Korábban mi is beharangoztuk, hogy az Acuincumi Múzeum Facebookon élőzni fogja a feltárást. Erre kisebb-nagyobb sikerrel sor is került: a bejelentkező videókat nagyjából óránként, másfél óránként megszakították, de a régészek lényegi munkájáról így sem maradtunk le. A budai Bécsi út mentén egy megelőző feltárás során bukkantak rá az aquincumi katonaváros nyugati temetőjére, amelyben találtak egy feltáratlan kősírládát is.

Ez azt jelenti, hogy egészen mostanáig a mészkőtáblákkal kibélelt sírgödörhöz és annak tartalmához mintegy 1700 éven keresztül senki sem nyúlt hozzá, sírrablók tevékenységére utaló jeleket a feltárást vezető Vámos Péter régész nem talált. A sír felnyitásához először az azt lezáró fedelet kellett elmozdítani, ami nem egy egyszerű mutatvány: öt férfi csákánnyal dolgozott azon, hogy a legalább 200 kilós tömböt lelökjék a sírról.

Mitán ez sikerült, vastag iszapréteget kellett eltávolítani a szarkofág belsejéből - az évek során az eső, a talajvíz hordta be ide az üledékét. Végül előkerült egy egészen egyben maradt késő római kori csontváz is, igaz a koponya kicsit elcsúszott, lejjebb a test mellé, valószínűleg a talajvíz mozgása miatt.

Vámos Péter aztán beazonosította a laikus számára alig észrevehető, egyéb leleteket is a ládában: talált a csontváz ujján egy gyűrűt, a kulcscsontnál egy klasszikus ókori fibulát, vagyis egy bronz, hagymafejes ruhakapcsot, lábánál egy csattot, egy pohár és egy üvegpalack töredékét, illetve egy szerves maradványt is, amely valószínűleg egy fatábla része lehetett. Vámos szerint óvatos feltételezés, de elképzelhető, hogy a fatábla egy festett szemfedélből maradt vissza, ami akár egy nem túl jól sikerült múmiatemetkezésre is utalhat, de ezt majd a restaurátorok dolga lesz kideríteni.

A régész szerint a sírládába egy viszonylag fiatal férfit temethettek el, az illető valószínűleg kevésbé volt módos ember - fogalmazott.

Rómaiak Budán

Nem szokatlan, hogy az Aquincumi Múzeum régészei temetkezési helyekre bukkanak a III. kerületben és környékén. A római kori Aquincum központja a mai Flórián téren lévő katonai tábor volt, ahol 6000 legionárius állomásozott. A tábor körül pedig gyűrűszerűen kialakult egy katonaváros, ahol a katonák hozzátartozói, iparosok, kereskedők és rengeteg, az adminisztrációban részt vevő hivatalnok élt.

Korábban az Óbudai-sziget alatt húzódó Hadrianus-palota sorsa kapcsán adott interjút lapunknak a múzeumigazgató, Láng Orsolya, aki elmondta, hogy az egykori katonavárost délről a Nagyszombat utcai amfiteátrum, nyugatról a Bécsi út, keletről a Duna, északról meg a Bogdáni út és Szentendrei út kereszteződése határolja. Ez egy 30-40 ezres lakosságú település lehetett, de valójában ennél a területnél is nagyobb kiterjedésű részen laktak rómaiak a környéken. Az Aquincumi Múzeum és Régészeti Park területén található például a polgárváros, ahol elsősorban katonák, illetve szintén iparosok és kereskedők éltek, és amelyet az utóbbi 130 évben folyamatosan kutatnak. Mivel még a középkorban sem építkeztek rá, ez a rész Pompej után Európa második legnagyobb összefüggő római kori romterülete.

Éltek rómaiak a Budai-hegységben is, ahol villagazdaságokat építettek, de a kutatók egészen a mai Békásmegyertől Nagytétényig találnak ebből a korból régészeti emlékeket.