Hercsel Adél
Hercsel Adél
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Befeszült, konzervatív kisdiákok, tanácstalan szülők, érettségi és felvételi horror, nem gyerekeknek való kötelező olvasmányok. Lexikális tudás vagy kreativitás? Trónok harca vagy Jókai? A Fiatal Írók Szövetségének Mesebeszéd 2. című gyermekirodalmi szimpóziumán jártunk.

Ha hihetünk az irodalomtörténeti emlékezetnek, miszerint az 1901-ban született Egri csillagok már Gárdonyi életében kötelező olvasmány volt, akkor valószínű, hogy a mű már több mint száz éve a mindenkori iskolai tananyag szerves részét képezi. Minek köszönhető az egri vár ostromát megidéző irodalmi alkotás évszázados pedagógiai sikere? A Mesebeszéd 2. szimpóziumon kiderült, hogy a történelmi regény nem csak a 2005-ben megrendezett Nagy Könyv vetélkedőn győzött, hanem a Magyar Olvasástársaság friss felmérésén is a legnépszerűbb kötelező olvasmányok között van.

Diákok az újpesti Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola könyvtárában
©

Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság elnöke szerint az Egri csillagok azért fontos, mert egyrészt kitűnő történelmi kordokumentum egy olyan időszakról, amely regényben kevés helyen jelenik meg ilyen pontosan, másrészt az Egri csillagok a történelmi regény műfajának iskolapéldája. Varga Betti, a budapesti Arany János Gimnázium fiatal magyartanára úgy véli, az Egri csillagokban a Tamási Áron-féle Ábel-trilógiához hasonlóan „ott van az az X-faktor”, ami miatt ma is szívesen olvassák a gyerekek.

Nyilas Misit Móricz sem akarta kötelezőnek

A jelenlévő pedagógusok szerint a Gárdonyi-műhöz hasonlóan a Pál utcai fiúk sem tud elavulni, mert a barátságról és a bandaszellemről szóló üzenete a mai napig érvényes. Ellentétben Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényével, aminek viszont semmi keresnivalója a felső tagozatos kötelező olvasmányok között, mert szereplői hiába gyerekek, a mű nem a kiskamasz korosztálynak szól. Annak idején egyébként maga Móricz is tiltakozott az ellen, hogy a fehér- és a vörösterror közti élményeinek regényesített allegóriája az iskolai tananyag része legyen.

A mű hiába nem szerepel sem a régi, sem az új kerettantervben, mégis számtalan pedagógus a mai napig ragaszkodik hozzá. Az új tartalmi szabályozás elvileg ad az általános- és a középiskolai tanárok számára lehetőséget a szabad olvasmányválasztásra, ugyanakkor – mint lapunknak Arató András, a Magyartanárok Egylete elnöke elmondta (ld. keretes írásunkat) – a túlzsúfolt szabályozás miatt a gyakorlatban nincs erre lehetőség.

A kronológia kizárólagossága a magyartanítás rákfenéje

A kötelező olvasmányoknál Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke is tapasztal rossz berögzüléseket. Például a Kincskereső kisködmön mára hiába bizonyult működésképtelennek a kisdiákok körében, és a kerettanterv sem írja elő, még mindig számos pedagógus repertoáron tartja a művet. „5-6. osztályban nincs olyan nagy baj, mert a Pál utcai fiúk rendben van, de az Egri csillagok már nem mindenhol tanítható” – mondja Arató, aki szerint a problémák a 7-8. osztályban kezdődnek, amikor a magyartanításba belép a történeti elv. A szakember szerint ennek ékes bizonyítéka, hogy az ekkor tanított Jókai-művek, mivel nem ennek a korosztálynak valók, egy életre elidegeníthetik a gyerekeket az olvasástól.

A problémát az olvasásértést monitorozó PISA- és egyéb kompetencia-felmérések is egyértelműen jelzik: „4.-ben a gyerekek még elég jó eredményt mutatnak, 6.-ban picit rosszabbat, és 8.-ban szignifikánsan rosszabbat. Pedig főként 7-8. osztályban kulcskérdés az olvasóvá nevelés. Aki még 7-8.-ban is szeret olvasni, az nagy valószínűséggel később is fog. Éppen ezért botrányos, hogy a kerettantervben 7.-ben maximum 8 órát kapnak az ifjúsági regények, azt is csak társbérletben a kötelező Szent Péter esernyőjével. Ez azt jelenti, hogy körülbelül négy órát biztosít a hetedikes kerettanterv a szabadabban választott, a gyerekekhez közelebb álló ifjúsági regényekre. Pedig ötödiktől nyolcadikig a János vitéz, a Toldi és a Lúdas Matyi mellett – és természetesen nem helyett – elsősorban mai és részben a máról is szóló ifjúsági regényeket kellene tanítani.

A szakértő szerint az olvasóvá nevelést egy újabb pofon éri a középiskola elején, amikor az ókori és a középkori irodalom kerül terítékre. „A kronológia kizárólagossága a magyartanítás rákfenéje. Nem azt mondom, hogy sehol sem kellene kronológiát tanítani, de a kilencedikesekhez jobban passzolnának a 20. századi klasszikusok. Például előbb kellene tanítani Kosztolányit és Móriczot, mint Zrínyit.” Arató azt is szerencsétlen dolognak tartja, hogy a kortárs irodalom a 12. osztály végére szorul: 10 órát ír elő a kortárs irodalomra, de ebben kvázi kötelező jelleggel szerepel a Sorstalanság. „Választhatok, hogy a maradék 6 órában Mészöly Miklóst, Grecsó Krisztiánt, Háy Jánost, esetleg Juhász Ferencet, Kemény Istvánt vagy Erdős Virágot tanítok. Közülük csak egy fog beleférni a Sorstalanság mellett.”

A kerettanterv tehát hiába adja meg a szabad olvasmányválasztás lehetőségét a magyartanároknak, és teszi lehetővé a kortárs, alternatív olvasmányok tanítását, az előírt menetrend zsúfoltsága miatt mindezt szinte lehetetlen a gyakorlatban megvalósítani.

„A kerettanterv nem biztat arra, hogy megszólaltassuk a művek közti párbeszédet. A kerettantervben nem lehet látni az újdonságokat. Szabadon választható olvasmányi javaslatként olyan hipermodern szerzők szerepelnek benne, mint Mark Twain, Erich Kästner, Charles Dickens vagy Jules Verne. A kerettanterv sugalmazása, miszerint csak a halott szerző a jó szerző, ellentétes az irodalom lényegével.”

 Megfelelő trükkökkel

Az már egy másik kérdés, hogy a diákokat, főleg a gimnáziumban végzetteket, úgy kell elbocsátani az iskolából, hogy rendelkezzenek „egy közös nyelvvel”: ismerjék az általános műveltség alapjait jelentő irodalmi műveket. Varga Betti ehhez azt is hozzáfűzte, hogy a progresszív, például kortárs irodalmi műveket alkalmazó tanítási kísérletek sokszor azért buknak el, mert az irodalom „pontvivő”, kötelező érettségi tantárgy jellegéből fakadóan a diákokat az irodalom szépségeinél sokkal jobban leköti az érettségin jó eredményt hozó tudás megszerzése.

„Sokszor a tanárnak is lélekölő, hogy verselemzési sablonokat tanít, de sok gyereknek csak ez segít, például azoknak, akik magával az olvasással küzdenek.”

Ennél jóval pozitívabb tapasztalatokról számolt be Bacsó Péter, a budapesti elit Eötvös Gimnázium magyartanára. Ő is érzékeli a gyermeki konzervativitást, és ő is folyamatosan küzd azzal a téves elképzeléssel, hogy a diákok szerint az író csak egy halott, unalmas ember lehet. Éppen ezért a klasszikus művekhez rendszeresen kortárs műveket párosít, például a narrációtechnikát legutóbb az Időfutár című magyar ifjúsági regénysorozaton keresztül mutatta be a gyerekeknek.

Úgy látja, hogy a diákok többnyire élvezik az irodalmi elemzéseket, és a megfelelő trükkökkel és hozzáállással fel tudja kelteni az érdeklődésüket. Ennek például hatékony eszköze lehet, amikor a magyartanár a kötelező olvasmányok listájának összeállításakor nem csak a diákok érdekeit, hanem a saját ízlését és személyiségét is szem előtt tartja: „Például Jókaitól az Aranyembert nem azért olvastatom, mert rettegek attól, hogy Aranyember nélkül nem lehet leérettségizni, hanem ezért, mert szerintem izgalmas az elképzelésem, a mondanivalóm a műről.”

A kötelező csak traumát okoz

Merőben másképp látja a helyzetet Hartai László, a Magyar Mozgókép és Médiaoktatási Egyesület elnöke, ő ugyanazt várja el az iskolai irodalomoktatásról, amit a mozgókép és média tantárgytól: a pedagógusok egyrészt a műalkotásokon keresztül készítsék föl a gyerekeket a felnőtt élet konfliktusaira, másrészt neveljék őket kreativitásra, továbbá ébresszék rá őket arra, hogy egy műben nem csak a történet a lényeg, hanem az elmesélés módja, és a „történeten túli” is.

Amikor a filmszakértő kollégáival a média és mozgókép tantárgy módszertanát kidolgozta, alapvető szempont volt számukra, hogy a tananyagban ne szerepeljenek kötelező filmek, „mert az csak traumát okoz”. Akkor azt is fontosnak tartották, hogy a megnézett, feldolgozott filmekhez mindig valamilyen alkotó feladat is társuljon. Szerinte ennek mintájára jót tenne az irodalomóráknak, ha a gyerekek kipróbálhatnák például a szonettkoszorú-írást, mert ez közelebb vinné őket a művekhez. Hartai még azt is hozzátette, hogy ő minden további nélkül bevinné az Alkonyat-trilógiát a magyarórára, hogy a gyerekek a népszerű, kevésbé jól megírt műveken keresztül is megtanulják értékelni a remekműveket.

A tanárképzésből hiányzik a gyerekirodalom

A Mesebeszéd 2. szimpózium arra a jellegzetes tendenciára is rávilágított, hogy a bölcsészkari tanárképzésből, néhány kurzus kivételével, mindig is kimaradtak a gyermek- és ifjúsági irodalmi képzések. A tanító- és óvónőképző főiskolai karokon a hallgatók ugyan találkoznak a témával, de többnyire rendkívül elavult formában.

Vásárló egy könyvesboltban
©

Mivel az elmúlt 15-20 év gyerek- és ifjúságikönyv-kultúrája nem tudott beépülni a tanárképzésbe, ezért a közoktatásba sem szivároghatott át. A szülőket legalább nem éri meglepetés: a gyermekeik a saját gyermekkorukból ismert Gazdag Erzsi és Benedek Elek meséket fogják hallgatni az óvodában, és az iskolai olvasókönyv olvasmányai sem lesznek számukra ismeretlenek. Éppen ezért a Mesebeszéd 2. meghívott egyetemi, főiskolai oktató szakértői mind úgy vélik, hogy a pedagógusképzés jelenlegi helyzetén sürgősen változtatni kell.

Pedig az elmúlt évek összesített könyveladási listáiból egyértelműen látszik, hogy a magyar gyerekkönyvkiadás jobban teljesít. Új gyerek-és ifjúsági könyvkiadók alakultak, egyre több színvonalas magyar ifjúsági regény jelent meg, például az Időfutár, a D.A.C., a Szent Johanna Gimi, a Dobozváros, a Kékhajú lány, vagy a Dühös nemzedék. Lovász Andrea kritikus, mesekutató szerint pedig az utóbbi időben intellektuálisabbá váltak a gyerekkönyvek, és egyre több olyan színvonalas kiadvány jelenik meg, ami a felnőtteknek és a kamaszoknak is egyaránt maradandó olvasmányélmény lehet.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mire lehet elég egy háromhetes informatikusképzés?

Mire lehet elég egy háromhetes informatikusképzés?

Elhunyt 245 beteg, 8053 az új fertőzött

Elhunyt 245 beteg, 8053 az új fertőzött

Csapágygolyók ömlöttek a 86-os útra, a teherautós elhajtott a helyszínről

Csapágygolyók ömlöttek a 86-os útra, a teherautós elhajtott a helyszínről