szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

1981. március 23-tól 25-ig tartott Tatán, a Mező Imre KISZ Továbbképző Központban az első olyan magyarországi esemény, amikor a könnyűzenészek szervezett formában leültek tárgyalni a hatalom képviselőivel.

A résztvevők között mások mellett ott volt Koncz Zsuzsa, Bródy János, Presser Gábor, Földes László Hobo, Pataki Attila, Som Lajos, Nagy Feró, Sebő Ferenc, a hivatalos szervek részéről pedig Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes, Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság vezetője, Erdős Péter az Magyar Hanglemezgyártó Vállalat „popcézárja” és Lendvai Ildikó, a KISZ KB kulturális osztályáról. Utóbbi kettő között egyébként szóváltásra is sor került, amikor Erdős azzal támadta Lendvait (aki korábban arról beszélt, hogy a könnyűzenére a hatalomnak szüksége van a fiatalok megnyerésére), hogy a KISZ olyan zenekaroknak ad teret, mint a rendszerellenes Beatrice.

A tanácskozás során szóba került többek közt a zenészek és a zenei szakma társadalmi státusza, a könnyűzene társadalmi elfogadottsága, a hanglemezgyár törekvései, a zenész szakszervezet elképzelései, a legnagyobb vihart azonban természetesen az kavarta, amikor – Tóth Dezső miniszterhelyettes felszólalása során – szóba került könnyűzene és a rendszer viszonya.

Tóth, amellett, hogy kifejtette, a könnyűzenének egyenesen tilos a szocialista rendszer által megjelölt határokat feszegetnie vagy átlépnie – s, ha mégis átlépi azokat, kompromittálja az egész műfajt –, szóba hozta az akkor frissen alakult underground zenekarokat, többek közt az URH-t, a Bizottságot (és az akkor már nem is létező Orgazmust, ami az URH középiskolai elődzenekara volt). Felhívta a megjelentek figyelmét „a szakma becsületének” megvédésére.

Részlet Bódy Gábor A kutya éj dala című filmjéből / Bizottság, Méhes Marietta: Szerelem:

Több zenész is reagált Tóth felszólalására:

„Nagyon határozottan szeretném elhatárolni magunkat attól, hogy társadalomellenesek lennénk (…) de a társadalomnak vannak bizonyos intézményei, amik (…) olyan lassan változnak és olyan lassan igazítják a struktúrájukat a valós élethez, hogy mi ezekkel az intézményekkel bizonyos mértékig szemben állunk. Mégpedig azért, mert dolgozni akarunk” – mondta Bródy János. Presser Gábor azt tette hozzá, rajtuk nem lehet számonkérni, „hogy képzőművészek csinálnak maguknak egy zenekart” és hogy ezek az emberek „mit mondanak”.

Földes László riporteri kérdésre azt mondta, nincs miért elhatárolódnia ezektől az együttesektől. „Zeneileg ugyan nem azt a stílust művelik, amit én szeretek, de úgy gondolom, hogy az ő véleményük kifejtésének ugyanolyan joga van, mint az olyan cukorkáknak, akik itt ültek a szakmából.”

Földes László Hobo felszólalása
©

„Az alternatív zenekarokon kívül azonban az illegalitás határán mozgó Beatrice tagjai is úgy érezték, elárulták őket a kollégáik” – írja Csatári Bence történész a Poptörténeti emlékpont oldalon, „Úgy tűnik, Tatán egyértelművé vált a Beatrice kivéreztetésére tett szándék a hatalom részéről, ezt látszik alátámasztani, hogy az újonnan létrejött könnyűzenei szakszervezet monstre rockfesztiváljára 1981 augusztusában az Óbudai Hajógyári-szigetre belügyi nyomásra már meg sem hívták őket, s így Nagy Feró feloszlatta a csapatot.”

A tanácskozásról Almási Tamás készített filmet:

Borítóképünkön Bródy János felszólalása a tatai rocktanácskozáson / fotó: Urbán Tamás / Fortepan

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!