szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A 2010. évi országgyűlési választások közeledtével talán nagyobb érdeklődés övezi azt a kérdést, hogy a parlamentarizmusnak milyen előzményei voltak Magyarországon - olvasható a Történelem mindenkinek blogon.

Az első népképviseleti országgyűlési választások 1848-ban voltak, de a parlamenti élet csak 1867-et követően alakulhatott ki. 1848 előtt az országgyűlések a magyar rendi alkotmánynak megfelelően működtek, azaz az alsóházba a megyék követeket küldtek, míg a felsőházban az arisztokraták személyesen jelentek meg. A törvények az alsótábla és a felsőtábla közötti üzenetváltásokban formálódtak, és mikor mindkét tábla egyetértett a törvénytervezettel, felterjesztették az uralkodó elé, aki vagy szentesítette, vagy újratárgyalásra visszaküldte az alsótáblának. Az 1848. évi áprilisi törvények azonban alapvetően új helyzetet teremtettek nemcsak Magyarország és Ausztria viszonyában, hanem a magyar országgyűlés működésében is. A választásra jogosultak köre jelentősen bűvült.

Képviselővé mindazok megválaszthatóak voltak, akik rendelkeztek választójoggal és betöltötték a 24. életévüket. Az országgyűlésben 377 képviselő kapott mandátumot. A választások az egyéni választókerületi képviselői mandátumon alapultak, azaz nem volt a maihoz hasonló listás rendszer - írja a blog szerzője. Választási rendszerünk további történetéről részletesen olvashat a Történelem mindenkinek blog legfrissebb bejegyzésében.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: „Rákosi elvtárs öt éve ismét közöttünk"

A Szabad Nép 1950 elején több évfordulót is ünnepelt. A kommunista pártlap megemlékezett például arról, hogy Rákosi elvtárs kereken öt évvel azelőtt tért haza Moszkvából. Műelemzés is megjelent ekkoriban a Szabad Népben: munkások és parasztok verseit ismertette a pártlap - azokat a verseket, amelyeket szerzőik a Pártról, a Párthoz írtak.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1990: az első szabad választás

Negyvenhárom évvel az utolsó szabad - bár egy kicsit kékcédulás - választás, az 1947-es szavazás után, a rendszerváltáskor 1990-ben választhattak ismét több párt közül a magyar polgárok. A választás eredménye közismert: az első forduló, amely napra pontosan húsz éve zajlott, az MDF minimális fölényét hozta, ami a második fordulóra elsöprő győzelemmé változott.

hvg.hu Tech

Mementó 1920: Apponyi végzetes "trianoni" beszéde

Magyarország megpecsételte a sorsát a sok nyelven beszélő, de a magyaron kívül egyet sem "értő" Apponyi gróf Párizsba küldésével. A "bő szóköpés" mesterét - ahogy a grófot Ady jellemezte - magyarosítási törekvései miatt olyan világhírű írók támadták már 1907-ben, mint Lev Tolsztoj és a Nobel-díjas Björnsterne Björnson. Apponyi 1920-ban sem okozott csalódást ellenfeleinek: kilencven évvel ezelőtt a szomszédos államok "alacsonyabbrendű fajairól" szónokolt a párizsi békekonferencia vezetőinek.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: megszüntetik a „magyar Benes-dekrétumokat”

A törvénytelenségek sorozatát elkövető Rákosi-rendszerben született egy pozitív döntés is: 60 évvel ezelőtt szüntették meg a "magyar Benes-dekrétumoknak" nevezhető rendeletek alkalmazását. E jogszabályok a második világháború után – a nagyhatalmak döntését végrehajtva – a hazai németség kitelepítéséről és jogfosztásáról szóltak.

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki az autója után kötötte és az utcán vonszolta az élettársát

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki az autója után kötötte és az utcán vonszolta az élettársát

Alkotmányos-e bűncselekménynek nyilvánítani, ha valaki visszaél az oltási igazolvánnyal? Nem az Ab-tól fogjuk megtudni

Alkotmányos-e bűncselekménynek nyilvánítani, ha valaki visszaél az oltási igazolvánnyal? Nem az Ab-tól fogjuk megtudni

Ismét Szoboszlai Dominiké a Magyar Aranylabda

Ismét Szoboszlai Dominiké a Magyar Aranylabda

Sürgősen nézzék meg ezeket a filmeket, mert hamarosan eltűnnek a Netflixről

Sürgősen nézzék meg ezeket a filmeket, mert hamarosan eltűnnek a Netflixről