Harc az internetes kalózkodás ellen

Az internetszolgáltatók előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a rajtuk keresztül megvalósuló szerzői jogsértéseket nem tudják felügyelni, és erre törvény alapján nem is kötelesek. Ennek jó példája Magyarország, ahol az internetezők és esetleges fájlcserélők hozzászoktak ahhoz, hogy senki sem figyeli őket. De ez más országban nincs így.

  • hvg.hu hvg.hu
Harc az internetes kalózkodás ellen
Nyugat-Európa több országában már szokásos az illegális fájlcserében részt vevő magánszemélyek szisztematikus felelősségre vonása. Az IP-címek felkutatása gyerekjáték, a kérdés inkább az: megengedi-e az adott ország jogrendszere, adatvédelmi szabályozása, hogy az IP-címekhez tartozó előfizetők nevét kiadják az internetszolgáltatók? Németországban mindennapos gyakorlat, hogy a jogosultak bírósághoz fordulnak, és ún. adatkiadási eljárásra keresetet adnak be, amelyben megjelölik a beazonosított dinamikus IP-címeket, a felhasznált tartalmat és a felhasználás pontos időpontját. A bíróság ítéletben kötelezi az internetszolgáltatót, hogy szolgáltassa ki, mely előfizető használta a kérdéses időben a dinamikus IP-címet, majd a jogosult a "nevesített" jogsértővel szemben eljárást indít. A teljes bejegyzést elolvashatja az E.SZER.INT blogon.
Már Bosznia ügyében is orosz propagandát tol a magyar kormány

Már Bosznia ügyében is orosz propagandát tol a magyar kormány

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Nyugat távozása segítené elő a Balkán stabilitását. A politikus ezzel csatlakozott a boszniai szerbek és az orosz politikusok álláspontjához, amivel csak az a baj, hogy a boszniai szerb elnöknél, a Magyarországon járt Milorad Dodiknál talán csak Moszkva támogatná boldogabban Bosznia-Hercegovina szétverését.