Olyat is számon kérnek majd a történelem érettségin, ami nincs a kerettantervben sem

A szervezet súlyosan aggályosnak tartja, hogy az érettségi vizsga tematikája a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen nagyobb hangsúlyt fektet a lexikális tudásra.

Ezzel szükségképpen háttérbe szorítja az időt, energiát igénylő, gondolkodtató és forrásokat elemeztető tanítást, ami visszalépés a mostanihoz képest.

Az emelt szintű új elvárások nem csak a 12. évfolyamon emelt szinten vizsgázók számára jelentenek plusz követelményt, hanem befolyásolják a középiskolai tanítás-tanulás egészét is, hiszen a diákok nem a középiskola elején döntik el, milyen szinten érettségiznek, a vizsgán pedig olyat is számon kérnek, ami a kerettantervben nem szerepel. Ezt külön aggályosnak tartják.

Kifogásolják a többi között a politikatörténeti témák arányának növelését, mivel ez ellentétes a korszerű történelemtanítás trendjével, egyszersmind az életmódtörténet visszaszorulása megnehezíti a múltban élt emberek életének megismerését, megértését.

A tervezetben csökken a társadalom- életmód- és gazdaság-, és így nő az eszme- és vallástörténet aránya az eddigi 10%-ról 17-23%-ra. A szorosabban vett életmódtörténet csak egyetlen korszaknál jelenik meg a tervezetben. A plusz követelmények is többségében a politikatörténet köréből kerülnek ki.

Az érettségi általános vizsgakövetelményei 2023-tól változnak meg, a tárca korábbi közleménye szerint nagyobb szerepe lehet a vizsgákon a tanulói kreativitásnak, problémamegoldó készségnek.