A Menopauza Társaság vezetői azért hangsúlyozzák a vizsgálatok fontosságát, mert azok - a közhiedelemmel ellentétben - nemcsak a méhnyakra korlátozódnak, hanem a külső-, és belső nemi szervekre is kiterjednek. A rosszindulatú elváltozások ugyanis olyan helyeken is kialakulhatnak, ahol a nők többsége nem is hinné. Hibás az a vélekedés, hogy bizonyos életkor felett, különösen akkor, ha nincs panasz, már felesleges a nőgyógyászati szűrés. Tény ugyanis, hogy napjainkban is sok nő lesz olyan tumor áldozata, amiben az orvostudomány mai állása szerint nem volna szabad meghalni. A méhnyak-rák teljes kifejlődése (manifesztációja) például akár hét évet is igénybe vehet, ezért rendszeres szűréssel, majd az időben megkezdett kezeléssel a tumor kialakulását, illetve az áttétképződést meg lehet akadályozni.

A menopauza, illetve az idősebb kor eljövetele egyáltalán nem jelent semmiféle "védettséget" a különféle tumorokkal szemben. A külső nemi szervek (a vulva) daganata általában a menstruáció elmaradása után, főleg a 60. életév után alakul ki, és a női nemi szervek rákos megbetegedésének 3-4 százalékát adja. A hüvelyből kiinduló primer rák szintén az idősebb korra jellemző, a tumoros esetek 2 százalékát adja. (A szekunder hüvelytumor előfordulása ennél jóval gyakoribb.)

A nőgyógyászati és az onkológiai szakmai kollégium által kidolgozott, és az Egészségügyi Minisztérium által befogadott szakmai protokoll szerint a hüvelyrák kialakulásában kóroki szerepe lehet a Humán Papilloma Vírusnak (HPV). A sikeres terápiát követően rendszeres ellenőrzésre van szükség: a kezelés befejezése után 2 évig 2-3 havonta, majd 5 évig félévenként kell kontroll vizsgálatot tartani.

A nőgyógyászati szűrést senki számára nem teszi feleslegessé, ha korábban - bármi ok miatt - már eltávolították méhét, vagy petefészkét. Mégpedig azért, mert nincs olyan funkcionáló emberi szerv, amelyet - bármely életkorban - potenciálisan ne veszélyeztetne a rák.