Olyan géneket fedeztek fel, amelyeket a "belső óra" tizenkét, illetve nyolc óránként átkapcsol. "Most először sikerült felfedezni nyolcórás ritmust "- tárta fel a vizsgálat vezetője, John Hogenesch farmakológus. A PLoS Genetics című folyóiratban publikált tanulmány szerzői szerint a kutatás eredménye hozzájárulhat a napi ritmusban bekövetkező zavarok jobb megértéséhez.
A ciklusok kimutatásához a kutatók egerek májából izoláltak DNS-t, majd azt két napig megfigyelték. Háromezer olyan gént találtak, amely huszonnégy órás ritmus szerint működik: ez a májban található összes gén négy százalékának felel meg, és tízszerese annak, amit a kutatók eredetileg vártak.
A nagyobb meglepetést azonban az szolgáltatta, hogy kétszázhatvan gén tizenkét órás, hatvanhárom pedig nyolcórás ütem szerint dolgozik. "Újdonság, hogy a génkifejeződés huszonnégy óránál rövidebb ütemben is megtörténhet" - erősítette meg a bázeli egyetem kronobiológusa, Christian Cajochen a Der Standard című lap online kiadásában. Más ciklusoknál, mint például a testhőmérsékleténél vagy a fáradtság- és teljesítménygörbékénél tizenkét órás ritmus figyelhető meg.
A génkifejeződés (génexpresszió) olyan soklépcsős folyamat, amelynek során a génben rejlő információ, a DNS megjelenik valamilyen fehérjében: eredményképpen a sejt szerkezete és funkciója megváltozik.
A génkifejeződés nyolcórás ütemében Cajochen nem a jelenlegi emberi munkanap biológiai rögzülését látja. "A munkaütem szempontjából sokkal jelentősebb a világosság és a sötétség váltakozása vagy a fáradtság. Ezekre vezethető vissza, hogy reggel hatkor és koradélután van teljesítőképességünk mélypontja" - hangoztatta.
Az emberi szervek közül a máj különösen függ a ritmusoktól, mivel fontos anyagcsere-folyamatokat irányít. "Ezért a májnak tudnia kell, mikor van éjszaka. Erről az agy belső órája informálja, az pedig a világosság és sötétség váltakozásából szűri le ezt. Ha a máj ritmusa nem egyezik az agyéval, mint például az időzónák átlépésekor, akkor szokatlan időpontokban vált ki éhségérzetet" - magyarázta kronobiológus, hozzátéve: más, fontos napi ritmussal rendelkező szerv a szív és a tüdő.
