A nyugtalan láb szindróma (RLS = Restless Legs Syndrome) egy olyan neurológiai betegség, amelyet ellenállhatatlan, az alsó végtag mozgatására irányuló kényszer jellemez, s amely gyakran társul kellemetlen, olykor kifejezetten fájdalmas érzéssel. Ez a betegség azonban – bár a vonatkozó statisztikák szerint a 30 és 79 év közötti lakosság 10 százalékát érintheti – még nem kellőképpen ismert, és ez megnehezíti a tünetek azonosítását és a betegség kezelését. Az érintettek valós aránya azonban még ennél is magasabb lehet, mert a betegséget gyakran félrediagnosztizálják. A betegség a nőket nagyobb gyakorisággal érinti, mint a férfiakat, de mindkét nem esetében elmondható, hogy az előfordulás esélye a kor előrehaladtával nő.

A betegségben szenvedők nehezen tudják körülírni, hogy mit is éreznek pontosan: általában szúró, viszkető, égető, a csontokban és a vénákban jelentkező fájdalomként írják le a tünetet. De ha meg is fogalmazzák maguknak a tüneteket, nincsenek tisztában azzal, hogy egy betegségről van szó, amely adott esetben kezelhető és gyógyítható.

A betegség jellemzője, hogy általában az esti órákban – pihenéskor, lefekvéskor – jelentkeznek vagy erősödnek a tünetek. A betegek jellemzően alvászavarral küszködnek: nehezen alszanak el, gyakran fölébrednek. A kialvatlanság súlyos nappali álmosságot okozhat, ami kihat a másnapi teljesítményre. A betegek nemcsak fizikailag szenvednek a betegségtől, hanem érzelmileg, lelkileg is megviseli őket, hiszen a tünetek összességében nagymértékben rontják az életminőségüket.

A négy diagnosztikus alaptünet (mind a négynek jelen kell lennie a diagnózishoz). A lábban tapasztalt kényelmetlen érzés, amely erős késztetést jelent a végtag mozgatására. A kényelmetlen érzés a mozgatás hatására átmenetileg enyhül. A tünetek nyugalmi állapotban – lefekvéskor, pihenéskor - fordulnak elő erőteljesebben.

A megfelelő kezelés hatására a betegek képesek lesznek kényelmesen végigülni egy estét. Ugyanilyen fontos elem, hogy azzal a tudattal nézhetnek az éjszaka elé, hogy az alvásukat sem zavarja meg az ellenállhatatlan lábmozgatási kényszer. A betegségben szenvedők számára ez azt jelenti, hogy fokozatosan visszanyerik korábbi életminőségüket.

Sajnos, az orvostudomány számára még ismeretlen a betegség oka. A másodlagos RLS megbetegedések hátterében vashiány, végső stádiumban lévő vesebetegség, terhesség, cukorbetegség vagy Parkinson-kór is állhat, míg az elsődleges RLS megbetegedések 50 százaléka - az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelvében foglalt megállapítások szerint - genetikai eredetű.

Figyeljünk oda környezetünkben élőkre és magunkra. Amennyiben a nyugtalan láb szindróma betegség orvosok által definiált négy fő tünetét együttesen érzékeljük magunkon, vagy a környezetünkben lévő idős embereken, tanácsos orvoshoz fordulni, hogy a beteg mielőbb a megfelelő kezelésben részesülhessen.