Jospin szerint még ha is jogos volt, hogy a francia elnök nemtetszésének adott hangot, semmi nem indokolja szuverén állam- és kormányfők rendreutasítását. Az pedig végképp nem helyénvaló, hogy a francia elnök az uniós belépéssel való zsarolás lehetőségét vesse fel előttük - mutatott rá a volt francia miniszterelnök. "Hogyan tagadhatnánk meg a független véleményformálás jogát ezektől az államoktól - még ha álláspontjuk vitatható is - amikor mi (Washingtonnal szemben) ugyanezt a szabadságot követeljük saját nézeteink képviseletére" - írja a konzervatív lapban Jospin.
A volt miniszterelnök a maga részéről híve a közös uniós külpolitika létrehozásának, ám meggyőződése, hogy nem az intézményes keretek hiánya hozta felszínre az iraki krízis kérdésében megnyilvánult nézetkülönbségeket. Az Európai Unió országai között megosztottság van az Irak elleni háború szükségességének megítélésében - jelentette ki. Megkockáztatta azt a feltételezést, hogy ha az unióban ma szavazásra kerülne a sor, a többség nem a francia álláspontot támogatná.
A volt kormányfő cikke nagyobbik részében az iraki válság kezelésében tanúsított francia diplomáciai erőfeszítésekről fejtette ki egyetértő véleményét. Erőteljesen érvelt amellett, hogy Párizsnak a végső döntésig következetesen kell képviselnie eddigi álláspontját, amelyből szerinte logikusan következik vétójogának alkalmazása, ha a Biztonsági Tanácsban szavazásra bocsátják a Washington-London-Madrid trió által benyújtott határozattervezetet. (MTI)