szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

„Stílusa egységes, mert mindig a halálba futó életről szól” – írta róla Ágh István.

Huszárik Zoltán Domonyban született 1931. május 14-én. Bár a szegedi orvosi karra, a Képzőművészeti Főiskolára, és a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakára is felvették, ő az utóbbit választotta, igaz, 1952-ben eltávolították onnan, mert a családja minden alapot nélkülöző kuláklistára került.

Volt földműves, olajbányász, dekoratőr, majd 1957 után már megengedték, hogy világosító legyen a filmgyárban. 1959-ben térhetett vissza a főiskolára.

Első alkotásai rövidfilmek voltak. Egyik (újra)alapítója volt – elsősorban évfolyamtársaival – a fiatal filmművészek Balázs Béla Stúdiójának. Itt készítette el az Elégia című rövidfilmjét, amellyel újfajta filmes látásmódot teremtett.

Első játékfilmje a Szindbád volt (1971), amely a hvg.hu 2021-es „Minden idők legfontosabb magyar filmjei” listáján a negyedik helyen végzett. Mint írtuk, a rendező maga is elmondta, hogy „a Krúdy-világ transzponálása nehéz, borotvaélen mozgó vállalkozás", amelybe csak azért kezdett bele, mert nagyon közel érzete magához szellemileg az írót. Tudta, hogy nem lehet egy az egyben képre fordítani Krúdy nyelvi bravúrjait. „Feladatunk a Krúdy-mű szellemiségének megkeresése" – mondta a Filmvilágnak a rendező a forgatás idején. És hogy mennyire megtalálta ezt, az is bizonyítja, hogy a filmje gyakorlatilag a megjelenésétől kanonizálódott, ott van az összes legjobb magyar filmek listán. A film költőisége, álomszerű, lebegő képei, az összes szereplő, de különösen Latinovits és Dajka Margit játéka ma is épp olyan lenyűgöző, mint fél évszázada, amikor forgatták a filmet.

Ezután még néhány rövidfilmet és még egy játékfilmet (Csontváry) készített.

Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény - Országos Széchényi Könyvtár / B. Müller Magda

Képi kultúráját, grafikus művészetét színház- és filmdíszlettervezőként is alkalmazta saját filmjeiben és könyvek illusztrátoraként is. Néha kisebb szerepeket vállalt egy-egy játékfilmben, illetve színházban, rádióban is rendezett.

1981-ben Budapesten, hirtelen, mindössze 50 évesen hunyt el. 1990-ban posztumusz Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.

A Huszárik-filmek felújítva és digitalizálva elérhetőek a FILMIO-n.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!