekem már akkor, 1986. július 27-én a Népstadionban behozta. Volt idő, amikor úgy éreztem, 10 millió ember van ellene, de azon az estén 76 ezer ember egyszerre akarta és megkapta a Queent.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
