Magyar patrióták találták ki a homoszexualitást
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
A Karafiáth Orsolya A Maffia klub című regényéből készült adaptációt Péterfy Bori színész-énekes webepizódok sorozatában mutatja be, melynek keretében tíz különböző nő karakterébe bújik bele.
A 2008-ban megjelent eredeti regény javított, modernizált és rövidített változatának fejezetei folytatásokban jelennek meg és megtekinthetők a premier utáni estétől kezdve a Péterfy Bori & Love Band YouTube-csatornáján, a Scolar kiadó és a Margo feszt közösségi médiafelületein, valamint Karafiáth Orsolya szerzői oldalán. A felületekre minden nap felkerül egy új fejezet.
A premier-videó itt látható:
Az eredeti regénynek több szerkezeti hibája volt, ám a kritikák is rendre kiemelték, hogy a sokféle módon megszólaló női hangok mennyire hitelesek.
„Újraolvastam a könyvet most, a sok év távlatából, és rácsodálkoztam erre a rengeteg, ma is élőnek ható hangra – mondja a szerző. – Ám közben felbosszantott, hogy éreztem, a szerkezet tényleg sok helyütt ügyetlen, rosszul tettem ki annak idején a hangsúlyokat. Azt viszont jó volt felfedezni, hogy az általam megteremtett nőalakok ma is élnek! Elgondolkodtam, hogy lehetne megjeleníteni őket… Ez lett A tíz kicsi díva. A közös játékunk ekkor kezdődött.”
„Ebben a munka nélküli karanténhelyzetben engem is feszített a vágy, hogy részt vegyek egy alkotói folyamatban. Mert ezt egyszerűen nem bírja egy művész, a kreatív energiáink használata nélkül elpusztulunk” – mondja Péterfy Bori. „Amikor Orsival és Annával, aki szintén hasonlóan gondolkodnak, beszéltünk erről, rögtön felmerült, hogy egy irodalmi műhöz kellene nyúlnunk. De melyikhez? Olyan szöveget kerestem én is, aminek a felolvasása szétfeszíti kicsit a sima felolvasás kereteit. Így jött képbe A Maffia-klub. Szeretem Orsi írásait, ráadásul ezekben a szövegekben megéreztük a szerepek eljátszásának lehetőségét is. A különféle karakterek bőrébe bújás igazi kihívás volt számomra, hatalmas játéklehetőséget adott a különféle alakok hangjának megtalálása. Hiteles női hangokat akartunk megszólaltani, mai sorsokat. Fontos volt számomra, hogy olyan írások hangozzanak el, amiknek fajsúlyos irodalmi értéke van, melyekben a sorsok és személyiségek, tragédiák és a szépségek ábrázolása mélységet kap, túlmutat a bulváros, álfeminista, egydimenziós megszólalásokon. Hiszem, hogy a rétegzett szövegek is élvezhetőek, közös munkánk egyik fontos célja volt ennek a bemutatása is.”
„Nagy munka volt letisztítani ez eredeti írás túlburjánzását, de megérte” – mondja a szerző is. „Döbbenetes és örömteli volt látnom Bori metamorfózisait, ahogy a hősnőim általa – és az átírás által – megelevenedtek. Mindegyik. Köszönet érte.”
A megjelenéskor a könyvhöz zenei produkció is készült, A Maffia-Klub című film zenéje címmel, melyet Karafiáth dalszövegíróként és producerként jegyez. Az albumon a kortárs könnyűzene akkori krémje szerepel, színészekkel is kiegészülve, az album mind a YouTube-on mind a Spotify-on elérhető. 12 zenekar, illetve előadó adja elő itt a regény szereplőinek a dalait, köztük Péterfy Bori is, akivel az együttműködésük akkor kezdődött.
| A szerző és a Tíz kicsi díva |
| Karafiáth Orsolya 1976-ban született Budapesten, költő, író, újságíró, műsorvezető, jelenleg a Magyar Narancs kultúrrovatának vezetője. Eddig négy verseskönyve jelent meg (A Lotte Lenya titkos éneke 1999-ben, a Café X 2004-ben, A cigánykártya 2009-ben és Él 2015-ben ), három regénye (A Maffia-klub - 2008, Kicsi Lili - 2013, Szirén - 2017) és egy novelláskötete 2019-ben, Amikor a mama lelegelte a papa haját című.
A sorozat lírai vallomások sora, tizenkét nő monológja, akik egykor főiskolai barátnőkként, sőt elválaszthatatlan „maffiázókként”, habzsolták az életet, és akik évek múltán – félresikerült, elszalasztott, beteljesült és romba dőlt szerelmekkel a szívükben – újra “összejönnek”, hogy megfejtsék annak a férfinak a titkát, akihez mindannyiuknak köze volt; az imádott, gyűlölt, vágyott és halálra ítélt Lajos eltűnésének rejtélyét. Mert Lajos eltűnt. Hiába küld úti beszámolókat Prágából, Isztambulból vagy Indiából, a leveleket mintha nem ő írná, a hangja hamisan cseng, a stílus nem rá vall. Valaki szerepet játszik, és a bolondját járatja velük. Valaki lajosabb akar lenni Lajosnál… A regény 2004-ben játszódik, de a nyomozás szálai hét évvel korábbra nyúlnak, mikor a lányok zöme még együtt járt a Tanárképző Főiskolára. Akkor még a terveik világosak voltak, tanárnak készültek. Ám mindenkit máshová sodort az élet. Ágota – a nagy elődöt, Agatha Christie-t megidézve – próbál a rejtélyes gyilkos (gyilkosok?) nyomára bukkanni. Felkeresi barátnőit, regényrészletek, e-mailek, levelek és naplóbejegyzések sorát olvassa el, vallomásokat hallgat, amikből kiderül, az egykor ártatlannak hitt barátságok mögött szerelemféltés, árulás, irigység, bosszú (és ami bűnt ismer még a női szív) munkálkodott, és mindez egy férfi miatt… Álkrimi suta nyomozással, ahol a hangsúly a női sorsokon van. |
