Az agyi katasztrófák és a rendszeres műszakváltás közötti, kedvezőtlen összefüggésre vonatkozó vizsgálat eredményeit az American Journal of Epidemiology közölte pár hónapja.

Dánia a világ első olyan országa, ahol azok a nők, akiknek rosszindulatú daganat kifejlődésére vonatkozó, egyetlen kockázati tényezőjük az éjszakai műszak, kártérítésre jogosultak, ha emlőrákot kapnak. Ennek oka, hogy a Rákkutatás Nemzetközi Ügynöksége két éve tudományos adatok alapján közölte: az emlőrák okai között szerepel a váltóműszakban éjszaka végzett munka is. Azt is megfigyelték, hogy az éjszaka is dolgozó asszonyok - mint például az ápolónők vagy a repülőgépeken szolgálatot teljesítő utaskísérők - között a koszorúér-betegség gyakrabban fordul elő, mint kizárólag nappali beosztású kollégáik csoportjában.
 
Devin L. Brown és munkatársai most azzal foglalkoztak, hogy kimutatható-e hasonló összefüggés az éjszakázás és az agyi katasztrófák megjelenése között. (Az Egyesült Államokban 1976-ban kérték fel az ápolónőket, hogy vegyenek részt abban a sok évtizedre tervezett vizsgálatban, amelynek során egészségi állapotukról és esetleges betegségeikről szereztek be információkat. Az adatgyűjtés kezdetén 121 700 ápolónőt sikerült bevonni ebbe a munkába.) Most csak azokat az eseteket dolgozták fel, amelyekben a nővérek beosztásuk során legalább egy évig váltakozó éjszakai műszakban is dolgoztak. Ez nyolcvanezernél több ápolónőt jelentett, akik között 1660 szenvedett időközben szélütést.
 
A kizárólag nappali munkakörben foglalkoztatottakhoz képest a rendszeresen éjszaka is dolgozóknál az a kockázat, hogy agyi katasztrófa éri őket, minden öt év eltelte után négy százalékkal fokozódott. Ez azonban csak azoknál érvényesült, akik legalább 15 évet töltöttek többműszakos beosztásban.