Az mindig gyanús (legalábbis Magyarországon minimum szokatlan), ha egész pályás marketingkampány előz meg egy produkciót. A Játékkészítő óriásplakátjaiba, újsághirdetéseibe már legalább fél éve mindenütt belebotlunk. Lelkünk sznobfele vaskos felkiáltójeleket küld továbbá, ha azt látjuk, a jobbnál jobb színészek mellett a tehetségkutatókban feltűnt énekesek mosolyognak ránk ezekről a hirdetésekről. Az is gyanús, ha mindenütt „soha nem látott” gigaprodukcióként próbálnak ránk tukmálni egy mesemusicalt. Persze nyilván fontos a marketing, de mintha túltolták volna kicsit.

Az előadások a nemrég felújított Tüskecsarnokban lesznek a két ünnep között, a főpróbát már karácsony előtt megtartották, ezen nagyjából végső változatban mutatták be a darabot. Azért csak nagyjából, mert itt-ott még érezhető volt a kiforratlanság, a végét pedig technikai okok miatt nem láthatta a meghívott sok száz gyerek és kísérőik. De hát ez csak egy próba volt, még ha fő is. Azoknak akik ott voltak, ettől függetlenül, szinte teljes élményben lehetett részük és láthatóan igen jól szórakoztak onnantól, hogy Hien elénekelte a Mese rólad szól című nyitódalt egész odáig, hogy bejelentette a második felvonás kényszerű bejezését Magács László rendező.

Ahogy ígérték, a parádés szereposztás mellett (többek között Oroszlán Szonja, Szabó Győző, Pokorny Lia, Bereczki Zoltán, Koltai Róbert, Alföldi Róbert , Király Viktor, Király Linda, Radics Gigi, Nagy Feró), elképesztő látványvilág tárul a nézők szeme elé (a színpad hátterében felépített 250 négyzetméteres vetítő felület, a színpadon feltűnő óriási paszulyok, egy a közönség soraiból beúszó  4,5 méteres gondola, egy 16 méteres sárkány), amit kiegészítenek artista eszközök (gumiasztalok, trapéz, óriáshinta, kínai rúd). A dalokat élőben kíséri a musical zeneszerzője, Rakonczai Viktor vezetésével és zongorajátékával egy 4 fős popzenekar és a Magyar Virtuózok Kamarazenekar 8 tagja.

Az egész darab során ránk ömlő vizuális ingerek talán soknak is tűnnek, az ember megszédül attól, hogy nem is tudja hova nézzen. De hát ez egy show – formájában mindenképp, de időnként tartalmában is.

 

A történet egy soha nem olvasó, kizárólag a számítógépes játékok iránt érdeklődő kisfiú, Peti elrablásával kezdődik, akinek az lesz a feladata, hogy segítsen az elfeledett népmesei hősöknek abban, hogy újra berobbanjanak a köztudatba. És hogyan lehet ma sztárnak lenni? Úgy hogy videojátékot írnak róluk: ezért is kell eljutniuk – mint egyfajta modern Ózhoz – a Játékkészítőhöz. Tovább már csak azért sem spoilereznénk a sztorit, mert a végét nem láthattuk.

De az nem titok, hogy ez a keretmese sok-sok kalandra ad lehetőséget, ahol a rózsaszín kismalac, (vagy ahogy az őt zseniálisan alakító Szabó Győző James Bondosan bemutatkozott: Nevem Malac, kis Malac), a háromfejű (s ezzel a három fejével állandóan magával zsörtölődő) sárkány, Aranyka királylány, és a sokáig nem is látható Hüvelyk Matyi bizonyítsa, hogy méltó ellenfele a többi meseszereplőnek. Legyenek azok a hajas babák (Radics Gigi vezetésével) vagy az ólomkatonák (Király Viktor parancsnokságával), az öreg király (Koltai Róbert), Aquatánia, a vízhercegnő (Oroszlán Szonja), vagy Rettentő Borodin, a paszulyok ura (Nagy Feró) vagy a zsémbes-gonosz Piroska (Pokorny Lia).

A produkció látványvilága is nyilván fontos, de az igazán megnyerő az a történet (Divinyi Réka munkája), illetve a mindvégig humoros, ironikus, sokszor önironikus dialógusok. A rengeteg áthallást nyilván a gyerekek nem érthetik, ezek a felnőtteknek szólnak (ahogy egyébként minden jó mese jellemzője, hogy több síkon, több korosztálynak is értelmezhető), de ez cseppet sem zavarja őket.

 

Kifejezetten üdítő volt, hogy több szereplő és jelenet önmaga paródiáját mutatta. Például a Jancsi és Juliska páros (Király Viktor és Király Linda) - amely ráérezve a korszellemre immár Johnny és Julie néven pozőrködik – arra a kérdésre, hogy ők mitől maradtak ma is sztárok azt válaszolják: „mert királyok vagyunk”. Vagy a kicsit kurtán-furcsán a láthatatlanból láthatóvá vált Hüvelyk Matyi szerepében Bereczki Zoltán mintha a Sztárban sztár egyik produkcióját figurázná ki, amikor előad egy elvises rock and rollt. Sőt erre még ráerősít Rettentő Borodinnal (Nagy Feró) közös rockerkodása. Az óriási hatfejű sárkány csatáját a hősökkel pedig nem más "sportközvetítette", az okoskodó hat és feledik fej szerepében, mint Gundel takács Gábor.

De a végén nem lehet elvonatkoztatni a mostanában a tévékből ránk ömlő tehetségkutató show-któl sem. Hiszen különböző produkciókkal kell elnyerni a Játtékkészítő kegyét. Alföldi pedig, akárcsak az X-Faktorban: zsűrizi (és lesajnálja) azokat.

A Játékkészítő tehát igazi családi program, ahol garantáltan jól fogja érezni magát a legkisebbtől a legnagyobb gyerekig a szülőktől a nagyszülőkig mindenki. Azt azért meg kell jegyezni, hogy egy nagyobb családnak igencsak a zsebébe kell nyúlni, ha bevállalja ezt az év végi színházazást: a legolcsóbb jegy 4450 forint, de van közel 50 ezer forintos úgynevezett Titokjegy is. Na, ezeket kell megszorozni a gyerekek és kísérők számával. Ennek ellenére a december 27-30-ig naponta háromszor előadott Játékkészítőre - már az utolsó időpontokra is - alig van szabad jegy.