A "piszkos", az "élősködő" és a "neveletlen" cigány példája
A legendavadász Urbanlegends.hu – A cigány kultúrák antropológiája és az Oláh cigányok Harangoson című tanulmányok szemlézésével – megpróbálja bemutatni, hogyan lehet másképp - a kulturális antropológia eszközeivel - megközelíteni három, cigányokkal szembeni, makacs sztereotípiát.
Az oldal által idézett, Prónai Csaba által írt tanulmányok – melyek A tükör két oldala: bevezetés a kulturális antropológiába című könyvben is megtalálhatók – szerint a cigányok egyszerre mindig legalább két világhoz tartoznak. Ha nem ebből a feltételezésből indulunk ki, akkor minden próbálkozásunk, amely a cigány kultúra megértésére irányul, eleve kudarcra van ítélve. Prónai szerint a két világnak és a kettő közötti nyitottságnak, illetve zártságnak az ismerete alapvető fontosságú.
A tanulmány szerint a cigány társadalmak sajátossága, hogy mindig a nem-cigány társadalmakba „elmerülve” léteznek, akár szemben állva velük, akár nem. Minden cigány csoport történelme annak a népnek a történelméhez kapcsolódik, amellyel vándorlása során éppen érintkezésbe került. Prónai szerint könnyebb azt hinnünk, hogy a cigányok világa minden logikát nélkülöző, a mi világunkból ad hoc építkező, szedett-vedett lenyomat, mint aprólékos, résztvevő megfigyelést végezni annak érdekében, hogy az adott kultúra rendszerét a maga működésében tárjuk fel.
A cigányok között végzett, kulturális antropológiai terepmunkák a „cigány” fogalmát új tartalommal töltötték meg, alapjaiban ingatva meg mindazokat a vélekedéseket, amelyek a cigányokra vonatkozóan a nem cigány társadalom legtöbb tagjában korábban éltek, és mind a mai napig élnek. Az Urbanlegends.hu által szemlézett tanulmány erre mutat be három példát: a "piszkos", a "lusta" és a "neveletlen" cigány példáját.