Az irodalomtörténész szerint nem kritikai gondolkodású, hanem mérlegelni képes személyiségeket kell nevelni.
A megújult magyar érettségi vizsga követelményrendszeréről és a kötelező olvasmányok jelentőségéről is kifejtette a véleményét a Magyar Nemzetnek adott interjúban Takaró Mihály irodalomtörténész, a Nemzeti alaptanterv egyik kidolgozója, aki már korábban is arról beszélt, hogy „az iskola nem a gyermekek igényeit kielégítő intézmény, hanem az a feladata, hogy átörökítse a nemzeti kultúrát.”
Takaró Mihály az általános érettségi vizsgakövetelményeket pozitívan értékeli. Fontos változást lát abban, hogy míg korábban a magyar írásbelire „effektíve” nem nagyon kellett készülni, és ezért „a tantárgy súlya is folyamatosan csökkent”, addig „az új vizsga-követelményrendszer megalkotói a felé indultak el, hogy magyarból is számot kelljen adni bizonyos tudásanyagról, ismeretmennyiségből.”
Takaró szerint „a fiatalok olvasási kedve csak részben múlik az iskolai tanítás sikerességén”, amiért ő elsősorban a képkultúra elterjedését okolja. „Nem azért nem vesznek a kezükbe könyvet, mert az iskolában nem tanítjuk meg őket olvasásra vagy az olvasás szeretetére, hanem mert jelenleg olyan társadalmi struktúrában élünk, amelyben nagyon sok minden az olvasás ellen hat” – magyarázta.
Az arany embert azonban nem venné ki a gyerekek kezéből – az interjúban szóba került Tóth Krisztina író nagy vitát kiváltó véleménye is a kötelező olvasmányokról.
A nemi szerepek ábrázolása miatt Az arany embert és a Bárány Boldizsárt venné le a kötelezők listájáról Tóth Krisztina
A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek - véli a költő és a két műben rémes dolgok vannak szerinte.
Takaró Mihály szerint „nem szabad a 21. század szerint értékelni egy 19. századi társadalmi valóságban keletkezett művet.”
Nem maradhatna a világirodalomból szinte egyetlenegy mű sem, ha Tóth Krisztina logikáját követnénk.
A Tóth Krisztinával való egyet nem értését többek között azzal támasztotta alá, hogy: „Aki Az arany embert ismeri, az tudja, hogy elsősorban nem a nőábrázolásról szól, hanem a korai kapitalizmus minden szörnyűséges ellentmondásáról. (…) A szereplők pedig természetesen koruk nemi és társadalmi szerepei szerint jelennek meg a műben. Abban a kapitalizálódó világban, amely hihetetlen ellentmondásokat visel magán.
Na de a korhűsége miatt támadni egy korlenyomatot? Egyszóval Tóth Krisztina nagyot tévedett, ráadásul azzal, hogy a 21. századi ember értékítélete alapján ítél meg egy 19. századi művet, tulajdonképpen kirekeszti a múlt teljes irodalmát, mivel a korábbi századokban teljesen más nő- és férfiképek voltak jelen.
Az irodalomtörténész úgy gondolja, hogy ha az a cél, hogy a gyerekek megismerkedjenek azzal, hogy a korábbi századokban hogyan gondolkodtak az emberek, arra egyetlen módszer van: el kell olvastatni velük.Róth Elza: Heti nemzethalál - kultúrharc a Senki Szigetén
Tóth Krisztina szavaiban és szavai felhangosításában nincs semmi radikális. Csak az egész felvetés tévedés. Vélemény.
Aztán majd ők kialakítják a véleményüket róla.
Ami pedig a véleményt illeti, azt a kérdést fejtegette, hogy „kritikai személyiséget vagy mérlegelni képes személyiséget” akarunk-e nevelni. Szerinte „az ideál nem a kritikai gondolkodású ember, mert a mérlegelő gondolkodó is juthat kritikai megállapításra. De mérlegelni csak az tud, aki ismer.”
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
Hiába próbálja magát a kormány nemzetközi tényezőnek bemutatni, 15 év dúlás után hatalmas feladat lesz újjáépíteni Magyarország tekintélyét a diplomáciában – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund regionális igazgatója. Mi várható 2026 áprilisáig? Mi lenne a legveszélyesebb forgatókönyv a kormányváltás szempontjából? Mi lehet Amerika szerepe a Fidesz választási eredményében?
A közel 50 millió dolláros nászünnep a mérhetetlen pazarláson túl a társadalmi érzéketlenség jelképévé is vált.
A pincészet vezetőjét költségvetési csalással gyanúsítják.
