szerző:
Czibolya Tamás
Tetszett a cikk?

Figyelj, öcsi! - ez a címe Hó Márton, a Hungexpón tartott köznevelési konferencia botrányát feldolgozó dalának, mely alig két nap alatt tízezrekhez eljutva, továbbra is jól teljesít a neten. De mégis ki ez az énekes-dalszerző aki egy szál gitárral támad Hoffmann Rózsára? Interjú a szerző-előadóval.

hvg.hu: A Figyelj, öcsi! közönségének jó része valószínűleg nem igazán tudja: ki vagy és egyáltalán miért is írtad ezt a dalt. Zavar, hogy sokan ezzel az első benyomással fognak téged azonosítani?

Hó Márton: Igen, és ezt mindenképp szeretném is elkerülni. A Figyelj, öcsi! egy hirtelen jött kísérlet, aminek a végeredményével kapcsolatban még korai lenne bármit is kijelenteni. Harmincegy éves vagyok, a BKF-en végeztem. Gyermekkorom óta zenélek és számos formációban megfordultam már, mostanában viszont a Hó Márton és a Jégkorszakkal koncertezem, valamint ezzel párhuzamosan vannak szólóestjeim is, amiken a saját számaim mellett feldolgozásokat is játszom.

Hó Márton: "Kicsit olyan, mint a hegedűszó a süllyedő Titanicon."
©

A zenekarral 2010 óta igyekszünk dúdolható dallamokat összehegeszteni, az eredményt pedig lehetőség szerint, havi szinten prezentáljuk fővárosi klubokban. Eddig egy lemezünk jelent meg, Dalok a fürdőszobából címmel. A Jégkorszak és egyben az én zeném is mellőz mindennemű politikai töltetet, ezért szomorú lennék, ha a Figyelj, öcsi! forrása és aktualitása miatt oldalfoglaló harcot indítana. Az nem az én műfajom.

hvg.hu: Lehet, hogy csak egy dal erejéig, de felélesztetted a magyar polbeat műfaját. Mit gondolsz, milyen szinten társadalmi igény a rendszert bíráló művészet manapság?

H. M.: Szerintem egy egészséges rendszer visszajelzésekre épül. Ha nem születhetnek kritikák, saját hibáinkból sem tanulhatunk, aminek visszalépés, jobbik esetben egy helyben toporgás az eredménye. Itt nem egyszerű társadalmi igényről, sokkal inkább szükségletről van szó. Fontos belátnunk, hogy önmagában egy festménytől, egy verstől vagy egy daltól nem fog változni semmi. De ennek nem is ez a módja.

Az emberek meglátják, elolvassák, meghallgatják, először magukban egyetértenek, aztán egy asztaltársaságban egyetértenek, végül pedig akár az utcákon is egyetértenek. A bíráló művészet közösségélményt ültet a fejekbe, hisz van, aki ugyanazon a véleményen van. Ez pedig, még ha gondolati szinten is marad, fájdalomcsillapítónak több mint tökéletes. Kicsit olyan, mint a hegedűszó a süllyedő Titanicon.

hvg.hu: Azért a Titanicon is addig volt jó, amíg nem süllyedt.

H. M.: Ez egy kurvajó ország lehetne, benne van a lehetőség, tele van tehetséges emberekkel és ez nem csak a művészetre, hanem szinte bármilyen polgári szakmára is ugyanúgy igaz. A kor rejtélye, hogy ez nekünk mégis miért nem működik. Félreértés ne essék, én egyik párt mellett és egyik párt ellen sem vagyok, rég kiábrándultam már a hazai politikai életből. De a józan észben azért még igyekszem hinni.

hvg.hu: Miért pont a köznevelési konferencia spontán felszólalásait választottad a dalod nyersanyagául?

H. M.: Láttam az ominózus videót az eseményről. Először csak keserűen nevettem azon, hogy mennyire kínos szituáció ez mindkét fél számára, többszöri lejátszás után viszont egyre inkább feldúlt a felvétel. Attól függetlenül, hogy a HaHa készülhetett volna kidolgozottabb akcióval, az, hogy az oktatásügyhöz közeli személyek így reagáljanak a munkájuknak értelmet adó diákság képviselőinek felszólalására, kiábrándító.

Bár addig sosem terveztem effélét, úgy éreztem, valahogy muszáj kiadni magamból ezeket az érzéseket, így hát a számomra legkézenfekvőbb megoldást választva, írtam egy dalt. Öt perc alatt, három akkord és a videóból kiemelt idézetek felhasználásával. A szerzeményeimet évek óta feltöltöm a netre, így minden komolyabb cél nélkül ezzel is ezt tettem. Csak erre tényleg sokan kattintottak.

hvg.hu: Akárhogy is nézzük, azért ez mindenképp nagyon jó reklám a számodra.

H. M.: Valóban az, és ennek természetesen örülök is, főleg azért, mert eredetileg ez nem volt célom a dallal. Ugyan sok új “rajongója” lett a zenekaromnak, de kétlem, hogy nyolcvan százalékuk mást is meghallgatott volna tőlünk a Figyelj, öcsi!-n kívül. Szóval ha már mindenképp rá akarjuk húzni a helyzetre ezt a sapkát, lehet félsikerként kezelni.

Hó Márton és a Jégkorszak
©

A nézettségen meglepődtem, sőt az igazat megvallva, még most is valószerűtlennek tűnik a szituáció. Sok a pozitív, gratuláló visszajelzés egyetemistáktól, diákszervezetektől és persze van néhány komment és egyéb megjegyzés is, amiknek írói rögtön gerillakampány és az ellenzéki összeesküvés termékének könyvelik el a dalt. Ezúton is megnyugtatnék mindenkit, miszerint nem, nem tervezek tüntetéseken fellépni.

hvg.hu: A Figyelj, öcsi! hallható lesz majd a koncertműsorotok részeként is?

H. M.: Nem, az biztos, hogy a Jégkorszakkal nem fogjuk játszani a dalt és talán egy, egyszeri alkalmat leszámítva az egyszálgitáros szólóestjeimen sem fog élőben elhangzani. Igyekszem az eddigi munkásságomtól minél inkább szeparáltan kezelni ezt az új, próbaidős szerzeményt, legalább addig, amíg ki nem derül, mivé is akar válni.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A szabadság ára: a rendszerváltás és a hétköznapok - Drótvágó sorozat 5. rész.

A szabadság ára: a rendszerváltás és a hétköznapok - Drótvágó sorozat 5. rész.

Mozibolondoknak és adományozni szerető könyvrajongóknak ajánljuk

Mozibolondoknak és adományozni szerető könyvrajongóknak ajánljuk

Podcaster lesz Áder János

Podcaster lesz Áder János