1987 után először ismét Magyarországon mutatják be az első kínai császár sírjából származó kínai agyagkatonákat. A kiállítás február 6-án nyit az Iparművészeti Múzeumban.
Kicsomagolták az első életnagyságú agyagkatonát csütörtökön az Iparművészeti Múzeumban Az ősi Kína kincsei című, február 6-tól látható kiállítás anyagából.
A több mint 150 műkincset felvonultató tárlat legismertebb darabjai az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírjából származó agyagkatonák. A most kicsomagolt, térdelő harcos vélhetően egy fakardot tarthatott a kezében, míg a múzeumban rövidesen látható másik álló agyagkatona fegyvere egy dárda lehetett – közölte Li Tien-kaj muzeológus.
Fajcsák Györgyi, a kiállítás magyarországi szakértője elmondta: a Magyar Nemzeti Múzeum 1987-es kiállítása óta Magyarországon nem lehetett eredeti agyagkatonákat látni.
A rendszerváltás előtti kiállítás akkora kuriózum volt, hogy még egy korabeli reklámkampányban is felhasználták az agyagkatonákat:
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
