Meglestük az évek óta érintetlen Rác fürdő titkait
Budapest legdrágább fürdője nyílhat meg, ha lezárul végre a tulajdonosok és a főváros között húzódó egyezkedés. A Rác fürdő tízmilliárd forintos felújítása három és fél évvel ezelőtt befejeződött, de az épület még mindig üresen áll. Török kori alapítása óta szabados dorbézolások és rengeteg pusztítás helyszíne volt, itt nyílt meg Magyarország első fitneszterme, a sorsába pedig állítólag még Hruscsov is beleszólt. Mit rejtenek most a Duna-parti fehér falak? Megnéztük.
"Eme hévíz forráshelye alatt egy bizonyos fajta iszap gyűlik össze. Ha abból az iszapból anyáink és nővéreink nőiességük helyére és ezüst testükre kennek, mindenféle szőrtelenítőszernél jobban tisztává teszi méhük kijáratának kapuját, s azon a helyen egyetlen szőrszálat sem hagy, így az alsó kapuk olyanok lesznek, mint a csillogó kristály. S mint a fülzsír, meleg és nedves lévén, képes arra, hogy örömet szerezzen a család urának és feleségének. Ilyen hasznos a Tabán hévize."
(Korabeli feljegyzés a tabáni hévizek hasznáról, Evlija Cselebi 17. században élt török világutazó tollából)
A Rác fürdő jelenleg Budapest egyik legtitokzatosabb épülete, úgy várakozik a nyitásra, mint egy elvarázsolt kastély. Török kori alapításáról nagyon keveset tudunk, de a jövője is bizonytalan. A három és fél évvel ezelőtt felújított fürdő, valamint a hozzácsatolt 72 szobás luxushotel üresen várja a sorsát a Duna partján.
A főváros szűkszavúan nyilatkozott arról, mikorra várhatjuk a 2010 óta húzódó nyitást. A sajtóosztály szerint egyelőre nincsenek újabb fejlemények az ügyben, de amint előrelépés történik, tájékoztatják a sajtót.
A fürdő egyik tulajdonosa, Prekuta Bálint azonban azt mondta a hvg.hu-nak: júniusban megnyithatnak, az ehhez szükséges jogi és számviteli ügyeket pedig áprilisig lezárják. Mindez úgy lehetséges, hogy a két magántulajdonos, Prekuta Bálint és Valkó Csaba 2012-ben csődvédelmet kért és csődegyezséget kötött az őket finanszírozó bankkal és a fővárossal.
Budapest töredékáron fizette ki a közös projektcég által felvett banki kölcsönt, cserébe pedig a fürdőépület tulajdonjoga hozzá került. A fürdőt a tervek szerint úgy nyitják meg, hogy a két magántulajdonos harminc évig visszabérli az épületet a fővárostól (pontosabban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től), az ötcsillagos hotel tulajdonjoga pedig továbbra is az ő kezükben marad.
| Büntetőeljárások indultak |
A fürdőt a 2010-es választásokig nem sikerült befejezni (2010 novemberében kapták meg a jogerős használatbavételi engedélyt), a kormányváltás után pedig – a teljes személycserét követően – minden folyó ügyet leállítottak – mondta lapunknak Prekuta, aki szerint ebből értelemszerűen következett, hogy a Rác fürdő megnyitását is elnapolták, miközben már csak néhány technikai aláírás hiányzott az induláshoz. A fürdő megnyitását büntetőeljárások nehezítették. Prekuta tájékoztatása szerint a felújítással kapcsolatban a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél felmerült hűtlen kezelés miatt először 2009-ben indult nyomozás, azt azonban bűncselekmény hiányában 2011 szeptemberében megszüntették. A Heti Válasz szerint a Magyar Fejlesztési Bank akkor úgy hagyta jóvá a beruházó Rác Nosztalgia Kft.-nek nyújtott több milliárd forintos kölcsönöket, hogy azt a banküzlet-biztonsági főosztálya nem javasolta, és a jogi igazgatóság is arra hívta fel a figyelmet, hogy fedezet híján túl nagy a hitel kockázata. 2012-ben aztán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése alapján indult nyomozás, ez az eljárás jelenleg is folyamatban van a Magyar Fejlesztési Bankkal szemben. |
Mindig drágább lesz, mint a Gellért
Ha a 10 milliárd forintból felújított, 8000 négyzetméteres fürdő egyszer valóban megnyílik, a legdrágább fürdő lesz Budapesten. Ahogy Prekuta fogalmazott: ez egy luxus kategóriájú intézmény, és a belépők is ehhez mérten lesznek magasak – mindig fölötte lesznek például a Gellért árainak. A háromszáz ember befogadására alkalmas Rác fürdő épp ezért nem lesz valódi konkurencia a többi fürdőnek.
Az épület gyönyörű, Ybl Miklós tervezte tereket és török kori kövezetet rejt, de használaton kívül nem állt ellen sem az időjárásnak, sem az árvíznek. Az épületben rengeteg kár keletkezett az elmúlt években, a pusztulás jelei már látszanak, ezek rendbehozatalához pedig még 300-400 millió forintra lesz szükség Prekuta szerint, aki azért is sajnálja, hogy még nem nyitott ki a fürdő, mert 150-160 embernek tudnának munkát adni, és évi több száz millió forint bevételt szállítanának a költségvetésbe.
Pusztul a pénz
Dévényi Tamás, a fürdő építésze – aki a Várkert Bazár és a Sándor-palota felújításáért is felelt – mutatta meg nekünk, mit veszítenénk, ha később sem nyitna ki a Rác fürdő. Ő kifejezetten fájlalja, hogy nem kell az épület és iszonyatosan pusztul, miközben a komplexum Budapest presztízsnövelő beruházása lehetne.
Azt mondja, ha egyszer kinyit, ez a fürdő nagyon más lesz, mint az összes többi a fővárosban. "Vannak fantasztikus fürdők Budapesten, de itt gyakorlatilag szinte minden művészeti kor lenyomata megtalálható, a gótikától a török koron keresztül a modernig. A Széchenyi fürdő például zseniális, de mivel egyszerre épült, ott csak egy kor tereiben lehet fürödni" – magyarázta Dévényi, aki azt is elmondta: a Rác fürdő annak ellenére is bekerült a világ legfontosabb építészeti kiadványaiba, hogy meg sem nyitott.
Békés idők, sör, mocsok, szabadság
A Rác fürdő alapításáról keveset tudunk, de annyi biztos, hogy török kori fürdőről van szó. Budán elsőként, valószínűleg az 1560-as években épült. A Tabánt is magába foglaló budai régiót Szokolu musztafa budai pasa uralta a leghosszabb ideig: tizenkét évig. Az ő nevéhez fűződik a Rudas fürdő és a Király fürdő építésének befejezése is, az akkor már álló Rác fürdőhöz pedig annyi köze volt, hogy ő vette meg a pesti káditól.
| Még egy furcsa feljegyzés |
"Ha egy fiatal leány állapotát nem ismerik, hogy szűz-e, vagy a szüzesség állapota eltávozván már megesett-e, ebből a hévízből cseppentsenek kétszer-háromszor az orrába. Ha valóban szűz volna, kétszer-háromszor jókedvűen tüsszent. Ha azonban már megesett, sohasem tüsszent, talán illedelmesen szellent. Különös megfigyelés." |
A török kiűzése után hanyatlásnak indult a fürdőkultúra Magyarországon, és értelmetlenné váltak a fürdők, amelyekből gyakran raktár vagy lóistálló lett. A Rác fürdő tíz évig hányódott a császári kamara birtokában, de a törökkel való háborúskodás a bécsi kincstárat is kimerítette. Ezért Lipót császár a fürdőt 400 forint nyugdíj helyett Pergassi Károly nyugalomba vonuló belgrádi kapitánynak adományozta.
Pergassi 1695/96-ban megnyitotta a fürdőt, onnantól kezdve pedig az 1900-as évek első feléig mindössze három család tulajdonában állt. Köpölyöztek, hordták a sört, és hatalmas volt a mocsok. A férfiakat és a nőket akkoriban általában deszkakerítéssel választották szét, de ezek a deszkák a Rácban gyakran kinyíltak, és összeterelték a meztelenül fürdőző férfiakat és nőket – ez volt a legszabadabb fürdő.
Hruscsov beszólt
A főváros csak az 1930-as években vásárolta vissza a fürdőt, és azonnal át is keresztelte Szent Imre fürdővé (a lakosságon nem igazán sikerült átpréselni ezt a nevet).
2002-es teljes lepusztulásáig a Rác fürdőt mindössze egyszer újították fel komolyabban, a városi legenda szerint akkor is csak azért, mert Hruscsov magyarországi látogatása alatt ledöbbent a látottakon, majd azzal fordult Kádárhoz: miként lehet, hogy a háború után ennyi évvel ilyen romos épület van a Duna partján? Ekkor gyorsan elkezdték lebontani a romos részeket, a műemléki értékeket teljesen figyelmen kívül hagyva, végül pedig alig maradt valami a fürdőből. Ezután már csak akkor léptek, ha folyt a víz a falból, vagy valamit nagyon sürgősen ki kellett javítani.
Pusztítás után
2002-ben aztán olyan rossz állapotba került, hogy be kellett zárni. A Rudas fürdő felújítását is levezénylő építész, Kaszab Ákos kezdte el a munkálatokat. 2007-ben az építészmérnök és az építtető társaság útjai elváltak egymástól. Dévényi elmondása szerint a kivitelező ténykedése további bontásokat hozott. (Dévényi Tamás 2014. május 19-én közölte, hogy mondatai hibásan jelentek meg, ezért a cikket kérése módosítottuk.)
Amikor Dévényiék 2007-ben átvették a projektet, minél több mindent szerettek volna megmenteni a megmaradt épületből. A háborús pusztítások, a 60-as és a 2000-es évek kegyetlen bontásai után csak műemlékdarabkák maradtak meg, ezeket akarták rendbe hozni és a kortárs építészet elemeivel körbeágyazni.
Ennek köszönhető például, hogy a török fürdőben a török köveken sétálhatnak, és az eredeti török medencében fürödhetnek majd a fürdőzők. Ma Magyarországon ezen a fürdőn kívül nincs még egy, ahol ezt meg lehet tenni.
Az épületben sok helyen üvegfalak vannak, hogy a múltat jelképező török udvar mindenhonnan látható legyen. A török hangulatot leanderekkel és déli növényekkel teszik majd teljessé.
Fitneszteremből vissza a múltba
Az egyik legszebb termet a fürdőben Ybl Miklós tervezte, de a romantikus fürdőcsarnok, ami most eredeti pompájában látható, átmenetileg Budapest első fitnesztermeként funkcionált. A medencét akkor egyszerűen feltöltötték betonnal, lefedték linóleummal, a falra pedig felszereltek néhány fűtőtestet.
A csarnokban megmaradt egy márványtábla, amely a harmadik tulajdonos Heinrich családra utal. A fürdőnek ezt a részét a többi épületrészhez hasonlóan leírások és fényképek alapján állították helyre. A szerencséjük az volt, hogy Joachim Heinrich kiadott egy német nyelvű fürdőkalauzt, ami tele volt hihetetlenül precíz metszetekkel, és ezek alapján nagyon sok mindent vissza tudtak tervezni. A csillagos égboltból és a mostani díszítésből semmi sem volt már meg, amikor munkához láttak, de végül szinte minden a helyére került, még a padok is, amelyeknek a korabeli leírások szerint "rendkívül kényelmes kővánkosa" volt.
Yblnek nem kegyelmeztek
Az épület másik csúcspontja a Heinrich-féle Rác fürdő zuhanycsarnoka, ami bombatalálatot kapott a háború alatt, s bár a gyönyörű kupolatere megmaradt, a 60-as évek bontásai során ennek sem kegyelmeztek. Ahogy Dévényi fogalmaz: "érthetetlen, hogy Ybl Miklós még az 1960-as években is bontásra érdemes építésznek minősült, miközben már akkor is volt Ybl-díj".
A megbízó azt akarta, hogy mindent tervezzenek vissza, ezt a feladatot pedig megint a lehető legkomolyabban vették. Ezt jelenti, hogy az utolsó csavarig minden úgy néz ki, mint a 19. században.
Mielőtt belépnénk, az építész felkészít, hogy időutazás vár ránk. Az ajtó kívül még vasbeton, és a 2000-es éveket szimbolizálja, belépve viszont 1865-ben találjuk magunkat. A csarnokban egyetlen szobor van, amelynek egy része eredeti, minden más tökéletes rekonstrukció.
Ha kinyit a fürdő, itt zajos, barlangszerű hangulat vár majd ránk. Ami külön érdekes, hogy nemcsak építészeti és képzőművészeti, hanem az épületgépészeti elemeket is igyekeztek rekonstruálni, azaz a zuhanyzókban beállított víznyomás is megfelel az eredeti, 1865-ösnek, ez pedig Dévényi szerint egy teljesen más élményt biztosít.
Ybl Miklósnak van még egy medencetere, amit annak köszönhetően tudtak rekonstruálni, hogy a medencét korábban nem bontották el, csak belehordták a sittet. Ennek a lustaságnak hála 2003-ban rengeteg, az eredeti épületből származó építészeti elem került elő belőle, így például a kupola szinte minden darabja. Érdekes, hogy a reliefek kortárs témákat dolgoztak fel, így a buta képű angyal kezében a vasút szárnyaskereke látható, fölötte pedig villanyoszlopok és villanydrót van. Dévényi hasonlata szerint ez épp olyan, mintha most egy diktafon vagy egy mobiltelefon lenne az angyal kezében.
Török hangulat
A fürdő egyik leghangulatosabb része természetesen a törökfürdő, de az elmúlt évek árvizei miatt valószínűleg itt lesz szükség a legtöbb felújításra. "Feljön az árvíz, és mindent tönkretesz, kivéve azt, ami törökkori, mert a törökök még tudták, hogy téglaport kell keverni a vakolatba ahhoz, hogy tartós legyen."
Dévényi azt mondja: az épületben nemcsak a látható dolgok mentek tönkre, hanem a láthatatlanoknak is egy bizonyos része, például a csövekben a tömítések összeszáradtak.
Ezen a részlegen, ahol a barokk és a török hangulat találkozik, lesz török kávézó török pipákkal, lesz egy medence, amiben nem fürdeni lehet, hanem szőnyegeken pihenve teázni, de a legfontosabb a török medence, aminek nincs teljesen lefedve a teteje. Így ha télen ülünk a 38-39 fokos vízben, behullik a hó, ha pedig süt a nap, izgalmas alakú fény fut végig a falon. A török medence csarnoka nagyon visszhangos, ezért az intim titkainkat érdemes másutt megbeszélni.
Az eredeti török részei a fürdőnek azért is hangulatosak, mert nem lesz bennük központi világítás. Ehelyett minden fürdőző kap majd egy gömb alakú lámpást, amivel a szükséges fényt biztosíthatja magának.
Természetesen van a fürdőben egy szauna- és gőzterem szint is jégteremmel és merülő medencével. Négyfajta szauna lesz, mindegyik más-más fából, és üvegajtóval, hogy izzadás közben is látni lehessen a megmaradt műemlékeket.
VIP a luxusban
Kakukktojás a fürdőben a VIP-részleg, amit csak a bérletesek használhatnak majd. Itt a fürdőzőknek egy-egy szoba áll a rendelkezésükre, a korabeli leírásoknak megfelelően "minden kényelemmel ellátott kétszemélyes kerevettel". A pihenőszobákban barokk festmények részletei kerültek a mennyezetre. Szintén van itt egy teakonyha, szauna, medence és merülő medence is.
Korábban ezt a részt Flóra-fürdőnek hívták, és szintén a korabeli megfogalmazás szerint a "keleti kényelem" találkozott benne az "angol praktikummal és a belga olcsósággal".
Ha innen elindulunk fölfelé, a tetőterasz irányába, valódi Harry Potter-élmény vár ránk egy tükrökkel kibélelt csigalépcsőn. A tetőteraszt bárki használhatja majd. Itt is van egy nagy medence, napozóágyak, zuhanyzók és orosz szauna.
Dévényi a medencébe bemászva észreveszi, hogy felfagyott a csempe, mégis elhessegeti a rossz érzését: "Télen ez reklámként fog működni, ahogy gőzölög az egész."
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
