HVG Zrt.

„Nem akarok ilyen plágium jellegű dolgokba belemenni” – jelentette ki a Kossuth-díjas magyar író, majd felidézte, hogy 1973-ban napvilágot látott, Hitler Magyarországon című szatíráját három nyugat-németországi kiadó is meg akarta jelentetni, ám a hazai cenzúrahivatal ezt megakadályozta. Ugyanakkor a kisregény kézirata „keringhetett” német kiadói berkekben – hintette el mégis a gyanút.

Azzal, hogy a két szatirikus mű kiindulópontja azonos – a Harmadik Birodalom vezére, Adolf Hitler „feltámad” (Moldovánál a mélyhűtött Führert felengedik, Vermesnél magához tér a kómájából), és ott akarja folytatni, ahol a második világháború végén kényszerűen abbahagyta – a HVG berlini tudósítója a megjelenéskor szembesítette a legfrissebb német sikerkönyv szerzőjét. A Magyarországról 1956-ban elmenekült apától és német anyától származó, 46 éves korában elsőkönyves Vermes sajnálkozva közölte, hogy nem beszél magyarul, így nem is olvashatta Moldova szatíráját. S különben is: „Hitler nem egy titkos személy. Mindenki ismeri, miért ne jutott volna eszébe bárkinek írni róla?” – dobta vissza a labdát mind ingerültebben a kérdést firtató magyar újságíróknak a múlt héten (a hvg.hu készített vele interjút). Arról is biztosította őket, hogy mielőtt hozzáfogott volna a könyvéhez, „ráguglizott”, s eléggé meglepődött azon, hogy német és angol nyelvterületen „biztosan én voltam az első, aki Hitlert így – vagyis új életre lehelve – ragadtam meg”.

Azonban elkerülte a figyelmét a Google-nak, vagy még inkább Vermesnek, hogy 1961-ben a német könyvpiac egyik magasan jegyzett kiadója, a müncheni Langen-Müller közreadott egy „új, kortársi regényt”. A szerzőnek, a friss emigráns Méray Tibornak abban az esztendőben ez volt a harmadik könyve a kiadónál.

A Méray-könyvről további részleteket a HVG e heti számában olvashatnak.