szerző:
hvg.hu

Száz évvel az első világháború vége után még mindig használhatatlan Verdun környékének egy része: a francia állam által kijelölt tilalmi zónát a fel nem robbant lőszerek, valamint a földbe jutott mérgező vegyületek teszik élhetetlenné.

Tíz óra alatt egymillió lövedéket zúdított a német tüzérség az északkelet-franciaországi Verdun közelében összevont francia védőkre a csata első napján, 1916. február 21-én; egy négyzetméterre hat becsapódás jutott. Az első világháború leghosszabb, kilenc hónapon, három héten és hat napon át tartó ütközete a későbbiekben is hasonlóan zajlott, a „vérszivattyú” hónapjaiban egyes becslések szerint 40 millió lövést adtak le az egymással szemben álló tüzérségek. A csatában 700 ezer ember vesztette életét vagy szerzett maradandó sérülést, s közben felmérhetetlen mennyiségű mérgező anyag került a környezetbe. Egyebek mellett ólom, a detonátorokhoz használt arzén, valamint higany és cink. De jutott a földbe a lángszórókban használt gyúlékony anyagból, valamint a mindkét fél által bevetett mérges gázból, leginkább mustárgázból is. A talajba fúródott lőszer mennyiségét is nehéz megbecsülni, a történészek úgy számolnak, hogy az első világháborúban kilőtt tüzérségi lövedékek nyolcada nem robbant fel. A méreganyag-koncentráció magas szintje közvetve a francia katonák hősiességének köszönhető: bár naponta több ezer tonna izzó fém hullott rájuk, a győztes ellentámadás megindítása előtt is csupán néhány száz méterrel húzódtak hátra.

A pusztítás akkora volt, hogy a francia állam közvetlenül az 1918. november 11-én véget ért „nagy háború” után megvásárolta a tönkretett 1200 négyzetkilométernyi területet, és megtiltotta, hogy a rombolás központjában lévő falvak lakói hazatérjenek, s újjáépítsék otthonaikat. Hamar kiderült, hogy Párizs jó döntést hozott: egyes körzetekben a mai napig is az egészségügyi határérték akár tízezerszeresét kitevő arzént rejt a föld, és hasonlóan magas a talaj nehézfémtartalma is. A talajvíz szennyezett, az erdei állatok húsa veszélyes. Akadnak területek, ahol még ma sem nőnek fák és bokrok.

A félhold alakú tilalmi zóna „vörös övezete” jelenleg is teljesen használhatatlan, több száz négyzetkilométeren kellene legalább egy méter mélységig kicserélni a földet, hogy élhetővé váljon. Ez pedig már csak azért is hatalmas feladat, mert valamit az elhordott szennyezett földdel is kezdeni kellene.

A tilalmi övezet egyelőre leginkább turisztikai látványosság. A látogatókat többször is figyelmeztetik, hogy ha két lábbal akarják befejezni a túrát, ne térjenek le a kijelölt útról.

 

A verduni csata területéről bővebben az e heti HVG-ben olvashatnak.

©

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
A jeruzsálemi magyar képviselet miatt a palesztinok hazahívták budapesti nagykövetüket

A jeruzsálemi magyar képviselet miatt a palesztinok hazahívták budapesti nagykövetüket

Nyolc hónapig nem jár a vonat, mert építik a BMW-gyárat Debrecenben

Nyolc hónapig nem jár a vonat, mert építik a BMW-gyárat Debrecenben

Több pénz reményében csúsztatják a kivitelezést az ingatlanfejlesztők

Több pénz reményében csúsztatják a kivitelezést az ingatlanfejlesztők

Breaking: A CDU felfüggesztené a Fidesz néppárti tagságát

Breaking: A CDU felfüggesztené a Fidesz néppárti tagságát

„Bábu vagy, János!” – Tüntető diákok fogadták Ádert Pécsen, aki megtekintett egy fát

„Bábu vagy, János!” – Tüntető diákok fogadták Ádert Pécsen, aki megtekintett egy fát

Gulyás: Azonnal elhagyja a Fidesz a Néppártot, ha felfüggesztik

Gulyás: Azonnal elhagyja a Fidesz a Néppártot, ha felfüggesztik