Ha Zemplén értékeiről beszélünk, nemcsak a sárospataki Rákóczi-várra, a számtalan kastélyra, gótikus templomra gondolunk, hanem például arra, hogy e dimbes-dombos tájon született a magyar nyelv. Itt nyomtatták a vizsolyi bibliát, Kazinczy Széphalomról (Sátoraljaújhely) irányította a nyelvújítást, és itt, Monokon született Kossuth Lajos, a magyar újságírás nyelvének megteremtője.

Nagy Károly Zsolt

Kazinczy kúriáját elbontotta az utókor, de felépítette helyette, uniós forrásból a hatalmas Magyar Nyelv Múzeumát, igaz, tartalommal máig nem sikerült megtölteni. Az uniós pénzek a helyi döntéshozókat gyakran csábítják túlzásokra, Tolcsván például egy év alatt a második szabadtéri színpadot adják át, az ötezer lakosú Tokaj pedig 2500 fős befogadóképességű nyári teátrumot épített, a Fesztiválkatlant.

A tokaji önkormányzat kezdetben maga próbálta üzemeltetni az egykori kőbánya rekultivációjaként 2014-ben átadott létesítményt, aztán 2015 áprilisában a Broadway Ticket Hungary e célra alapított cégét, a Fesztiválkatlan Kft. bízta meg, akik a tavalyi évet szerény 8,7 milliós árbevétellel, és 2,4 milliós veszteséggel zárták. Cserépy Nóra projektmenedzser nem árulta el, hány nézőjük volt az elmúlt szezonban, a tokaji önkormányzat sem, hogy mennyibe fáj nekik a katlan.

A művelődési infrastruktúra szűkösségére és túlbőségére egyaránt gyógyszer lehet, legalábbis ideiglenesen, az e hét vasárnapig tartó Zempléni Fesztivál.

Nagy Károly Zsolt

Több produkciót is visznek a Fesztiválkatlanba, szombaton például az Operettszínház kulisszaszaggató Mágnás Miskáját, ami bármilyen gyenge is volt, megtöltötte a színházat. Pénteken mutatják be a fesztivál saját produkcióját, a Müpával közösen színpadra állított Rossini A sevillai borbély című művét Káel Csaba rendezésben. Megtelt a nyitóhangversenyre a sárospataki vár udvara is, ahol a Budafoki Dohnányi zenekar Hollerung Gábor vezényletével – aki a fesztivál művészeti igazgatója is – egy Mozart-darab mellett Bartók Kékszakállú herceg vára című operáját mutatta be félig szcenírozott előadásban.

De ez a fesztivál mégsem elsősorban a nagy produkciókról híres. 25 évvel ezelőtt épp azért jött létre, Rolla János kezdeményezéseként – Zempléni Művészeti Napok néven –, hogy felhívja a figyelmet az akkor még jóformán ismeretlen vidékre, Tokaj-Hegyaljára. Elsőrendű produkciókat vitt a hegyek közti falvakba, a budapesti értelmiség és a döntéshozók is lassan megismerték a térséget – mondja Turjányi Miklós mai fesztiváligazgató, aki szerint részben ennek volt köszönhető, hogy felújították a mádi és a tokaji zsinagógát, felfedezték a turisták a füzérradványi Károlyi-kastélyt és várat, Tokajban új színházat építettek.

Nagy Károly Zsolt

Ezt a hagyományt folytatja ma a fesztivál a kiránduló koncertekkel. Mi is felültünk Sárospatakon a fesztiválbuszra, az első megálló Sárazsadány volt, a helyi Néprajzi Kiállítóház, ahol a tajvani Puzangalan Gyermekkar adott koncertet. Az elmaradhatatlan vendéglástás és borkóstolás után következett a 270 lelkes Komlóska, ahol a Ruszin Parkban az Új Harmónia Fúvós Együttes adott koncertet egyeben mellett Rossini, Mozart, Gounod, Mascagni, Dvorak műveiből.

A fesztivál másik sajátossága, hogy egy teljes napra egy községben telepedik le programjaival. Múlt vasárnap Tolcsva volt soron. Bár szám szerint öt kastély vagy kúria van a községben, a legtöbb program a Szirmay–Waldbott-kastélyban volt. Nem véletlen, hiszen ezt a korábban iskolának használt klasszicista épületet idén újította fel az önkormányzat 526 millió, főként uniós forintból.

Csoma Ernő polgármester szerint a helyiek tisztelettel bántak a műemlékkel, így a nagyszalon és a könyvtár gazdagon díszített, faburkolatos, neoreneszánsz stílusú helyiségei átvészelték a zivataros évtizedeket. Persze az alapos restaurálás erre is ráfért, a többi helyiséget pedig korabeli fotók alapján rekonstruálták. A polgármester szerint a fesztivál alkalmat ad arra, hogy egy kis reklámot csináljak a kastélynak. A klasszicista stílusban épült, Kurucz-kúriát az Oremus Szőlőbirtok és Pincészet vásárolta meg és újította fel reprezentatív központjaként. Ez már bevett fesztiválhelyszín: a nagypolgári szalonként berendezett térben Megyesi Zoltán és Fülei Balázs adta elő Schubert A szép molnárlány című művét.

Nagy Károly Zsolt

A Tolcsvaihoz hasonló pályázat segíthet a félig üresen álló Andrássy-kastélyával küzdő Monoknak. A kastélyból nemcsak az egykori építtetők koptak ki az idők folyamán, hanem az 1914 óta itt működő általános iskola is. A nyolcvanas évek végéig évtizedekig tornateremnek használt ütött-kopott díszteremben – ahol a mennyezetről a festett korlátnak dőlve rokokó dámák, szerecsen asszonyok, magyar dolmányba öltözött pipázgató urak, és egy bájosan ügyetlen lófejű teve nézeget búsan Lieb Ferenc 18. századi freskóiról – pénteken a Le Jardin des Arts ad koncertet.

Turjányi Miklós szerint a legnagyobb probléma a tervezhetőség. Miután nem tudják, mennyi pénzük lesz jövőre, a műsornaptár is az utolsó pillanatban áll össze, így nem tudnak a nemzetközi turizmus szintjén megjelenni, hiszen ahhoz legalább egy évvel korábban prezentálni kell a programot. A fesztivál növekedését ugyanakkor megakadályozza a kereskedelmi szálláshelyek hiánya is.

Jó hír viszont, hogy a negyedszázados évfordulóra nincsenek pénzszűkében, a tavalyi 60 millió helyett idén 100 milliós állami támogatás áll rendelkezésükre.

Hollerung Gábor szerint a fesztivál sok tekintetben a kapolcsi mintát követi, igaz, errefelé nem számíthatnak a Balaton-felvidék turizmusára. Bár számos vendég érkezik a környező városokból és Budapestről, nem is elsősorban a turistákat, hanem a helyieket célozzák meg, akik közül sokaknak ez az egyetlen alkalom, hogy a zenei magaskultúrával találkozzanak. Ezért is igyekeznek közérthető, könnyebben befogadható műveket választani, a jegyárakat alacsonyan tartani, és sok ingyenes programot beiktatni a műsornaptárba.

Sőt, Megérthető zene című műsorában Hollerung arra is vállalkozik, hogy zenekarának élén egy-egy művet elmagyarázzon a közönségnek, miközben részleteket játszanak belőle. Idén Liszt Les Préludes-je volt soron.