Francia filmet rendez a magyar Oscar-díjas rendező, Nemes Jeles László
Még csak harmadik filmje, az Árva utómunkáján dolgozik, de Cannes-ban kiderült, miről szól, és kik játszanak majd Nemes Jeles László negyedik filmjében.
hvg.hu
Még be sem mutatták harmadik nagyjátékfilmjét, az Árvát, Nemes Jeles László már a következőre készül, amely egyben az első francia rendezése lesz – tudta meg a Filmhua cannes-i filmvásáron. Az életrajzi film a második világháborús francia ellenállóról, Jean Moulinről fog szólni. Már a főszereplők is megvannak – írják.
Moulint, aki a második világháború alatt a német megszállással szembeni francia ellenállás vezéregyénisége, majd vértanúja lett, Gilles Lellouche francia színész-rendező (Apró hazugságok, Asterix és Obelix: A középső birodalom) fogja alakítani, míg a lyoni mészárosként hírhedtté vált SS-tisztet, Klaus Barbie-t a német Lars Eidinger (Haldoklás, de komédia) formálja meg.
A francia produkcióban készülő film forgatókönyvét Olivier Demangel jegyzi, producere Alain Goldman, koprodukciós partnerei a Pitchipoï Productions és a Studio TF1. A filmnek egyelőre még nem ismert a címe.
A Saul fia című filmjével az Oscar-díjat is kiérdemlő Nemes Jeles László mindeközben harmadik nagyjátékfilmje, a Budapesten, 1957 tavaszán játszódó Árva utómunkáján dolgozik, amely október 23-án kerül a magyar mozikba, legújabb előzetese pedig itt látható:
1957. május 1-én, pár hónappal az ’56-os forradalom leverése után, százezrek ünnepelték Kádár Jánost, a pártot és a megszálló szovjet csapatokat országszerte. A kemény megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, valamint a reménytelenségnek köszönhetően a magyar társadalom nagy része behódolt. Így kezdődött a több mint három évtizedig fennmaradó Kádár-korszak.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
