Az ózon tüdőfunkcióra gyakorolt hatásának vizsgálatára 31 egészséges, nemdohányzó felnőttet tettek ki ózon hatásának 6,6 órán keresztül 60, 70, 80 és 87 részecske/milliárd koncentrációban, miközben hatszor 50 percig mérsékelt testmozgást végeztettek velük 10 perces szünetekkel, a felénél 35 perces ebédszünetet iktattak be. (A jelenlegi szabályozások 75 részecske/milliárdot engedélyeznek 8 óra alatt).
Valamennyi résztvevőnél mérték a tüdőfunkciót a vizsgálat előtt és után, továbbá kikérdezték őket szubjektív tüneteikről is. 70 részecske/milliárd felett jelentős csökkenést tapasztaltak a tüdőfunkcióban és növekedést a szubjektív légúti tünetek terén, már 5,6 órás terhelést követően. Az eredmények azt mutatják, hogy a határérték alatti koncentráció esetén is alig néhány órás expozíció után észlelhetnek tüneteket az egészséges egyének olyan könnyű fizikai terhelés, mint a séta vagy a kerékpározás során.
Bár ezek az elváltozások visszafordíthatók, szükséges lenne annak tanulmányozása, hogy az érzékenyebb betegek, például az asztmások hogyan viselkednek hasonló körülmények között. Ez megmagyarázná azt is, miért kiugróan magas a kórházi felvételek száma magasabb légköri ózonkoncentrációk esetén.
A tanulmány arra is rámutat, hogy az ózon koncentrációja egyenes arányosságban van a tüdőfunkció csökkenésével, azonban az érzékenységben egyéni különbségek lehetnek, ennek oka eddig nem ismert. Annak kiderítésére is szükség van, hogyan változik az ózon hatása a naponta többszöri terhelés során, mivel a légkör ózonkoncentrációja gyakran egymás után több napig is magas.
