© Dripnet

A herpesz vírusok az egyik legelterjedtebbek: az emberek nyolcvan százaléka hordozó, legtöbben először csecsemő- vagy kisgyermekkorban kapják el. A rémisztő adat ellenére a felnőttek csupán 20 százaléka betegedik meg, arra egyelőre nincs magyarázat, hogy miért nem alakul ki a nyavalya a többi fertőzöttnél. Ami biztos, hogy aki egyszer megfertőződött, az egész élete során hordozza a bajt. Az úgynevezett első fertőzést követően a vírusok ugyanis elbújnak oda, ahova az immunrendszer keze már nem érhet el: az idegdúcoknál húzódnak meg, és az idegpályák mentén vándorolnak. Emiatt van, hogy a herpesz általában ugyanazon vagy közeli bőrfelületen jelenik meg. A vírusok képesek évekig meghúzni magukat anélkül, hogy panaszokat okoznának. Bizonyos tényezők hatására azonban a betegség kiújulhat.

A herpesz vírusok csoportjába az ajak és a nemi szervek herpeszét okozó herpes simplex vírus (HSV) 1 és 2; a bárányhimlőért és az övsömörért felelős varicella-zooster vírus (VZV); a Pfeiffer-féle mirigylázat (mononukleózist) okozó Ebstein-Barr vírus (EBV) és a cytomegalovírus (CMV) tartoznak.

Kaposi-szarkóma

A Kaposi-szarkóma kialakulásában jelentős szerepet játszik a g-herpesz vírusok közé sorolt humán herpesz vírus-8. 1862-ben Kaposi Mór magyar származású bécsi bőrgyógyász foglalta össze a bőrtumorokkal járó daganatos megbetegedés kórképét. A főként idős férfiak kezén és lábán észlelt, kicsiny, 2-3 milliméteres, vörös, bíborszínű vagy barnás, fájdalmas csomók jelentkezésével járó kór lassú lefolyású.

Az ártalmatlan ajakhólyagocskáktól az életveszélyes agyhártyagyulladásig széles a skálája azon betegségeknek, melyeket herpesz vírusok okoznak. A leggyakoribb, panaszokat okozó herpes simplex vírusok (HSV) a herpes labialis (HSV-1), mely többnyire az ajkakon, illetve a herpes genitalis (HSV-2), mely a nemi szerveken okoz kellemetlen tüneteket, de előfordulhat a szem és az ujj herpeszes elfertőződése is. A kórokozók a legkisebb bőr- vagy nyálkahártya-sérülésen átjutva a száj körül megtelepednek, s innen nem hagyják magukat elűzni. A szájból az idegpályák mentén vándorolnak az idegdúcokhoz.

Herpes simplex vírus 1

A gingivostomatitis herpetica a csecsemő-kisdedkor betegsége, zömében tünetmentes. Az első találkozás azonban ritkán, de súlyos szájnyálkahártya-elváltozással járhat: kiterjedt, fájdalmas, akár táplálási nehézséget is jelenthet. A hólyagos, akár kifekélyesedett gyulladás érintheti a fogínyt, a lágy szájpadot és a garat-nyálkahártyát is. Jellemzői a torokfájás, láz, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók. A vírus előszeretettel betegíti meg a bőr és a nyálkahártya határát. A betegség maradvány nélkül gyógyul, de a herpesz vírus megtelepszik az idegdúcokban.

Visszatérő ajakherpesz

Herpesz vagy afta?

Az afta a szájnyálkahártyán csoportosan megjelenő apró, tűszúrásnyi, gombostűfejnyi kerek, fájdalmas hámhiány, melyet nem herpesz vírus okoz, hanem az úgynevezett adeno vírus. Helyi fertőtlenítéssel és vitaminokkal (A és C) gyorsítható a gyógyulás.

Amint a szervezet ellenálló képessége meggyengül, a megbúvó HSV-1 kórokozók aktiválódnak, az ajakszélen vagy az orrnyílásban hólyagos herpeszes elváltozás alakul ki. A fájdalmas, hosszadalmas és gyakran rendszeresen visszatérő betegség csúnya látványt nyújt. A herpes simplex vírusa megbetegedést okozhat a genitáliáknál is. A nemi szervekre veszélyes kórokozó közvetlen kontaktus során terjed, ezért különböző óvintézkedések betartásával elkerülhető a kialakulása. Mivel a gyógyszerek a vírusok szaporodásának folyamatába avatkoznak bele, a terápiát lehetőleg korán - amikor a bőr feszül és bizsereg - meg kell kezdeni.

Herpes simplex vírus 2

A HSV-2 a gerincvelői idegkötegek mentén húzódik meg, a keresztcsonti és ágyéki területeknél tárolódik bármikor aktiválásra kész örökítő anyaga. Megfelelő körülmények esetén a vírusok készek óriási sebességgel a milliószorosukra szaporodni. Főként nemi érintkezés – lehet orális, vaginális, anális – útján terjed. Fertőzés esetén a nemi szerveken tipikus csoportokban savós folyadékkal telt fájdalmas hólyagocskák jelentkeznek. Kísérheti láz, duzzadt nyirokcsomók és általános rosszullét. A vírusok akár a húgyvezetékbe is bejuthatnak. A betegség négy hétig is eltarthat.

Gomba vagy herpesz?

A herpes genitalis okozta tünetek gyakran nehezen megkülönböztethetőek a gombák okozta fertőzésektől. Lényeges eltérés, hogy a candidiasis viszket, a herpesz pedig fáj.

Friss kutatások szerint a nemi szerveken megjelenő herpeszért egyre gyakrabban a HSV-1 típusba tartozó kórokozók a felelősek, valamint az is előfordul, hogy az ajkak elváltozásait a HSV-2 okozza. A nemi szervek környékén jelentkező herpesz kiújulásának gyakran lelki okai vannak: a szexuális kapcsolattól vagy a partnertől való idegenkedés, undor, túlzott prüdéria, stb.

© Dripnet

A HSV-k cseppfertőzés és direkt kontaktus útján jutnak a szervezetbe, ahol gyulladás létrejöttét váltják ki. A betegség változó időközönként kiújulhat. A vírus a herpesz hólyagok tartalmazta folyadékban, a herpeszes pörkökben, illetve a nyálban is megtalálható, a teljes gyógyulásig fennáll a továbbfertőzés veszélye. A hólyagok általában igen érzékeny területen helyezkednek el, ezért nagyon fájdalmas a megjelenésük.

A hólyagocskák nagy számban, szorosan egymás mellett fejlődnek ki, majd egy nagyobb hólyaggá folynak össze. Az eredetileg tiszta folyadéktartalmuk megzavarosodik, végül beszáradnak és barnás színű pörkök keletkeznek. Ezek a későbbiekben hegképződés nélkül leválnak.

Gyakran előfordul, hogy a herpesz első kitörése után újra jelentkezik. A stressz, a munkahelyi-, családi- vagy párkapcsolati problémák, a fáradtság vagy kimerültség, az erős napfény vagy ultraibolya sugárzás, egyéb fertőzések, terhesség, menstruáció, fogászati kezelések, gyomorrontás, tüdőgyulladás mind kiváltó tényezők lehetnek. A lázas fertőző betegségek, a klímaváltozás, a hormonális változás mind esélyt adnak a vírusoknak, hogy az idegdúcokból az idegkötegeken át a bőrfelszínre vándoroljanak.

Megelőzés

Kerüljük a bőrfelületek érintkezését vagy a nemi kapcsolatot a hólyagok begyógyulásáig, ne használjunk másokkal közös zsebkendőket/törölközőket. Újabban lehetőség van lézeres kezelésre, amellyel a herpesz és az afta gyógyulási ideje felére rövidíthető és ritkábbá válik a betegség ismétlődése is.

Mit kell, és mit nem szabad tenni, ha kialakult?

Mindenképpen meg kell várni, amíg a hólyagok leszáradnak és begyógyulnak. Nem szabad a hólyagokat kaparni, tépkedni. A viszkető herpeszre kenjünk vazelint, a genitális herpeszt sóoldattal ecseteljük.

Akinek volt már herpesze, pontosan tudja, mikor kezdődik: feszült, bizsergő, viszkető és égető ajkakkal. Bár ilyenkor egy enyhe pírnál többet nem látni, a kórokozók megállás nélkül szaporodnak, majd két nap múlva elérik csúcspontjukat. Sokak számára bevált módszer a tünetek enyhítésére, hogy jégkockát vagy félbevágott fokhagyma gerezdet tartanak az érintett helyre. A kezelés történhet növényi hatóanyagú, cink- és cink-heparin-tartalmú vagy vegyi szintetikus vírusellenes szerekkel is.

A herpesz önmagától is elmúlik, de vírusellenes szerek adásával a gyógyulás folyamata felgyorsítható, a tünetek enyhíthetők. A gyógyszerek csupán a vírus szaporodását állítják meg, kiirtani a szervezetből a kórokozókat nem képesek. A kezelés első két napján a betegség átmenetileg fellángolhat, majd hirtelen gyógyulás következik be. A herpesz hólyagocskák kezelésére a kémiai úton előállított gyógyszerek mellett különféle természetes gyógyhatású anyagok is használhatók.

Tüneti kezelés

© Dripnet

Az életben bármikor újra jelentkező, a szervezetből kiirthatatlan herpesz vírust főként tünetileg szokás kezelni: szárító hatású cink tartalmú pasztákkal, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő lemosókkal, grépfrútmag-kivonatos vagy a teafaolajos ecseteléssel. Szintén kitűnő fertőtlenítő és szárító hatást érhetünk el a borsmenta olajával. A körömvirág tartalmú krémek nemcsak a gyulladást csökkentik, hanem hámregenerálóak is.

Belső kezelés

© Dripnet

Erősítsük az immunrendszerünket, igyunk sok folyadékot, együnk sok vírusölő anyagot tartalmazó grépfrútot (bakteriális felülfertőzésre szedett antibiotikum kúra esetében nem ajánlott a fogyasztása). Ne hagyjuk ki a C- és A-vitaminban gazdag gyümölcsöket és zöldségeket se, E-vitaminért együnk szóját, szelénhez pedig elsősorban a fokhagymából, vöröshagymából, gumókból és káposztafélékből juthatunk. A méhpempő tartalmú készítmények is igen közkedveltek.

A túlzottan legyengült immunrendszeren sokat segíthet a vér-oxigenizációs kezelés (HOT). Ilyenkor a beteg levett vérét oxigénnel dúsítják és UV-fénnyel besugározzák. Az eljárás során rendkívül rövid élettartamú szabad gyökök keletkeznek. Ezek a beteg szervezetébe visszakerülve intenzív gyökfogó enzimtermelést okoznak, melyek sejtvédő hatása sokszorosa a vitaminokénak. A HOT fokozza a vérképzést is, védi a csontvelőt, javítja a szövetek oxigénellátását és roborál.

A herpeszvírus-fertőzések a jellegzetes bőrjelenségek alapján jól felismerhetőek, ám jóval nehezebb diagnosztizálni a bőrjelenség nélkül zajló, például a központi idegrendszert érintő encephalitis (agyvelőgyulladás), vagy a sérült immunitású betegeknél kialakuló fertőzöttségi formákat. A pontos kórmeghatározás során leggyakrabban az ellenanyagokat vizsgálják.

Agyvelőgyulladás

A bármely életkorban kialakulható megbetegedést 90 százalékban vírusfertőzés okozza. A heveny gyulladásos folyamat elsősorban az agyszövetben zajlik, de szinte minden esetben érintettek a szomszédos agyhártyák is. Az agyvelőgyulladást gyakran lázas betegség előzi meg, jellegzetes tünete a fejfájás, émelygés, hányás, láz, valamint a tudatzavar, melynek súlyossága akár a kómáig terjedhet. A betegség nagyon súlyos, az esetleges anyagcserezavarok kizárása laborvizsgálattal történik. Gyakorisága miatt a herpes simplex 1 vírus (HSV-1) okozta súlyos encephalitis mellett külön említést érdemel a kullancs által terjesztett encephalitis.

A herpesz vírus okozta agyvelőgyulladás diagnosztikája során nagy jelentőségű lehet a gyorsan elvégezhető EEG-vizsgálat, mely az esetek több mint 80 százalékában a kórképre típusos. A már említett tünetek mellett kóma 70-80 százalékos gyakorisággal jelentkezik. A vírusfertőzés gyanúja esetén is azonnali kezelés szükséges.

A főként kullancscsípéssel terjedő flavivírusok közé tartozó kórokozó által okozott megbetegedés egy-két hetes lappangási idő után felső légúti fertőzéssel azonos tünetekkel jelentkezik, majd néhány napos panaszmentesség és láztalanság után az idegrendszer érintettségére utaló tünetek jelentkeznek és visszatér a láz. Az egészen enyhe formától a súlyos, intenzív ellátást igénylő változatig, a megbetegedés akár halálos kimenetelű is lehet.

Újszülöttek HSV-fertőzése

Császármetszés

Kötelező a császármetszés, ha a szülő anyánál aktív genitális herpesz fertőzést állapítottak meg. A gyermek ugyanis a születése során megfertőződik, melynek súlyos és kiterjedt bőrgyulladás, szepszis, agyhártya- és agyvelőgyulladás lehet a következménye.

A neonatalis HSV-infekció 75 százalékának hátterében a HSV-2 áll, míg 25 százalékában a HSV-1 tehető felelőssé. Előfordulhat bőrön, nyálkahártyán, érintheti a központi idegrendszert (meningoencephalitis), a tüdőt (pneumonitis), de akár az egész szervezetet is. Antivirális terápia nélkül a fertőzések kimenetele igen súlyos. A herpesz vírus okozta szepszis esetek 60 százaléka halállal végződik, a túlélők mintegy fele maradandóan károsodik. Újszülöttekben is előfordul mind a lokális, mind a generalizált, mind a központi idegrendszeri HSV-fertőzés.

Bár a köztudatban a varicella-zooster vírus (VZV) okozta bárányhimlő ártalmatlan gyermekbetegségként él, önmagában több a lehetséges szövődménye, mint az összes többi fertőző gyermekbetegségnek együttvéve. Súlyosabb szövődmény lehet a vírus által okozott tüdő-, illetve agyvelőgyulladás. Felejtsük el azt a hagyományt, hogy a bárányhimlőn jobb a gyermekkorban átesni, mivel a felnőttek esetében jóval súlyosabbak a tünetek. Inkább kerüljük el a fertőzést, mert bár a bárányhimlő ellen egy életre védettséget szereztünk, hívatlan vendégeink a gerincvelő mentén az idegdúcokban megbújva várják, hogy az immunrendszer esetleges gyengélkedése során a felszínre verekedjék magukat.

A bárányhimlő kórokozója cseppfertőzés útján terjed, már a háromhetes lappangási idő alatt szerfelett ragályos. Az elsőként jelentkező apró, erősen viszkető bőrkiütések gyorsan hólyagokká alakulnak, majd leszáradnak. A három fázis egyidejűleg is megfigyelhető, a nyavalya akkor múlt el, ha már újabb kiütések nem jelentkeznek.

A gyermekkorban jelentkező bárányhimlő esztétikai problémákat is okozhat: a viszkető hólyagokat a gyermek elvakarja, piszkos körmével befertőzi, a gennyes sebek pedig heggel gyógyulnak. A bárányhimlő megelőzhető védőoltással. Bár nem kötelező, újabban a járványügyi szakemberek egyre inkább javasolják. A különbség az, hogy az egész életre szóló védettség ebben az esetben vírusfertőzés nélkül jön létre, tehát a későbbiekben övsömör sem alakulhat ki.

Az övsömör (herpes zooster) szigorúan csak a test egyik oldalán jelentkezik, a kiütés övszerű jellege miatt kapta elnevezését. A jellegzetes hólyagos bőrelváltozást már napokkal megelőzheti bizonytalan fájdalom az adott területen. Nem ritka, hogy mellkasi fájdalommal vagy hasi panasszal jár. Amennyiben az ágyéki vagy a keresztcsonti dúcokban rejtőzködtek a kórokozók, az elváltozás akár a gáttájékon vagy az alsó végtagon is jelentkezhet. Mindez semmi, ahhoz képest, ha a VZV a gerincvelő helyett az agyidegek dúcaiban telepedik meg. Az ötödik agyideg mentén menetelő vírusok az adott oldali szem szaruhártyáján, erős szemfájdalommal járó hólyagok formájában mutatkoznak. Nem megfelelő odafigyeléssel vagy félrekezeléssel a szaruhártya kilyukad. Sorban a hetedik agyideg valódi gyorsforgalmi út az arc bőrének elcsúfításához. Ha szédülést, fülzúgást, hányingert és hallászavart tapasztalunk, minden bizonnyal a hallásért és helyzetérzékelésért felelős VIII. agyideg érintett. Maradványtünetként a gyógyulás után akár hónapokig is jelentkezhet ún. posztherpeszes neuralgia, amely az adott ideg lefutása mentén fellépő éles, hasító fájdalom.

A varicella-zooster vírus vírusellenes szerekkel kezelhető, de a B1-vitamin nagy mennyiségben adva meggyorsítja az övsömör gyógyulását és jelentősen csökkenti a neuralgia kialakulásának esélyét is. Bárányhimlő esetében vágjuk rövidre a gyerek körmeit, hogy megelőzzük a kiütések elvakarásának következményeként fellépő bőrfertőzést. Ne áztassuk, gyors zuhanyozást követően mentolos hintőport alkalmazzunk.

A jóindulatú Ebstein-Barr vírus

A kellemetlen, de ártalmatlan Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infectiosa) kialakulásáért az Ebstein-Barr vírus (EBV) tehető felelőssé. Legtöbbünk már gyermekkorban átvészeli a megbetegedést, gyakran tünetmentesen, a szervezet által termelt ellenanyag pedig életünk végéig kitart.

A vírus által okozott megbetegedés a nyirokcsomók és a lép megnagyobbodásával, valamint torokgyulladással és lázzal jár. A laborleleteken kóros májműködés látható, a vérkép alapján akár leukémiát is diagnosztizálhatna az orvos. A fehérvérűség daganatos sejtjeihez felettébb hasonlító nagy fehérvérsejtekkel jelentkező betegség bár önmagától gyógyul, igen lassan teszi ezt: hetekig, hónapokig húzódhat. A baktériumokkal felülfertőzött torokra antibiotikum-kúra javallott. A betegséghez szinte minden esetben társul szívizomgyulladás, így a maratoni futást hagyjuk meg a gyógyulás utáni időszakra.

Tünetmentes parazita: CMV

A cytomegalovírust sok ember tünetmentesen hordozza magában. A kórokozó az immunológiailag legyengült szervezetben betegít, főként szervátültetés után okoz gondot. Az idegen emberből származó szervet ugyanis úgy próbálják a szervezettel elfogadtatni, hogy gyógyszeres kezeléssel az immunrendszert gyengítik, elnyomják. Amennyiben a CMV jelen van, a mirigylázhoz hasonló tüneteket okozza – gyakran magát a beültetett szervet károsítva.