A magyaros motívumokkal dizájnolt, mégis egyszerű bakelitház, a fő díszítőelemként felrakott koronás címer és az állami ártámogatás ellenére sem lett sikertörténet az úgynevezett Horthy-néprádióból. Pedig 1939 tavaszára, amikor megszületett a döntés a készülék gyártásáról, az akkortájt visszacsatolt országrészekkel félmillióra nőtt a potenciális vásárlók, a rádió-előfizetéssel rendelkezők száma.
Az „élvezet a házimunka vidám zeneszó mellett” szlogennel reklámozott, a kétpengős – 24 hónap alatt törlesztendő – részletekért „vesztegetett” rádióra azonban hiába volt nagy kereslet, mindössze 45 ezer darab készült el belőle. A német mintára az állami ideológia terjesztésére kijelölt néprádió elterjedésének a háborús nyersanyaghiányon túl is gátat szabott, hogy gyenge volt a falvak áramellátottsága.
Százéves története során ugyanakkor két ízben is az állami propaganda terjesztésének szolgálatába állt a nagyhírű Orion gyár: mindkétszer jelentős részt vállalt a néprádiók fejlesztésében.
Az Orion néprádiók történetéről a HVG e heti számában olvashatnak.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
